Hirdetés

Első iskolánk az anyaméh - Mit tanul a baba 9 hónapig?

Lát, érzékel, ízlel - szinte felfoghatatlan, hogy már az anyaméhben mennyi mindent megtanul a magzat! Az alábbiakban eláruljuk, hogy ki-ki miként segítheti célirányosan gyermeke fejlődését élete első kilenc hónapjában…

magzat, gyermekfejlődés, pocak |

Ideál - Reforméletmód magazin 2006 ;18(11):49-51   Celsus Kft. | Kovács, R.

Ma már tudjuk, hogy a kicsi rögtön reagál a has simogatására, a stressz helyzetekre, a veszekedésekre.

„Szenzor” a pocakban

A tudomány sokáig abból indult ki, hogy a magzat az anyaméhben a külvilágtól teljesen elzárva fejlődik. Nem érzékeli, hogy „kint” mi is történik. Időközben azonban teljesen megváltozott a magzat képességeiről alkotott kép.

Fontos! Az anyaméhben sokkal több történik, mint egyszerű biológiai növekedés. A tudósok a legkorszerűbb technika segítségével ma már bepillanthatnak a születés előtti titokzatos élet rejtelmeibe. Ennek köszönhetően tanulmányok tucatjai szólnak arról, hogy a születés korántsem a kezdet. A magzat - mielőtt még megpillantaná a napvilágot - már hall, együtt érez, örül és szomorkodik édesanyjával. Nagyon jól ismeri a fájdalmat, az idegességet, az örömet.

Már jóval megszületése előtt átéli az első érzelmeket, s tudatában rögzíti az első információkat. Szervezete korántsem hasonlítható egy számítógéphez, mely bekapcsolását követően pillanatok alatt üzemkész. A gondolkodás és érzékelés, a különféle reakciók, a tudat kifejlődése messze az első hónapokba nyúlnak vissza, és folyamatosan egyre intenzívebbé válnak.

Vételre kapcsolva…

A magzat, akár az újszülött, napjainak 80-90%-át még átalussza. A fennmaradó időben azonban tudata és érzékei teljes mértékben „vétel”-re vannak kapcsolva. A magzati élet 16. hetében, amikor a kicsi szemei még zárva vannak, heves szívdobogással reagál arra, ha egy fénysugár édesanyja hasán keresztül fejecskéjét éri. Ebben a korban nyelvén már mintegy 5000 ízlelőbimbó található, melyek segítségével képes megkülönböztetni az édeset a savanyútól, a sósat a keserűtől: ha az édes gyümölcsléhez keserű kinint adunk, a magzat sokkal kevesebbet iszik, és elfintorítja az arcát.

Ha viszont a gyümölcsléhez szaharint adagolunk, a szokásosnál többet fogyaszt. Mindenekelőtt azonban kitűnő hallásérzéke lehetővé teszi számára, hogy felvegye a kapcsolatot a külvilággal. Már a fogantatást követő tizedik héten teljesen kifejlődik a belső fülben a tulajdonképpeni hallószerv, a csiga. A 26. terhességi héttől kezd a magzat fokozatosan reagálni a külvilág zajaira. Ultrahang segítségével megállapították, hogy kb. 105 decibelnyi külső zajra a magzat hevesebb mozgással és felgyorsult szívműködéssel reagál. Egészen máshogy viselkedik azonban, ha halk hangokat és andalító zenét hall 85-90 decibelig - ilyenkor a szívdobogása lelassul.

Ugyanez figyelhető meg az újszülötteknél is: még a szopást is abbahagyják, ha például Mozart vagy Vivaldi zenéjét hallják. Beethoven és Brahms zenéje ezzel szemben mintha nyugtalanná tenné őket...

Zajos a világ…

A magzat sokszor 80-95 decibelnyi „zajártalom”-nak van kitéve. Micsoda zűrzavar! Az anya belének zörejei, szívhangjai, a lüktető véredények, s hozzá még a külvilág! Csupán összehasonlításul: a felnőttek egymás közötti beszélgetése kb. 10-50 decibel erősségű.

Mese, mese mátka…

A magzat azonban nemcsak érzékeny fülekkel rendelkezik, hanem bizonyos fokú emlékezettel is. Érdekes kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban. Terhességük utolsó heteiben lévő kismamák naponta ugyanazt a történetet olvasták fel gyermekeiknek. Röviddel azután, hogy a kicsik a világra jöttek, hangszórón keresztül különféle hangokat és történeteket játszottak le nekik, s - érdekes módon - az újszülöttek észrevehető előszeretettel fogadták, mintegy felismerték azt a történetet, melyet édesanyjuktól már többször hallottak megszületésük előtt.
További kísérletek azt bizonyítják, hogy a magzat mind édesanyja hangját, mind az anyanyelvét képes felismerni. Érdekes vizsgálattal mutatták ki, hogy mennyire tud a kicsi egyes szótagokat egymástól már az anyaméhen keresztül megkülönböztetni: az anya hasára erősített készüléken keresztül többször a „bi-ba” szótagokat játszották le. Először lassult a kicsik szívritmusa, mely arra utalt, hogy „hegyezik a fülüket”. Néhány ismétlést követően azonban csökkent a figyelmük. Ám, amint a kísérletet végzők megfordították a szótagok sorrendjét, a kicsik szívritmusa megint megváltozott, mintha meglepte volna őket a változás.

Ingadozó hormonszint

A magzat képes a fájdalmat is érzékelni. Szakértők vizsgáltak meg több olyan magzatot, akiknek vérátömlesztésre volt szükségük. Ehhez a beavatkozáshoz elkerülhetetlen volt, hogy a tűt átszúrják a kicsi hasfalán. Ezt követően a cortisol és a beta-endorfin nevű stresszhormonok aránya a vérben három-ötszörösére emelkedett. Ha azonban vért vettek a köldökzsinórból, az orvosi beavatkozás semmiféle mérhető nyomot nem hagyott a gyermek hormonrendszerében.

Nincs titok!

Már az anyaméhben hozzákezd a magzat a világ felfedezéséhez - állítják a tudósok. Amit az anya érez, azt gyermeke is „vele érzi”: az anya érzései által közvetített üzeneteket pontosan megérti, s ezek meghatározó jelentőségűek lesznek további életére. A magzat pontosan tudja, hogy örömmel várják-e vagy sem. A szakértők szerint semmi sem vész feledésbe.

Jó tudni! Nemcsak életünk első évei, hanem a születésünk előtti hónapok is maradandó nyomokat hagynak bennünk, legyen az boldogság vagy boldogtalanság, stressz, félelem, düh, bizonytalanság, rezignáció vagy euforikus érzések.

Mindezt az anya számtalan csatornán keresztül osztja meg a testében fejlődő magzattal: szívverésén, vérnyomásán, izom-összehúzódásain, hanghordozásán, megemelkedett hormon- vagy adrenalinkibocsátásán keresztül, melyet a baba a placentán és a köldökzsinóron keresztül pontosan „leképez”.

A magzat elő semmi sem marad rejtve. (Például bizonyos vizsgálatok szerint a baba szívverése már akkor felgyorsul, amikor édesanyja a cigarettára gondol, anélkül hogy rágyújtana.)

Ciróka-maróka

A kicsik különösen fogékonyak a gyengéd simogatásra. Az orvosok ultrahang segítségével figyelték meg, hogy a magzat odaúszott az anya hasát simogató apa kezéhez, és szinte odatapadt a magzatburok falához.

Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy már öt hónapos korában olyan érzékeny az érintésekre, mint egy egyéves gyermek. A szakemberek csak biztatni tudnak minden várandós szülőt arra, hogy „beszélgessen” gyermekével ebben az időszakban is.

A halk, megnyugtató szavak azt eredményezik, hogy a baba már ilyenkor érzi szülei szeretetét. Intelligenciájánál fogva már elég érett ahhoz, hogy édesanyja hangjában megérezze az érzelmek csengését.

Örömmel várni

Az anya és gyermeke közti szoros testi és lelki kapcsolatra utal az a tény is, hogy egyes újszülöttek gyomorfekéllyel jönnek a világra, mely kifejezetten pszichoszomatikus betegség. Természetesen az is túlzás, hogy a terhesség alatti minden egyes izgalom káros hatással lenne a magzatra. Bizonyos mértékű stresszt kibír a baba. A legfontosabb, hogy a kicsi érezze, hogy elfogadják és örülnek az érkezésének.

Kovács Rita
magzat, gyermekfejlődés, pocak

2006-11-13 12:59:02

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop