Ennek hátterében többek között hormonális okok is meghúzódnak: az ösztrogén gátolja a REM fázist, míg a progeszteron és a prolaktin nyugtató hatással van, és serkenti a REM fázist. A képet a magzati eredetű hormonok és a harmadik trimeszterben a méhösszehúzó hormon, az oxitocin is bonyolítja. Az első trimeszterben hiába nő az alvási idő, romlik az alvás minősége: gyakoribbak az éjszakai felébredések és a napközbeni álmosság is. A második triszemszterben általában megszűnnek a panaszok, míg az utolsó harmadban a gyakori vizelési inger, a magzatmozgások, a nehézlégzés és a hátfájdalom miatt ismét előjönnek az alvászavarok. A megfigyelések szerint az első terhességben a tünetek gyakrabban jelentkeznek.