Képességfejlesztés - játszva - Mire és kinek jók a képességfejlesztő játszóházak?

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke testileg-lelkileg és szellemileg is harmonikusan fejlődjön. Ám ehhez nem egy esetben szakértő segítségre van szükség, hiszen a picik - más és más okokból kifolyólag - egyrészt különböző adottságokkal jönnek a világra, másrészt fejlődésük üteme is jócskán eltérő lehet... A Gekko Képességfejlesztő Játszóházak szakemberei ahhoz nyújtanak segítséget - csecsemőtől a kisiskoláskoron túl is -, hogy a gyermekek fejlődése optimális és töretlen lehessen. Mindazt, amit érdemes tudni róluk, Ónodi Csilla gyógypedagógus, e franchise-hálózat pedagógiai igazgatója osztotta meg lapunkkal...

gyermekfejlődés, képességfejlesztés, játszóház | Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(4):48-51   Celsus Kft. | Bordás, B.

A gyerekek a hatéves kori „biológiai sorompó” után kerülnek iskolába. A legfontosabb - az idegrendszer fejlettségét vagy az agy képlékenységét meghatározó - érési folyamatok többsége ekkorra lezárul. Az iskolába kerülve nagyjából minden ötödik gyerek szembesül valamilyen problémával, legyen az a tanulással, beilleszkedéssel vagy figyelemmel kapcsolatos zavar. Az első hat év befogadó időszakának végeztével pedig nem lehet olyan gyorsan és hatékonyan befolyásolni a képességeket, mint korábban. Ráadásul a tanulási vagy egyéb nehézséggel küszködő gyerek olyan intézményrendszerbe kerül, ahonnan nem lehet hiányozni, így a szükséges képességfejlesztést délután, különórában kell megoldaniuk a szülőknek...

Korai fejlesztés a problémák megelőzésért

A gekkó, ez a kedves kis állatka tökéletesen tud alkalmazkodni környezetéhez, nem véletlenül viseli a nevét az a harminckét budapesti és vidéki játszóházból álló hálózat, amely a gyermekek harmonikus fejlődésével foglalkozik. A GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak gyógypedagógusai és konduktorai a kellemest a hasznossal ötvözve, játékos formában előzik meg és kezelik a különböző tanulási zavarokat. A megelőzés szempontjából előnyt élvez a korai fejlesztés, ám miután a foglalkozásokat gyógypedagógusok vagy konduktorok vezetik, természetesen a már kialakult probléma korrekciójával is foglalkoznak.

Hasznos tudnivaló! A játszóházak újszülöttkortól az általános iskola végéig indítanak képességfejlesztő kurzusokat.

Izgalmas játékok

Ahhoz, hogy a játszóház szakemberei pontosan lássák, a gyermekek mely képességeit kell fejleszteni, első alkalommal állapotfelmérést végeznek a szülők segítségével. Ekkor feltárják a gyermek addigi fejlődését a magzatléttől a találkozásig, és megnézik, hogy a kicsi az életkorához viszonyítva miként teljesít. A gyermek életének feltérképezése során a szakemberek pontosan látják, hogy az addigi fejlődés rendben haladt-e. A foglalkozásokon a részképességeket együttesen fejlesztik.

A részképességeket öt nagy területre oszthatjuk:

  • nagymozgás
  • finommozgás
  • hallás-, beszédfejlődés
  • szociális érettség
  • megismerőtevékenység.

A szociális érettség két részből áll: az egyik az „önkiszolgálás”, vagyis: el tudja-e végezni a gyermek a saját dolgait, a másik a társas érintkezés szabályainak elsajátítása. A megismerőtevékenység a gondolkodás, a csoportosítás, a számolás és más, magasabb rendű funkciók alapját jelenti. A részképességeknek önmagukban és összehangoltan is jól kell működniük ahhoz, hogy a bonyolult matematika, az írás, az olvasás „összeálljon”.

Egyénre szabva csoportban is

A GEKKO-ban a pedagógusok megkeresik, hogy az adott gyermeknek melyik részképességgel van problémája, s arra építik fel az izgalmas, játékos terápiát. Tehát a fejlesztés egyénre szabott, kettő-négy fős csoportokban, heti rendszerességgel folyik. A gekkós szakemberek fontosnak tartják a közösség képesség- és személyiségformáló hatását, ezért sem egyénileg fogadják a kicsiket. Négy fővel hatékonyan lehet dolgozni, még ha nincs is mindenki azonos szinten.

Ha például a sorrendi tájékozódással, vagyis az időrendiséggel van problémája négy középső csoportos óvodásnak, akkor kaphatnak olyan feladatot, hogy rakjanak sorba öt, különböző eseményt ábrázoló képet, melynek eredményeként egy történet bontakozik ki. Lehet olyan gyerek, akinél az a teljesítmény, hogy ott ül a feladat elejétől a végéig, van, akitől már lehet kérni, hogy mesélje el az egyes epizódokat. A harmadik gyermek számára pedig az a feladat, hogy elmondja, hogyan kezdődött és fejeződött be a történet, a negyedik pedig sorrendbe rakja a képeket.

Jobb tanulási képességek

A játszóház munkatársai szoros kapcsolatot igyekeznek kialakítani a szülőkkel, mivel úgy tartják, hogy nincs náluk „varázspálca”, amivel egyik pillanatról a másikra kialakíthatnánk a helyes beszédet vagy járást, esetleg gyorsan megelőzhetnénk egy betűcserét. Szakmai irányvonalat mutatnak, s a szülőt minden óra végén szóban és írásban is tájékoztatják arról, amit aznap végeztek, s gyakran otthoni játékra is javaslatot tesznek.

A foglalkozások eredménye már néhány alkalom után is látványos lehet, nemegyszer akár több jegyet is javít egy-egy kisdiák az iskolában, de igazán tartós eredmény akkor lehetséges, ha a fejlesztőpedagógusok hosszabb időn keresztül tudják nyomon követni a gondjaikra bízott gyermek sorsát. Egy év kell ahhoz, hogy bizonyos képességek kifejlődjenek és rögzüljenek! Mivel a fejlesztés hosszú, rendszerességet igénylő feladat, a GEKKO-ban egyéves kurzusokra lehet jelentkezni a képességébresztő foglalkozásoktól az óvodára és iskolára felkészítő kurzusokon át az iskolai tanulást kiegészítő képességfejlesztő kurzusokig.

Mindent a maga idejében!

Kúszás-mászás: a felállás előtti kúszás-mászás elmaradásának és a diszlexia kialakulásának összefüggései jól mutatják, mennyire fontos, hogy a gyermek fejlődését szemmel tartsuk. Gyakran olvashatjuk, ha egy kisgyerek nem mászik, akkor diszlexiás lesz. Az út nem ilyen egyenes, de kétségtelen, hogy ha valaki olvasási zavarral küzd, akkor ott rejlik a háttérben, hogy az adott fejlődési fokon nem kúszott, nem mászott. E mozgásforma során rengeteget tanul a gyermek: teste sok ponton érintkezik a talajjal, így sok-sok visszajelzést kap a testéről, testhatárairól.

Testtájak, -oldalak: az öltözés és a fürdetés során azt sajátítják el a picik, hogy az egyes testrészekhez milyen név tartozik. Később megtanulják, hogy amiből kettő van, ott az egyiket balnak, a másikat jobbnak nevezzük. Csak azután várható el, hogy a térben tudják értelmezni
a jobbra, balra, alatta, fölötte relációk jelentését, ha a térbeli tájékozódás a saját testen szilárdan kialakult.

Írás: erre épül végül az, hogy - síkba fordítva - egy első osztályosnak hármas vonalközbe kell a b, p vagy d betűt kanyarítania. Ezek a betűk ugyanolyan elemekből állnak: szárból és pocakból, nem mindegy, hogy jobbra vagy balra néz-e a kanyarulat, vagy az írást a középső, a fölső vagy az alsó vonalon kezdik-e.

Fontos! Minden képesség adott időszakban alakul ki: ha ez elmarad, veszélybe kerül az összes rá épülő, bonyolultabb funkció kibontakozása.

Bordás Bence

| gyermekfejlődés, képességfejlesztés, játszóház
2007-04-15 07:49:27


Lengyelországban is bajt okoz a gyerekeket öngyilkosságra ösztönző internetes játék

Lengyelországban is bajt okoz a gyerekeket öngyilkosság elkövetésére ösztönző, Két bálna néven futó internetes játék, az ügyészség jelenleg négy önmegcsonkítá...


Gyermekkori félelmek

A gyermekkori félelmek az első életévek fontos kísérői: védelmet nyújtanak a „világ meghódítása" közben, és elősegítik a lélek fejlődését.


Apasági szabadságra lesznek jogosultak a cseh férfiak

Hétnapos apasági szabadságra lesznek jogosultak a jövőben a cseh férfiak gyermekük megszületésekor, az egészségbiztosítási törvény erre vonatkozó módosítását p...


Szobatisztaságra szoktatás

Minden gyereknek külön története vagy arról, hogyan szokott le a pelenkáról, és hogyan kezdte el használni a bilit, majd a WC-t. Még a testvérek sem egyformán lesznek s...


Iskolai zaklatás

Rontja a tanulók tanulmányi teljesítményét és magabiztosságát, képességeikbe vetett hitét a hosszan tartó vagy erősödő iskolai zaklatás az Amerikai Pszichológusok ...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^