Testünk légszűrője...
A rendszeres, napi egy-két alkalommal, sóoldat segítségével végzett orröblítés a világ számos régiójában a népi gyógyászat ismert és hatásos technikája az orrnyálkahártya tisztítására...
KEVESEBBET TÁPPÉNZEN...
A jógatechnikák európai elterjedésével az orröblítés is ismertté vált, elsősorban a skandináv országokban. Azok, akik alkalmazták ezt az eljárást, újra és újra beszámolnak arról, hogy sokkal ritkábban betegszenek meg felső légúti fertőzésekben. Tudományos kísérletekről azonban ez idáig nem jelentek meg szakcikkek. Az orröblítés hasznosságának bizonyítására a Hannoveri Egészségügyi Főiskola a német Bundeswehrrel együttműködve kísérletbe kezdett. Az újoncok az alapkiképzés során ugyanis télen a hidegtől és a stressztől gyakran kaptak felső légúti fertőzést. A 6 hétig tartó kontrollált kísérletben 11 5 újonc vett részt. Azok, akik naponta legalább egyszer orröblítést végeztek, több mint 70%-kal kevesebb napot töltöttek betegen, mint a módszert nem alkalmazók.
AZ ORRNYÁLKAHÁRTYA ÖNVÉDŐ MECHANIZMUSA
Az orrnyálkahártyán egészséges állapotban is megtelepszenek a baktériumok. Öntisztító mechanizmusának köszönhetően azonban az élősködők száma olyan csekély, hogy nem alakul ki gyulladás. Az orrnyálkahártyán egészséges állapotban állandóan úszik egy híg folyadékfilm, ami lemossa a baktériumokat. A nedv tovább-áramlása a csillós hámszövet tevékenységének köszönhető, A melyek minden sejtfelületét 200-300 csillószőr borítja. Az ember esetében ezek elképzelhetetlenül picik: 5-7 mm (a méter milliomodrésze) hosszúak és 0,1-0,3 mm átmérőjűek. A folyadékfilm két különböző rétegből áll. A folyékony szolfázisban a csillószőr akadálytalanul, rendszeresen, ostorhoz hasonlóan csapkodhat. A csillószőrök felső végükkel éppen csak érintik a szolfázis felett elhelyezkedő, sűrűbb folyadékréteget, a gél fázist, melyet folytonos csapkodásukkal futószalaghoz hasonlóan egyenletesen előre hajtanak. A szaknyelv a folyamatot „mukociliumos transportnak” nevezi. A csillós hámszövet mozgása az orrgaratüreg irányába mutat.
CSILLÓSZŐRÖK VESZÉLYBEN!
A kívülről behatoló káros anyagok - például cigarettafüst, fa-, fém- és más porok - is károsíthatják a csilló-szőröket, csökkenthetik azok számát, ami először még megfordítható folyamat, de krónikus károsodás esetén végleges pusztulásukhoz vezet!
ÚT A GARATHOZ
Ha a nyálkahártya hámszövetét klimatizálat-lan levegő éri, akkor lecsökken a csillószőr-ős hámsejtek sűrűsége, és a nyálkahártya átalakul. Éppen ezért az orrüreg elülső részeit, az orrbillentyű területét és a középső és hátsó kagyló fejét csak kevés csillószőr borítja. A csillós hámszövet szállítófunkciója szacharinteszt segítségével ellenőrizhető. A mukociliumos tisztulás tesztje során a szacharinporhoz kék élelmiszer-színezéket - pl. áfonyalevet - adatolunk. A porból keveset az alsó orrkagyló nyálkahártyájára vagy az orrsövényre szórnak. A páciensnek eközben a megszokott módon lélegeznie kell, nem szabad tüsszentenie, és az orrát sem emelheti fel. Rendszeres nyelés segítségével pontosan és megbízhatóan meg tudja mondani, mikor érzi a szacharin édes ízét a torkában. Az orrnyílás és a garat közti út kb. 3-15 percig tart.
A FELSŐ LÉGÚTI FERTŐZÉSEK KIVÁLTÓ OKA
A csillós hámszövet nagyon érzékenyen reagál a hőmérséklet-ingadozásra, aminek következtében a csillószőrök működése bizonyíthatóan csökken. A környezet 40 °C-os hőmérsékletéig növekszik a csillószőrök mozgásának frekvenciája és ezzel együtt az orrnyálkahártya szállítófunkciója is. 50 °C felett viszont újra csökken az aktivitásuk, ami lehűlés esetén még visszaállítható
IDŐ
állapot. Magasabb hőmérséklet esetén a csillószőrők mozgása visszavonhatatlanul leáll. Ha a hőmérséklet 36 °C alá süllyed, akkor ismét lelassul a tevékenységük. Alacsonyabb hőmérséklet esetén a csillószőrök korlátozott funkciójának következtében csökken az orrnyálkahártya transzportfunkciója, ami nagy valószínűséggel a légúti fertőzések leglényegesebb kiváltó tényezője. A megfázást kiváltó vírusok csökkentik a csillószőrök aktivitását, részben azok pusztulásához is vezetnek, és ezáltal akadályozzák a mukociliumos transzportot, egyidejűleg károsítják a hámszövetet is. A vírusok a sejteken belül elszaporodnak.
A MEGÚJULÁSHOZ
Egy vírusos infekciót követően körülbelül 2-4 hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy a nyálkahártya megújuljon.
AZ ORRÖBLÍTÉS HATÁSA
Az eddigiekből kiderült, milyen jelentőségű és védőhatású a rendszeres orröblítés az orrnyálkahártya szempontjából. A fiziológiás sóoldattal -1 l vízben 9 g só - végzett rendszeres orröblítés nagy valószínűséggel helyreállítja az orrnyálkahártya csökkent transzportképességét.
NE FELEDJÜK! Az orröblítés a már kialakult fertőzés esetén is támogatja az orrnyálkahártya természetes, vírusok és baktériumok által korlátozott öntisztító mechanizmusát. Az orrnyálkahártyán lerakódott szennyeződés és váladék gátolhatja a nedvesség áramlását. Ezeken a helyeken a vírusok bejuthatnak a sejtekbe, és megfertőzhetik azokat. A baktériumok is megrekednek itt, és gyulladást idézhetnek elő. Az orröblítés a szennyeződéssel és a nyákkal együtt a vírusokat és a baktériumokat is elsöpri, és egyben serkenti a csillós hámszövet tevékenységét. Ezáltal csökkenhet az orrnyálkahártyán megtelepedett vírusok és baktériumok száma.
ÍGY CSINÁLJUK!
Az orröblítés nedvesen tartja az orrnyálkahártyát, ezért különösen ajánlott akkor, ha az orrnyálkahártya kiszáradt, vagy fennáll a kiszáradás veszélye, pl. száraz levegőjű helyiségekben való tartózkodáskor, vagy ha az orrnyálkahártya már károsodott. Így hajtsuk végre:
- Vásároljanak kis orröblítő készüléket a gyógyszertárban, öntsünk bele tengeri sós oldatot és a kis adagolótartályból juttasunk az orr járatokba!
- Amikor lecsorgott a garaton, köpjük ki!
- A sóoldatot fel is szívhatjuk vagy permetezhetjük sprayként az orrjáratba.
Mercz Mária
2006-01-13 10:22:47