Hirdetés

8. A gyógyító Promptcillin

Fiatal orvosok között a múlt század második felében szokás volt a nyári szabadságot munkával eltölteni. Ez szakmai kihívás is volt, de tagadhatatlanul a kis fizetések kiegészítésére is szolgált. Mi szülész tanoncok szülőotthonokba és „körzetbe” mentünk helyettesíteni.

Prof. Dr. Papp Zoltán, blog |

InforMed Hírek9   InforMed | Papp, Z.

A szülőotthonokat vezető főorvosoknak áldás volt, ha az egész évi éjjel-nappalos készenlét után néhány hétre elutazhattak pihenni. Nekünk pedig pénzkeresésre és szakmai tapasztalatszerzésre nyílt lehetőségünk. Én is voltam szülőotthonban Tiszafüreden és Mezőkövesden, körzeti orvost pedig egy nyáron, Hajdúhadházon helyettesítettem. Itt tapasztaltam meg a körzeti orvosok idegtépő lelki és fizikai igénybevételét és becsültem meg még inkább ezt követően a klinikai háttér biztonságában eltölthető évtizedeimet.

Rettenetes élmény volt halotti látleletet felvennem egy mezőgazdasági gépbe bedarálódott szerencsétlen emberről, de nem felejtem el a cigánytelepen tett látogatásaimat sem. Egyszer egy éjszaka dörömböltek az ablakomon, hogy „Doktor úr jöjjön azonnal, mert lázgörcse van az édesapámnak”. Magamhoz vettem orvosi táskámat, és biciklire pattantam, úgy követtem a kísérőimet. Egy-két kilométerre lehetett a kivilágítatlan cigánytelep, ahol az egyik házba bevezettek, hogy a lázas férfit megvizsgáljam. A beteget kiverte a verejték, egyik lábfeje duzzadt és vörös volt, a pír határa szabálytalan, éles szélű és lángnyelvszerű rajzolatot mutatott. Megvizsgálva, a láz egyéb okát nem találtam, orbáncra (erysipelas) vagy lépfenére (anthrax) gondoltam. Ezek gyógyszere a penicillin és a tetran, erre még emlékeztem tanulmányaimból, úgyhogy penicillint (több millió egység Promptcillint) kezdtem injekcióban alkalmazni, továbbá borogatást rendeltem a mellkasára és a homlokára.

Másnap délelőtt ismét riasztottak, hogy továbbra is lázas a beteg, menjek ki azonnal. Valóban lázas volt és az orbánc (vagy lépfene) a lábfejről felterjedt a comb közepéig ijesztő látványt nyújtva. Javasoltam, hogy kórházba kell szállíttatnom, de az időközben összesereglett rokonság világosan tudomásomra hozta, hogy a beteget nem szállíttathatom sehová, hanem itt gyógyítom meg vagy „megnézhetem magam”. Újabb injekciót adtam, majd még minden nap kétszer kikarikáztam, hogy ezt megismételjem és a láz egyszer csak elmúlt, az alsó végtag vörhenyes vizenyős folyamata enyhült, az elváltozás kezdett visszaszorulni. Nem kellett végül is „megnéznem magam”, a beteget a penicillin meggyógyította. A megfenyegetett dokiból „jó doki” lett, de ennek előnyeit már nem élvezhettem, mert hamarosan lejárt a körzeti orvosi ténykedésem.
Prof. Dr. Papp Zoltán, blog

2011-06-30 13:39:41

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop