A nagy kampányok, amelyekben arra hívták fel a szülők figyelmét, hogy ne altassák csecsemőiket hason, mintegy a felére csökkentették a csecsemőkori hirtelen elhalálozások számát, 1000 csecsemő közül nem egészen egy haláleset jut, jelenti a Népszámlálási Hivatal.

A tünetegyüttes okát azonban mindmáig homály fedi. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a veszélyeztetett terhességek alatti oxigénhiány miatt a magzat agya nem fejlődik ki kellőképpen a szülés idejére és ez a károsodás okozza a hirtelen csecsemőhalált.

Az oaklandi Kaiser Foundation Research Institute-ban dr. De-Kun Li kutatóorvos ennek az elméletnek az alátámasztására vetette össze 2107 SIDS-baba adatait más okokból elhalálozott csecsemőkével. Dr. Li és csapata azt figyelték meg, hogy a SIDS-szindrómában elhunyt csecsemők anyjánál kétszer akkor volt a méhlepény rendellenesség valószínűsége. A méhlepény a méhben az a vérben gazdag, ideiglenes képződmény, amely az anya szervezetéből az oxigént és a tápanyagokat közvetíti a csecsemőhöz.

"Bizonyítást nyert, hogy a foetális hypoxia (magzati oxigénhiány) hajlamosít a SIDS-re" - mondja dr. Li. A csapat kutatásainak az American Journal of Epidemiology áprilisi számában megjelent eredményei szerint a SIDS-es anyák majdnem 2 százalékánál fordult elő a méhlepény terhesség alatti sérülése, ami a többi előfordulások majdnem kétszerese. A legtöbb esetben a méhlepény a magzat alá tolódott, ami megakadályozta a működését. Néhány esetben a placenta korai stádiumban vált le, ez az eset közvetlenül vezet - a nemritkán császármetszéses - koraszüléshez.

A terhesség alatti hüvelyi vérzés lepényi rendellenességeket jelezhet, amelyeket a legtöbb szülész azonnal és jól kezelni tud, mondta dr. Li.

Széleskörű kaliforniai adatokra támaszkodva a kutatócsoport kizárta a SIDS más gyanított rizikófaktorait, mint pl. a korábbi vetélések és az anya életkora. A kutatók szerint a korábbi tanulmányok a dohányzást is a rizikófaktorok közé sorolták.

Az anyák, akiknél problémák voltak a méhlepénnyel a terhesség alatt "gyakrabban ellenőriztessék a csecsemő állapotát," - ajánlja dr. Li, legalábbis életének első hat hónapjában. A szindróma egyik elnevezése, "bölcsőhalál", arra utal, hogy a SIDS-babák gyakran halnak meg álmukban. Dr. Li feltételezése szerint ezek a csecsemők kevésbé képesek az asphyxia olyan jeleire reagálni, amelyek a normálisan fejlett csecsemőket helyzetük megváltoztatására késztetik.

"Érdekes a megfigyelés, de óvakodnék az elhamarkodott következtetések levonásától" - jelentette ki dr. Michael Malloy, a galvestoni University of Texas Medical Branch SIDS-kutatója. Rámutatott arra, hogy dr. Li és kutatócsoportja igen széles körű születési súllyal dolgozott a tanulmány során és hogy az alacsony születési súly és a koraszülés fontosabb lehet a SIDS kockázatának szempontjából, mint a méhlepénnyel kapcsolatos problémák.

Dr. Malloy szerint bár néhány esetben valóban a központi idegrendszer késleltetett fejlődése lehet az oka a csecsemőhalálnak, a nem hason való altatásra ösztönző felhívás nyomán tapasztalható visszaesés a legtöbb esetben pusztán környezeti okokra enged következtetni. "Bizonyos százaléka ezeknek a csecsemőknek egyszerűen rossz pózba került és nem tud kikecmeregni belőle" - tette hozzá.

Megjelent: Medical Tribune News Service