Hirdetés

Tenger(ny)i veszély

A tengeri veszélyekről sokáig csak regényekből értesülhettünk, például az Odüsszeiából, ahol a főhős a társait megsüketítette, nehogy pusztulásba vigye őket a szirének csodálatos éneke. Később Moby Dick, a fehér bálna lett az első számú vízi közellenség, majd a cápák és a ráják is sorra kerültek. Pedig a valóságban a tenger nem a gyilkos állatok miatt veszélyes!

|

Ideál - Reforméletmód magazin 2005 ;17(6):74-75   Celsus Kft. | Váczi, G.

A viharok, az áradások, az intenzív hullámzások, az örvények, a dagály és a perzselő napsütés sokkal több áldozatot szednek, mint például egy emberevő cápa…

Elemi erők

A tavaly év végi délkelet-ázsiai katasztrófa után a tengerrel kapcsolatos félelmeink már leginkább a mindent és mindenkit elsöprő szökőárban testesülnek meg. A víz iszonyatos pusztításra képes, s bár az ázsiaihoz hasonló méretű katasztrófa az európai partszakaszok mentén talán sohasem fog bekövetkezni, a Föld felmelegedése miatt további földrengések, vizi katasztrófák várhatók az egész világon. Mikor? Lehet, hogy csak pár év, évtized múlva következnek be ismét, s a kezdeti sokk után hamar újból benépesülnek a szökőár pusztította, csodálatos tengerparti üdülők, egzotikus tengerpartok. Ez így is van rendjén, hiszen van olyan veszély, amivel előre számolhatunk, s ezért védekezhetünk is ellene, s létezik kiszámíthatatlan, aminek teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Éppen ezért a szökőártól való félelmünk miatt nem is érdemes nyári pihenésünket a tengerpartról a hegyvidékre átcsoportosítanunk.

Szél, napsütés

A Földközi-tenger, az Adria és a Fekete-tenger menti partvidékeken a napsugárzás ereje - figyelembe véve az ózonréteg sérülését és az általános felmelegedést - gyilkos erejű; pillanatok alatt pecsenyére sülhetünk, megéghetünk.

FONTOS! Sok helyen a szél is segíti leégésünket, hiszen a hűvös fuvallatban nem érezzük a Nap valódi erejét. Különösen Krétán és más görög szigeteken „találkozhatunk” a bőrünket pergamenné szárító, a felkavart homokkal pórusainkat eltömítő, a Nap erejét hatványozó széllel.

Nem véletlen, hogy a hagyományőrző krétai férfiak - az elemi erők kivédése érdekében - nyáron vastag, fekete öltözéket, csizmát és kalapot hordanak. (Miként az sem, hogy a déli népek 12 és du. 4 óra között sziesztáznak, árnyékba húzódnak.) Bezzeg a turisták! A fehér bőrű, szőke vagy vörös hajú üdülővendégek éppen délidőben, két óra körül szeretnének őszig-télig is megmaradó színt szerezni, miközben észre sem veszik, hogy a 25-45 faktoros napvédő krémek ellenére új anyajegyekkel, bőrrákká fejlődő elváltozásokkal is „gazdagodnak”. Sajnos az éghajlati változások, illetve a Föld tönkretétele miatt ma már sehol sem ajánlatos sziesztaidőben a napon tartózkodni. Különben is, a tengerparti napozás, akárcsak bármilyen testedzés, izomerősítés, kizárólag fokozatosan - mintegy napozási terv alapján - történhet büntetlenül.

JÓ TANÁCS: a napozást kezdjük először reggeli egyórás napfürdővel, majd két-három nap múlva folytassuk délelőtti - 9-11 óráig - kétórás napozással, és pár nap múlva délután - 16-18 óráig - is tegyük ugyanezt!

Tartós színt csak így, fokozatos naphoz szoktatással szerezhetünk. Ne feledjük, ha gyorsan, egy-két nap alatt akarunk lebarnulni, nagy valószínűséggel le fogunk égni, és „kényszerpihenőre” kárhoztatjuk magunkat!

A tengerparton, tengerparti településeken még a mindennapos öltözetünket is meg kell terveznünk.

Nem nélkülözhetjük:

  • a fejfedőt
  • a hosszú ujjú, bő, fehér vászoninget vagy blúzt
  • a hosszú szárú, kényelmes vászonnadrágot! Fejfedőt folyamatosan viseljünk, de a napozáshoz edződött, lebarnult testünket már nem szükséges annyira védenünk. Ügyeljünk arra is, hogy ha már rövid ujjú inget, természetes anyagú, festetlen pólót viselünk, a karóránkat vegyük le!

TUDTA-E? Különösen az elemes, fémszíjas típusok viselése kerülendő, mert ezek nem csak fehéres rajzolatot hagynak a csuklónkon, de az izzadás miatt feketésen be is színezik bőrünket, ráadásul az elem a melegben aktívabbá válik.

Hullámzás, dagály

A szél korbácsolta hullámzás veszélyessé válhat, ha a tengerben úszunk. Különösen sziklás partok mellett kerülhetünk nemkívánatos helyzetbe. Egy-egy nagyobb hullám könnyedén a sziklákhoz csaphat, s ha az ütés a fejünket éri, akár végzetes következményekkel is járhat…

Mély vízben még a jól úszóknak sem érdemes elkalandozniuk, hiszen a tengeren pillanatok alatt átrendeződhetnek az időjárási viszonyok. Ezzel szemben az apály-dagály jelenség igazából csak akkor jelenthet problémát, ha egy olyan kis szigeten vagy hajóroncson szeretnénk éjszakázni, amelyet dagálykor ellep a víz. Ezen túl a dagályra-apályra azért is érdemes figyelni, nehogy a partra kitett holminkat, ruhánkat elvigye a víz…

Az élőlények

Kétségtelen, hogy a tengerre utazót elsősorban az érdekli, élnek-e emberevő cápák a nyaralóhelyen. Florida partjainál, a Karib-tengerben, a szökőár sújtotta vidékeken vagy a Vörös-tengerben, az Atlanti-óceánban biztosan találkozhatunk velük, s még a Földközi-tengerben is akad belőlük, ám manapság hálóval védik a veszélyeztetett partszakaszokat, s a cápák száma is alaposan megcsappant. A meleg vizekben barrakudák, murénák és ráják is veszélyeztethetik a fürdőzőket, vagy inkább az amatőr búvárokat. Szerencsére az európai belső tengervizekben ritkán találkozhatunk velük. Itt inkább a kisebb, látszólag ártalmatlan élőlények veszélyesek ránk, elsősorban a medúzák, tengeri sünök és a szúnyogok. (A sünök okoíta kellemetlenségeket megúszhatjuk, ha vízi cipőt viselünk és kerüljük a zátonyokat. Ma már kaphatóak teljesen zárt, erős, gumiból készült vízi cipők is, amelyek a lábfejünket is megvédik a véletlenszerű szúrástól.

Ellenben a medúzákkal gondjaink támadhatnak, hacsak nem öltözünk be talpig búvárruhába, vagy nem kerüljük el őket messzire. A medúza csalánsejtjei rögtön kipattannak, ha úgy érzi, megtámadtuk őt. Ezek a sejtek, tokocskák méreggel teli, szigonyszerű fonalkákat rejtenek, melyek belefúródnak a bőrünkbe, s egyéni érzékenység szerint égető, fájdalmas viszketést, vagy súlyosabb allergiás tüneteket okoznak. A csípés hatásait enyhíti, ha a helyét azonnal bedörzsöljük homokkal. A méreganyag eltávolításához hasznos segítség lehet, ha egy félbevágott paradicsomot a csípés helyére rögzítünk. Az ostorcsapásra emlékeztető sorozatcsípést feltétlenül mutassuk meg helyi orvosnak!

A szúnyogok ellen a legtermészetesebben eukaliptuszolajas finom bedörzsöléssel védekezhetünk: ez a vegyszeres szúnyogirtó vagy naptej használatánál feltétlenül egészségesebb. A füstölést is kerüljük, hiszen egyes füstölőkben is számos rákkeltő vegyület található!

Összességében azonban jó, ha tudjuk: az ember sokkal veszélyesebb a tengerekre, mint amennyire az veszélyes rá. A vízszennyezés, az agresszív, szűk látókörű halászat, a rengeteg turista, a tengerpartok beépítése, az ipari tevékenység és a globális felmelegedés miatt kérdéses egyáltalán, meddig leselkednek élő veszélyek a pihenni vágyókra, s egyáltalán: maradnak-e olajmentes, tiszta, fürdőzésre alkalmas tengerpartok?!

Váczi Gábor

2005-06-07 10:00:10

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop