Hirdetés

Kőrösy Kornél

Kőrösy Kornél a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának, szántói Kőrösy Józsefnek volt a fia. Budapesten született 1879-ben és 1903-ban avatták orvossá a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Kőrösy Kornél |

Orvostörténet   InforMed | Emed, A.

A tudományos kutató munka érdekelte, és előbb Párisban a Sorbonne-on biológiát hallgatott, aztán Berlinben a neves Fischer Emil laboratóriumában a szerves kémiát tanulmányozta.

Ezek után jött vissza Pestre és az Élettani Intézetben kezdte el munkásságát: demonstrátor, gyakornok, tanársegéd és végül 1911-ben magántanár, miután a hollandiai Delft városban mikrobiológiát is tanult.

A cukor felszívódását tanulmányozta kutyákon, és megdöbbenve tapasztalta, hogy milyen nagy volt a különbség a vércukor tartalomban, amikor a hasnyálmirigy ki volt kapcsolva. Közel volt az inzulin felfedezéséhez, de ebben Banting megelőzte 1921-ben.

A Kultuszminisztérium megbízásából 1913-ban két éves tanulmányútra indult. A terv az volt, hogy a tanulmányai befejeztével általános biológiai tanszéket állítanak fel számára az egyetemen.

Első állomása Párizs volt, ahol a Pasteur Intézetben megismerte a bakteriológiai újabb felfedezéseit. Azután New-Yorkban dolgozott a Rockefeller Intézetben a biológia osztályon Jaques Loeb mellett. Itt baráti kapcsolatba került korának nagy tudósaival, Flexnerrel és van Slyke-vel.

Munkásságának eredményeiről az Orvosi Hetilapban számolt be. A Rockefeller Intézet igazgatósága további elfoglaltságot ajánlott fel Kőrösy Kornélnak, azonban közben kitört az első világháború és hazafias kötelességének tartotta, hogy a magyar pátria védelmében otthon legyen.

A 35 éves Kőrösy Kornélt felmentették katonai szolgálat alól, mivel egyik szemére nem látott. Az Élettani Intézetben folytatta tovább munkáját, és a harctérről szabadságra hazatért orvostanhallgatók számára naponta kétszer tartotta meg élettani előadásait.

1916-ban rendkívüli tanári kinevezést kapott adjunktusi ranggal, és Tangl Ferenc tanár megbízásából helyettesítette a beteg főnököt. 1917-20 között, a kultuszminiszter megbízásából, teljes hatáskörű helyettes igazgatója volt a budapesti egyetem élettani intézetének. Tangl halála után nem őt nevezték ki utódjának. A húszas években már nem lett zsidóból nyilvános rendes tanár, annak ellenére, hogy hazafias érzése hozta haza Amerikából.

Előadásait mind az általános élettan válogatott fejezeteiből, mind az örökléstanból ezekben az időkben is megtarthatta. 1924-ben elvesztette adjunktusi állását egy szerencsétlen politikai per kapcsán. A földalattiban letépett egy papírfoszlányt, mely eltakarta a fényt és zavarta az olvasásban. Történetesen a magyar hiszekegy volt a papíron. Elítélték nemzetgyalázásért, és ebből kifolyólag az orvosi kar nem hosszabbította meg adjunktusi kinevezését. Ezután nem kapott asszisztenseket a laboratóriumi munkájához, kísérletekre nem volt lehetősége, tehát átképezte magát genetikusnak és haláláig örökléstant tanított.

1929-ben jelent meg Lipcsében a „Bibliotheca Genetica „ c hatalmas könyvsorozat amelynek a XV kötetében jelent meg Kőrösy munkája „Versuch einer Theorie der Genkoppelung” címen. A genetika azóta egészében megváltozott, de mindezt ő már nem érte meg. Elvonultan élt az egyetem falai között és a diákok körében.

Az asszimilált zsidó család sarjában is felébredt a zsidó önérzet, és Pfeiffer Ignác, aki akkor a Pro Palesztina szövetség elnöke volt, összehozta a palesztinai kiküldött Silberbusch professzorral, és a Kőrösyt megragadta a cionista mozgalom elve. Pfeiffer lemondása után magára vállalta a Pro Palesztina szövetség vezetését, és ő kezelte a KKL pénzét. A palesztinai rokonok látogatóba hívják, erre azonban már nem vállalkozott .

A háború éveit hamis papírokkal élte át Pesten. 1944-be természetesen nem járt be az egyetemre. A háború után a szíve olyan rossz állapotban, hogy igen nehezen kezdte el ismét előadásait. Súlyos beteg volt, amikor a nyilvános professzori kinevezése megérkezett számára. 1948-ban távozott az élők sorából.

Békeszerető, tudós ember volt, aki a természet szeretetére nevelte gyermekeit. Szerette a zenét s maga is csellózott. Ferenc nevű fia, aki kémikus volt, a háború után Izraelbe vándorolt ki és Beer Séván, a Negev fővárosában lett professzor. Fia Korazimra változtatta nevét s az unoka természetesen már bennszülött izraeli.

Dr. Emed Alexander
Haifa
Kőrösy Kornél

2006-08-17 20:05:35

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop