Kovácséknál áll a bál. Béla hétfőn ellenőrizte a „konyhapénz” feliratú borítékot, és akkor még tizenötezer forint volt benne. Öt nappal később már csak egy ezres az összes fellelhető pénz a házban. Fizetés pedig csak egy hét múlva…

Kisék vásárolni mennek. A játékosztályon Marci meglát egy szuper tuti versenyautót, aminek a nevét ki sem tudja mondani, de abban biztos, hogy Daninak is olyan van, meg a rajzfilmcsatornán is azt reklámozzák. Kis apuka óvatosan megnézi az árcédulát: 4995 forint! Mondja a kisfiának, hogy most semmiképp sem tudja megvenni neki ezt az autót, mert nagyon sokba kerül, és be kell osztaniuk a pénzüket. Erre Marci látványosan földhöz vágja magát, és azt bömböli: „Ti soha semmit sem vesztek nekem. Ha szeretnétek, biztosan megvennétek!”

Nem megvehető…

Ismerős szituációk? No igen, ugyanis a pénz újra és újra visszatérő kérdés. Miként osszuk be, hogyan szerezzünk belőle eleget?

Sokan azt vallják, nem hagyják, hogy a pénz befolyásolja életüket. Azt az érzetet keltik, mintha teljesen függetleníteni tudnák magukat a pénz által meghatározott személyes és társadalmi korlátoktól. Pedig ez szinte lehetetlen. Mindenhez pénz kell, még ahhoz is, amit nem lehet megvásárolni: „Az erkölcsös élethez szükség van minimális anyagi jólétre” – vallotta Aquinói Szent Tamás.

Papír, fém, műanyag…

A féltékenységen kívül a pénz miatt vitatkozik, veszekedik a legtöbb pár. Minden harmadik, társas kapcsolatban élő ember vallja, hogy partnere felelőtlenül bánik a pénzzel; minden negyedik kifejezetten pazarlónak tekinti partnerét; minden ötödik pár pedig rendszeresen veszekszik a pénz hiánya miatt. Sokszor és sokan azonban nem veszik észre, hogy az ilyen irányú vitáik igazán nem is a pénzről mint fizetőeszközről szólnak, hanem olyan dolgokról, amelyeket a pénz – mélyebb értelemben véve – megtestesít.

A pénz ugyanis nem egyszerűen csak egy köteg bankjegy, vagy néhány deka csillogó fémkorong. Nem is csupán egy műanyag kártya, vagy egy bankszámlakivonat. A birtokunkban lévő pénz:

• biztonságunk garanciája
• a szeretet, az elismerés vagy a boldogság pótléka
• a siker, a teljesítmény és a társadalmi státus mértékegysége
• a szabadság és a függetlenség záloga.

Ahhoz, hogy a pénz ne hatalmi harcunk, kapcsolatunkon belüli függetlenségi felkelésünk avagy teljesítményünk fitogtatására irányuló kampányhadjárataink marketingeszköze legyen, elengedhetetlenül fontos, hogy tisztázzuk önmagunkkal, majd pedig néhány őszinte beszélgetés keretében partnerünkkel kapcsolatunk eme ingoványos területét.

Ki kezelje a pénzt?

Minden párkapcsolatban kialakul – tudatosan vagy öntudatlanul – az a módszer, amely szerint a pénzt kezelik. Hogy ez miként történjen, arra nincs általános szabály: az a fontos, hogy jól működjön, és az érintettek, elégedettek legyenek vele. Vannak párok, ahol a férfi egyedül keresi és kezeli a pénzt. Máshol mindketten keresnek, és a nő kezeli a pénzt. Olyanok is vannak, ahol csak az egyik ember keres, de a másik osztja be és kezeli az anyagi javakat. És végül akadnak olyan párok is, akiknek három bankszámlájuk van: az „enyém”, a „tiéd” és a „miénk”.

FONTOS! A pénzkezelés módjának megválasztásakor nagyon lényeges szempont, hogy egyik fél se érezze magát háttérbe szorítva vagy méltóságában megbántva. A házasság két egyenrangú ember életközössége, és ezt az egyenjogúság-érzést nem korlátozhatja a megkeresett pénz mennyisége és a pénz elköltésébe való beleszólás joga. Nagyon nehéz helyzetbe kerül az a pár, ahol a férj kezeli a pénzt, a feleségnek pedig minden apróságért könyörögnie kell. Ugyanígy az sincs rendjén, amikor a feleség úgy kezeli a pénzt, hogy a férjnek engedélyt kell kérnie „anyucitól”, ha meg akarja lepni egy csokor virággal.

Házi költségvetés

Bár néhányan kisiskolás módszernek tartják, mégis nagyon sok család jó eredményekkel alkalmazza a házi költségvetési naplót. Ez nem más, mint egy egyszerű füzet, amelyben a család „pénzügyminisztere” két oszlopban egymás mellé rendszeresen beírja az összes bevételt, valamint minden egyes kiadást. Így minden hónapban nyomon követhető a pénz útja, vitás helyzetben pedig azonnal utána lehet járni, hogy ki mikor, mire és mennyit költött.

ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! Emellett van még egy pozitív mellékhatása is: önfegyelemre nevel. Mivel minden egyes tétel könyvelésre kerül, a család tagjai megtanulják jobban megfontolni kiadásaikat.

A költségvetési naplóban helyet kaphatnak azok a hosszabb távú szükségletek is, amelyekre a család minden hónapban félretehet egy bizonyos összeget, például: nyaralás, új tévé, konyhabútor, autó stb.

Mivel a szükségletek időről időre változnak, érdemes évente legalább egyszer újra átbeszélni és meghatározni azokat.

JÓ TUDNI! Fontos, hogy minden spórolásos időszakot kövessen egy regeneráló szakasz, amikor a család élvezheti a takarékoskodás gyümölcsét. A spórolással ugyanis gyakran alapvető és teljesen jogos szükségletek is háttérbe szorulhatnak, és ez az állapot csak közösen felvállalt, korlátozott ideig tartható fenn konfliktusok és más negatív következmények nélkül.

Pénz: gondolatok és érzelmek

Minden ember magával visz a párkapcsolatába egy „batyut”. Ennek tartalma mélyen beleivódott személyiségébe, és ezért sokszor öntudatlanul is irányítja mindennapi döntéseit és tetteit. Nincs ez másként a pénzzel kapcsolatban sem. Ahogyan a szüleink gondolkodtak a pénzről és ahogyan ők kezelték az anyagiakat, az határozza meg a mi hozzáállásunkat is, úgy pozitív, mint negatív irányban.

Így vannak emberek, akik sohasem tudnak elégedettséget érezni, mert mindig többre és többre hajtanak. Ugyanakkor, ha több pénzt keresnek, az igényeiket is megsokszorozzák, ezért az új helyzetben is elégedetlenek maradnak.

Mások félnek a pénztől. Olyan démoni erőt tulajdonítanak neki, ami arra bírja a birtokosát, hogy kivetkőzzön valódi identitásából és az anyagiasság rabszolgájává váljon.

Olyanok is vannak, akik a pénzzel járó felelősségtől félnek. Ha több pénzük lenne, akkor olyan helyzeteket kellene felvállalniuk, amelyektől félnek. Egy sor új döntést kellene meghozniuk. Mibe mennyit fektessenek be? Kik azok a szakértők, akikre nyugodt szívvel rábízhatják pénzük kezelését? Mit kezdjenek a kölcsönkérőkkel?

Családi „örökségünk” tisztázása

Ha nem akarjuk, hogy ezek a belénk vésődött minták újra és újra befolyásoljanak bennünket, ha megelégeltük a nézeteltéréseket, amelyek a magunk és partnerünk batyuja közti különbségekből táplálkoznak, úgy üljünk le, és beszélgessünk a következő három kérdésről:

• Milyen batyut hoztam magammal a családomból, ami befolyásolja a pénzhez való viszonyomat?
• Milyen batyut hozott a párom magával, ami befolyásolja a pénzhez való viszonyát?
• Milyen új, közös batyut szeretnénk kialakítani, ami alapján berendezzük közös életünket, s megalapozzuk anyagi biztonságunkat?

Mihalec Gábor