A főváros az idén is a tavalyihoz hasonló összeget, 260 millió forintot szán a kezelésébe tartozó nagyjából kétezer hektár zöld parlagfű-mentesítésére. Tavaly sok civil szervezet és iskola is csatlakozott a gyom irtásához, szakemberek azonban állítják, hogy a fiataloknak nem lenne szabad részt venniük a parlagfű elleni harcban. Nagy az esély ugyanis arra, hogy ők is allergiások lesznek.

A fővárosi önkormányzat az idén 260 millió forintot költ a parlagfű ellenni védekezésre - jelentette be Vajda Pál főpolgármester-helyettes tegnap a témában rendezett szakmai napon. Az öszszegből a főváros kezelésében lévő csaknem kétezer hektár zöldfelületnek háromszori kaszálására futja, ami hatékony védekezésnek tekinthető. Probléma viszont,hogy Budapesten mintegy 33 ezer hektár zöld van, ezek nagy részén pedig senki nem végzi el a szükséges irtást. Vajda Pál az öt éve indult védekező program eredményének tartja, hogy az elmúlt években csak egy százalékkal nőtt a parlagfűvel borított területek aránya, az összes allergén gyomnövény tekintetében azonban a Budapest Fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (BFNTÁ) adatai szerint 32-ről 38 százalékra emelkedett ugyanez a szám. Az állomás szakemberei tavaly több mint négyszáz helyen regisztráltak valamilyen veszélyes gyomot.

1998-ban több mint félszáz iskola és több civil szervezet is kardot rántott a nyár közepétől októberig virágzó parlagfű ellen, várhatóan az idén is segítenek megakadályozni a pollen terjedését. A Szent János Kórház allergológusa, dr. Mohácsi Edit egyértelműen rossznak tartja, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály, a gyerekek is részt vesznek a növények irtásában. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az allergia nemcsak öröklődés, hanem a környezet útján is terjed. Ráadásul az is bizonyított, hogy nemcsak a virágpor, hanem maga a növény is képes az ember immunrendszerére hatni.

A parlagfű elleni védekezés rákfenéje, hogy a pollen sokszor a főváros környéki településekről repül be a városba, ezért szükség lenne országos és regionális védekezésre. A budapesti ingatlan-nyilvántartásban lévő több százezres ügyirathátralék miatt pedig sokszor nem találják a káros növénynek tápot adó föld gazdáját sem, így meglehetősen nehézkes a bírságok kivetése - állapították meg a szakmai napon. A várhatóan jövőre hatályba lépő új növényvédelmi törvény ötvenezertől akár egymillió forintig terjedő bírság kivetését is lehetővé teszi. Egyelőre a kerületek és az államigazgatási hatóságok százezer forintot szabhatnak ki. A BFNTÁ tavaly 323 szabálysértési határozatot hozott, ám csak négy esetben bírságolt. A kerületek pedig több mint kétszáz esetben indítottak szabálysértési eljárást a tulajdonosokkal szemben.