Hirdetés

Genetikusok kitüntetése

A természettudósok, írók és az emberiség békéjéért harcolók legmagasabb kitüntetése a Nobel-díj, melyet minden év decemberében, az alapító halálának évfordulóján adnak át Stockholmban. 1958-ban három amerikai genetikus, George Beadle, Edward Tatum és Joshua Lederberg kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a genetika terén tett felfedezéseikért. A genetika, vagy örökléstan az élő szervezetek világában megnyilvánuló öröklődés és változékonyság jelenségeinek tudománya. A genetikai ismeretek fordulópontját jelentette annak igazolása, hogy az átöröklés „anyagi alapja" a dezoxiribonukleinsav (DNS), amit 1944-ben Avery bizonyított. Később megállapítást nyert, hogy vírusoknál a ribonukleinsav (RNS) is ilyen szerepet játszik, s a molekuláris biológia fejlődésével a genetikai ismeretek is rohamosan fejlődtek.

orvosi, Nobel-díj, genetika, kromoszóma, öröklés, gén |

Gyógy-ír   Kisalföld

Orvosi-élettani Nobel-díj: 1958

George Beadle (1903-1989). 1926-ban végezte el a nebraskai egyetemet, s a Cornell Egyetemen doktorált. Két éven át Th. H. Morgan, Nobel-díjas (1933) genetikus mellett dolgozott, s a szapora és könnyen tenyészthető ecetlégy óriáskromoszómáit vizsgálták. Felismerték, hogy nem a kromoszóma az öröklés végső eleme, igazolták, hogy a gén egy igen kicsi része a kromoszómának, s minden örökletes jegyhez egy génpárnak kell tartoznia. Leírták a gének kapcsolódását. G. Beadle az USA több egyetemén is tanított. 1941-ben E. Tatummal kezdett dolgozni. Az ecetlégynél jóval egyszerűbb élőlénnyel, a Neurospora gombával kísérleteztek. Röntgensugár hatására mutációkat figyeltek meg: megszűnt a gombák ama képessége, hogy egyes szerves vegyületeket létrehozzanak, illetve más mennyiségben termeltek ilyen anyagokat, s ezek a tulajdonságok öröklődőnek bizonyultak. Beadle azt a következtetést vonta le, hogy a gén jellegzetes funkciója a megfelelő enzimek kialakítása, s mutáció akkor lép fel, ha a gén megváltozik, s nem képes ezt a funkciót betölteni. „Egy gén - egy enzim" teóriája már módosult, de tevékenysége fontos láncszem volt a modern genetika kialakulásában.

Edward Tatum (1909-1975). A chicagói és a Wisconsin Egyetemen végezte tanulmányait, majd kémiából, mikrobiológiából és biokémiából doktorált. Átmenetileg Utrechtben, majd az USA-ban dolgozott, a Yale Egyetemen és egyéb intézményekben tanított, jelentős munkásságot fejtett ki különböző szakfolyóiratokban. Fő kutatási területe a mikroorganizmusok biokémiai folyamatainak tanulmányozása volt. G. Beadle-lel végzett közös munkájuk eredményeképpen a következőt állapítják meg: „A fiziológiai genetika szempontjából egy szervezet fejlődése és működése nem más, mint a kémiai reakciók integrált rendszere, amelyet valamilyen módon a gének ellenőriznek"

J. Lederberggel együtt baktériumgenetikával kezdtek el foglalkozni. A baktériumgenetika az átöröklés baktériumokra vonatkozó törvényszerűségeit kutatja és az általános genetika alapkérdéseire baktériumokon végzett kísérletekkel keres választ. A baktériumok alkalmasak alapvető genetikai kérdések vizsgálatára, mert óriási egyedszámú populációk állíthatók elő rövid időn belül. (A genetikai vizsgálatokban ma is legnépszerűbb kólibaktérium generációs ideje 20 perc, így rövid idő alatt számos nemzedék vizsgálható meg. Nagy előny, hogy a baktériumkromoszóma egyetlen kettős fonalú DNS-molekula, s mindössze 5 ezer génnel kell dolgozni.)

Tatum és Lederberg kétségbe vonták, hogy a baktériumok csak aszexuálisan, vagyis kettéosztódással szaporodnak. Rájöttek, hogy különböző baktériumtörzsek egymással keresztezhetők, s így genetikai faktorok tekintetében új kombinációkkal rendelkező utódok jöhetnek létre. A folyamat, a konjugáció megfelel a magasabb rendű szervezetek szexuális folyamatainak, mert a tulajdonságok átadásának megvalósulásához a sejteknek közvetlenül érintkezniük kell. Az érintkezés során az egyik baktériumból genetikai anyagok (plazmidok, vagyis járulékos DNS-elemek) jutnak át a másikba. Ez a kísérlet, melyet K-12 jelzésű kólitörzzsel végeztek, óriási újdonságot hozott a bakteriológiába.

Joshua Lederberg

orvosi, Nobel-díj, genetika, kromoszóma, öröklés, gén

2002-07-29 11:27:10

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop