Hirdetés

Fényterápia allergiásoknak

Az orrjáratok nyálkahártyájának gyulladásos reakciója által kiváltott megbetegedés a szénanátha vagy allergiás rhinitis, melyet orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, garat-, hallójárat-, és szemviszketés, könnyezés, szemhéjödéma, ritkábban a szaglás elvesztése jellemez. A szénanátha ugyan nem súlyos betegség, de kellemetlen tünetei az életminőséget nagymértékben rontják. Az esetek 20%-ában azonban asztmás légzészavar is társul hozzá. Az allergiás rhinitis vagy szénanátha kellemetlen tünetei egyes betegeken csak néhány hónapig, másokon egész évben tartanak. Az allergia kialakulása soktényezős: genetikusan meghatározott, de külső hatások eredményeként alakul ki a jellemző tünetegyüttes.

fényterápia, allergia |

Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(8):30-31   Celsus Kft. | Kemény, L.

A szezonális allergiás nátha kiváltó okai a különböző pollenek és a gombaspórák. Magyarországon három fő pollenszezon a jellemző: a kora tavasszal virágzó fák pollenjei már márciusban is tüneteket okoznak, majd az április végétől július végéig tartó fűszezon okozza a legtöbb megbetegedést. A legsúlyosabb klinikai tüneteket a júliustól szeptember végéig tartó időszak mutatja, amikor a panaszokat a különböző gyomok (üröm, parlagfű stb.) pollenjei okozzák. Július és október hónapok között a különböző gombaspórák koncentrációja is magas, és ezek is gyakran okoznak felső légúti tüneteket.

Az egész évben fennálló allergiás orrfolyás (perenniális rhinitis) kiváltásáért többnyire a háziporban levő atkák, a penészgomba spórái, az állatok (kutya, macska, nyúl) szőre, valamint a madarak tolla a felelős. A tünetek megegyeznek a szezonális allergiás rhinitis tüneteivel, de dominál az orrdugulás és gyakori szövődmény az orrmelléküreg-gyulladás. A szénanáthában szenvedő betegek tüneteinek súlyossága az aktuális pollenszámtól függ, de környezeti, nemspecifikus tényezők (pl. légszennyezés), és a beteg fizikai és lelkiállapota is módosítja a panaszokat.

Az allergiás betegségek előfordulása, változása a civilizációval

A XXI. századot az allergia évszázadának is szokás nevezni. Az elmúlt 2-3 évtized során megfigyelhető, hogy az allergiás megbetegedések gyakorisága - főleg a fejlett ipari országokban - emelkedő tendenciát mutat. Az allergiás betegségekben - szénanáthában, asztmában, atópiás dermatitisben, allergiás kötőhártya-gyulladásban, illetve emésztőrendszeri allergiában - szenvedő lakosság aránya - földrajzi környezettől függően - a 20-40%-ot is elérheti. Az allergiás betegségek közül leggyakoribb a szénanátha, amely a népesség mintegy 10-25%-át érinti. A betegség gyakorisága a nemzetközi trendnek megfelelően Magyarországon is növekvő tendenciát mutat.

Az allergiás betegségek gyakoribbá válásának oka pontosan nem ismert, de környezeti tényezők szerepe is valószínűsíthető: a fokozódó levegőszennyeződés, a dohányfüst hatása, a fokozódó allergénexpozíció.

Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül az a nézet, mely szerint a fertőző betegségek előfordulásának csökkenése is fontos tényezője lehet e jelenségnek. Több szerző kutatási eredménye arra utal, hogy a korai gyermekkorban lezajló fertőzések védő hatásúak az allergia kialakulásával szemben. Shaheen és munkatársai eredményei szerint Bissau-Guineában a gyermekkorban kanyarófertőzésen átesett személyek körében szignifikánsan alacsonyabb volt az allergiás betegségek előfordulása, mint a fertőzésen át nem esett személyek körében. Ebből arra következtettek, hogy a korai életkorban lezajlott vírusfertőzés védő hatással rendelkezik a későbbi allergiás betegségek kialakulásával szemben.

A civilizált életmóddal együtt járó fokozottabb tisztálkodási szokásoknak is szerepük lehet az allergiás betegségek kialakulásában. Ezen ún. "higiénia hipotézis" szerint az immunrendszer fejlődéséhez szükségesek bizonyos bakteriális stimulusok - különösen az élet első éveiben -, és a fokozottabb tisztálkodással elért sterilebb környezet azt eredményezi, hogy nincs megfelelő stimulációja - tréningje - az immunrendszernek: ez eredményezi az allergiák kialakulását.

Az első életévekben - indokoltan vagy indokolatlanul - adott antibiotikumok hasonlóképpen hozzájárulhatnak az allergiás betegségek kialakulásához.

Általános kezelési módok

A szénanáthát kiváltó allergének eltávolítása a beteg környezetéből ritkán megoldható. A betegség egyetlen oki kezelése, a hiposzenzibilizálás (érzéketlenné tétel az allergénnel szemben) csak bizonyos allergének esetén lehetséges, és többnyire csak részleges eredményre vezet.

Így ma a kezelés alapja a tüneteket enyhítő gyógyszeres terápia. A tünetek jelentős részének kiváltásáért felelős hisztamin lekötésére elterjedten helyileg és tablettával vagy injekcióval antihisztaminokat alkalmaznak. A hízósejtekből a hisztaminfelszabadulás gátlására nátrium-kromoglikát áll rendelkezésre, az új mediátorok (allergiás tünetet okozó anyagok) termelésének gátlására lokálisan és szisztémásan kortikoszteroidokat alkalmaznak.

FIGYELEM! Gyógyszerekkel teljes tünetmentesség és gyógyulás a legtöbb esetben nem érhető el, így minden új kezelési eljárás orvosilag igen nagy jelentőségű.

Gyógyítsa fénnyel az allergiát!

Az allergiás és hiperproliferatív (hámsejt-túlburjánzással járó) bőrbetegségek kezelésében régóta ismertek a különböző fényterápiás módszerek, azonban az orrnyálkahártya nagyon gyakori, ugyancsak immunológiailag közvetített gyulladásos és hiperproliferatív kórképeinek kezelésére korábban nagy intenzitású fényt nem alkalmaztak.

A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatócsoportja az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének munkatársaival együttműködve kifejlesztette azt a fototerápián alapuló készüléket -Rhinolight -, mellyel speciális fénykezelés végezhető. A kutatócsoport igazolta, hogy a Rhinolight-kezelés során alkalmazott fényterápia jelentős mértékben csökkenti a rhinitis allergicában szenvedő betegek tüneteit. Az eredményeik szerint a Rhinolight-kezelés

  • gátolja a bőrön elvégzett azonnali típusú túlérzékenységi reakciót (Prick-teszt),
  • gátolja a hisztaminfelszabadulást a hízósejtekből,
  • továbbá apoptózist (sejthalált) indukál az orrnyálkahártyába bevándorolt sejtekben és
  • csökkenti az eozinofil sejtek interleukin-5- (allergiatünetet kiváltó egyik anyag) termelését. Ennek köszönhetően fokozódik az allergénekkel szembeni tolerancia, és akár végleges gyógyulás is lehetséges.

A Rhinolight fototerápiás készülékkel hatékonyan mérsékelhetők a súlyos, a szokványos terápiákra nem kielégítő mértékben javuló szénanátha tünetei. A készülék által kibocsátott nagy intenzitású fehér fény túlnyomó része a látható fény tartományba esik, és semmilyen káros hatást nem fejt ki az orrnyálkahártyán.

A tünetmentesség eléréséhez szükséges kezelések száma a tünetek súlyosságától függ, de irányadónak lehet tekinteni a következő sémát: heti 2-3-4 kezelés 2 héten át. Aki folyamatosan és sok mindenre allergiás, annak több kezelésre van szüksége, melyet a kezelőorvosával kell egyeztetni.

Kinek ajánlott a kezelés, mennyi ideig tart,és milyen eredmény várható?

A Rhinolight-kezelés olyan, szakorvos által diagnosztizált rhinitis allergicában szenvedő betegeknél alkalmazható, akik:

1. gyógyszeres terápiára nem kielégítő mértékben reagálnak

2. gyógyszeres terápiában nem részesíthetők (pl. terhesség, szoptatás, a gyógyszerek nyugtató vagy egyéb mellékhatása miatt).

A Rhinolight-fénykezelés bevezetése 14 éves kor felett, a szezonális tünetek jelentkezésekor, vagy egész éven át tartó allergia esetén a leginkább tünetes időszakban javasolt. (Gyermekeken végzett kezelésről nem áll rendelkezésre elegendő adat.)

FONTOS: A Rhinolight-kezeléshez minden esetben szakorvosi diagnózis szükséges, hogy az esetleges egyéb betegségek biztosan kizártak legyenek!

Kezelés előtt az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentésére orrsprayt vagy orröblítést alkalmazunk. A tünetek súlyosságától függően hetente 2-4 kezelés alkalmazása ajánlott. Ha a beteg a Rhinolight-kezelés alatt gyógyszeres kezelésben nem részesülhet (pl. terhesség vagy szoptatás miatt), vagy nem kíván gyógyszert szedni (szedatív vagy egyéb gyógyszermellékhatás miatt), akkor célszerű kezdetben 3-4 kezelést adni az első héten, majd a tünetek javulása során a heti kezelési szám csökkenthető 2 kezelésre. Ha a beteg egyidejűleg egyéb gyógyszeres kezelést is kap (ami egyébként nem ellenjavallt), akkor hetente 2 kezelés elegendő lehet, és minden alkalommal emelhető a kezelési idő. Egy kezelés 3-6 percig tart orrlyukanként. Hetente maximálisan 4 Rhinolight-kezelés végezhető, két héten keresztül. Ha a kezelt területen enyhébb gyulladás lépne fel, a kezelést 1-2 napig szüneteltetni kell. Mellékhatásként enyhe orrszárazság alakulhat ki.

Mivel a Rhinolight fototerápiás módszert az OEP még nem támogatja, ezért a kezelésekért a betegeknek egyelőre fizetniük kell, a leginkább elterjedt ár egy kezelésért kb. 5000 Ft.

Kombinálható-e más eljárásokkal?

A Rhinolight fototerápiás kezelést a jelenleg alkalmazott terápiás sémák melletti kiegészítő kezelésként javasolt alkalmazni, a kezelés eredményességének fokozására. Mivel a fototerápia hatásmechanizmusa eltér a klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszerekétől, súlyosabb esetben feltétlen célszerű egyidejűleg gyógyszeres terápiát is alkalmazni.

A módszer jól kombinálható egyéb alternatív kezelési módszerekkel is, pl.: akupunktúrával, homeopátiával és fitoterápiával is. Kombinált kezelés során gyakran csökkenthető a gyógyszerek adagja, a beteg állapota pedig sokkal gyorsabban javul, közérzete jelentősen jobb lesz, és a következő szezonban már enyhébb lefolyású allergiaszezon várható.

Prof. Dr. Kemény Lajos

fényterápia, allergia

2003-07-25 14:25:26

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop