A vágy csendje - Hű és hűtlen feleségek…

Szociológiai felmérések szerint a házasságban élő nők érzelmi és pszichikai állapota sokkal rosszabb, mint az egyedülállóké… Ha Ön úgy érzi, házassága boldoggá teszi, mert segíti kibontakoztatni örömre való képességét, továbbfejleszteni személyiségét, úgy gyorsan lapozzon tovább! Cikkünk nem Önnek szól! Ellenkező esetben viszont érdemes megismerkednie Dalma Heyn néhány olyan gondolatával, amelyet A VÁGY CSENDJE című könyvében publikált...

| Ideál - Reforméletmód magazin 2005 ;17(5):68-69   Celsus Kft. | Czellér, T.E.
Nem kell hosszasan bizonygatni, hogy a férfiaknak a „világ kezdete óta” mindig is voltak házasságon kívüli viszonyaik, míg a nőknek nem. Azért nem, mert az ő számukra a házasság jelenti a boldogságot, biztosítja az elképzelhető legjobb érzelmi és pszichikai egészséget. Legalábbis az ideológia szerint…

Stabilizátorként…

A történelem során természetesen a nőknek is voltak házasságon kívüli liezonjaik. (Különben miként talált volna partnert az a sok hűtlen férj?...) Csak éppen a nők nem beszéltek róla, mert féltek, hogy elveszítenek mindent: az otthonukat, a gyermekeiket, a társadalomban elfoglalt helyüket.

Egy feleség szükségletei nem feltétlenül egyeznek meg férje és gyermekei szükségleteivel. Egy nő nem kizárólag abban leli az örömét, hogy folyton-folyvást családtagjai kedvére tesz. (Pedig a házasság éppen erre az alapelvre épül. Arra, hogy az asszonyok az örömüket csak mások szolgálatából s azok öröméből meríthetik.)

Az a gondolat, hogy a nők esetleg saját vágyaikat és igényeiket követhetik, ahhoz a félelemhez vezet, hogy ez veszélyezteti a családot, ami szétesik, tönkremegy. Ugyanis a stabil és megbízható családi kötelékeket a nők önfeláldozása biztosítja. Tehát vágyaik káosszal fenyegetnek. (Kérdéses persze, hogy ez a félelem mennyire megalapozott, hiszen a férfiak már régóta gondoskodnak saját örömeikről, követik vágyaikat anélkül, hogy ezzel szükségképpen sértenék vagy tönkretennék a feleségüket és a családjukat.)

Elrejtett érzések

A feleségek túlnyomó többsége mégis úgy érzi, hogy választania kell a saját vágyai és a családja érdekei között, és következetesen az utóbbit választja. Ettől reméli, hogy családtagjai elfogadják, és szeretni fogják… Akik így tesznek, idővel elveszítik a kettő közötti különbségtétel képességét – mintha az, amit érezniük kellene, eltakarná azt, amit valóban éreznek, s a dolog egészen odáig fajul, hogy végül már nem éreznek semmit. Nem találják régi önmagukat, s az érzéketlenség a szexualitásukra is kiterjed. Ez nem pusztán élettani válasz! Nem azonos az orgazmusra való képességgel, a szeretkezés utáni vággyal és az erre való képességgel sem, ennél sokkal alapvetőbb és átfogóbb.

NE FELEDJÜK! A nemiség a nők örömre való képessége, vitalitásuk és kreativitásuk alapja. A nők nemisége hitelességüktől és az önmagukról való gondoskodás képességétől függ.

Ez két olyan vonás, ami összeegyeztethetetlen az önzetlen, tökéletes feleség ideáljával. Az örömnek ezt a váratlan elhalását nevezi D. Heyn erotikus csendnek. Szerinte ez az, ami fontos szerepet játszik a férjes asszonyok depressziójában. Ez a betegség pedig 20%-kal gyakoribb esetükben, mint egyedül élő társnőiknél.

Szavak híján…

Annak a feleségnek, aki nem találja, hogy mi az, amit elvesztett, ami érzéketlenné tette, ami megcsapolta vitalitását, egy „kétségbeesett” lépés, a házasságtörés megmutathatja az utat. Ez azonban a házassági eskü olyan drámai megszegése, ami miatt sokan legszívesebben megköveznék a házasságtörő nőket. (Még akkor is, ha a házasságtörő nők e „ténykedésük során” találták meg az erotikus csendből kivezető utat, ami fojtogatta őket és a házasságukat egyaránt.)

Akik elvesztették erotikus hangjukat, s érzéketlenekké váltak, beszéljenek erről férjükkel vagy egy pszichológussal, mivel a tűz ébren tartható a házasságban. A külső kapcsolatok is elkerülhetőek, ha a nők feltárják azokat a házassági problémáikat, amelyek zavarják őket. Ám az érintettek ebben a fagyott állapotban nem tudják, hogyan éreznek! Nem találják azokat a szavakat, amelyekkel erről a furcsa „élményről” – vitalitásuk eltompulásáról, nemiségük eltűnésének átéléséről – beszélhetnének.

Ha valamelyikük mégis megpróbál beszélni róla, gyakran kapja azt a tanácsot, hogy kezdjen magával valamit. Tanuljon, dolgozzon, tornázzon, vagy forduljon pszichológushoz…

Ilyenkor kivétel nélkül minden érintett azt érzi, hogy a többiek szerint valami baj van vele. A világ őt látja hibásnak. (Sőt néhány terapeuta kifejezetten azt tanácsolja a nőknek, hogy fokozott igyekezettel próbáljanak még jobb feleségek lenni, törődjenek még többet családjukkal, és ne figyeljenek saját erotikus csendjük némaságára!)

A lehetetlen realitása…

A házasságra készülő fiatal párok nem tudják az erotikus csendet elképzelni. Lehetetlennek tartják, hogy elveszthetik az örömöt, a színt, a vitalitást, amit egymás jelenlétében éreznek. Fantáziájuk egyszerűen nem enged be ilyen rémálomszerű ideát...

Jó tudni! Az erotikus csend nem egy hosszú kapcsolat elkerülhetetlen eredménye. Nem a tartós házasság, a megszokás természetes következménye. Olyan ősi intézmény maradványa, amely azt kívánja a nőktől – de nem kívánja ugyanezt a férfiaktól –, hogy minden körülmények között nyugodtak, békések, derűsek legyenek – és tűrjenek. A nők szexuális vonzerejének feltételezett csökkenése, amit általában életkoruk előrehaladásával magyarázunk, valójában javarészt a feleségszerep előírásainak következménye.

Bűnös, bűnösebb…

A házasságtörés témájával tele van a művészet. Idézzük csak fel egy pillanatra Anna Karenina vagy Madame Bovary alakját! Az ő árnyuk rémlik fel minden házasságtörésről szóló történet mögött… Nevük pedig szinonim a bűnnel. Az elszigeteltséggel, a bűntudattal, a halállal. A házasságtörő feleségek megbűnhődnek. A házasságtörő férjek rendszerint nem…

Az erotikus csend egyébként számos olyan tévhit alapját képezi, ami a női szexualitással, a női jellemmel kapcsolatos. Így például:

  • a nők természettől fogva monogámok
  • az a nő, akinek boldog a házassága, nem kezd viszonyt
  • a nők nem vágynak a férjükön kívül más szexuális partnerre
  • a nőknek szeretniük kell egy férfit ahhoz, hogy szeretkezni tudjanak vele
  • a nők egy időben csak egy férfit tudnak szeretni
  • a nők jobban szeretik a szexuális életet a házasságon belül
  • annak a nőnek, aki megcsalja a férjét, elviselhetetlen bűntudata van
  • a nőket nem hozza izgalomba a férfiak teste.

Megtalált boldogság

– Házasságtörővé válni nem könnyű. Minden nőnek mesteri szervezővé kell válnia. Ám amikor ráébrednek, hogy képesek erre, sőt a dolog érzelmi oldalával is tudnak bánni, akkor kompetensnek kezdik érezni magukat, a talajt pedig, amelyen állnak, szilárdnak. Miközben életüknek megvannak a maga stabil, hosszú távra tervezett keretei, viszonyuk a mának szól, s célja a kölcsönös öröm – írja Dalma Heyn.

C. T. E.

|
2005-05-03 13:26:18


Gondok a partnerkapcsolatban

Partnerkapcsolati problémáink és az ezzel összefüggő rosszkedvünk, bizonytalanságaink, feszültségünk oka gyakran abban keresendő, hogy nem tudunk párunkkal őszintén ...


Hatályba lépett az azonos neműek házasságát legalizáló törvény Szlovéniában

Tíz hónappal elfogadása után hatályba lépett az azonos neműek házasságát legalizáló törvény Szlovéniában, amely azonban nem engedi meg, hogy a párok gyermeket foga...


Halogató férfiak

A férfi a háznál többnyire azt jelenti, hogy mi valamit rosszul csinálunk. Mert ő mindig jobban tudja - csak nem csinálja. Vajon miért halogatják hetekig egy villanykörte...


Jó dolog a házasság

A Pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem kutatói bizonyították, hogy a házasságnak jó hatása van az egészségre. Eredményeiket a Psychoneuroendocrinology című folyóiratba...


A rossz házasság beteggé teszi a nőket

A feszült, problémákkal teli házasságban a nők gyakrabban szenvednek depressziótól és más pszichés problémáktól, de gyakoribbak náluk a testi panaszok is, például ...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^