A méhlepény a terhesség fenntartását segítő hormonokat termel, valamint az anya és magzata közötti oxigén-, tápanyag- és salakanyagcserét biztosítja. A beágyazódás a megtermékenyítés után 5-8 nappal kezdődik, és a 9-10. napra fejeződik be.

A blasztociszta falából lesz a magzatot körülvevő membránok külső rétege (korion). A 10-12. napon fejlődik ki egy belső membránréteg (amnion), mely az amnionzsákot alkotja. Az amnionzsákot átlátszó folyadék (magzatvíz) tölti ki, és kitágul, hogy befogadja a növekedő magzatot, mely a folyadékban lebeg.

A fejlődő méhlepény vékony nyúlványokat (villusokat) bocsát a méh falába, melyek bonyolult, faágszerű elrendeződésben többszörösen elágaznak. Ez az elrendeződés jelentősen megnöveli az anya és a méhlepény közötti érintkezési felületet, s ennek köszönhetően több tápanyag jut az anyából a magzatba és több salakanyag a magzatból az anyába. A méhlepény a 18-20. hétre teljesen kialakul, de a terhesség alatt tovább növekedik: szüléskor a súlya fél kilogramm körüli.