Hirdetés

A zene szerepe gyermekkorban

Kísérlet: egy elvadult, szeles délelőttön egy 22 főből álló, 5-7 éves, zenei képzésben nem részesülő óvodás gyermekekből álló csoport azt a lehetőséget kapta, hogy egy meg nem nevezett hangszeres dal (az "Óceán") meghallgatása közben próbáljanak meg - pihent helyzetben - gondolatban elindulni a tájon, amelyre a zene vezeti őket. A zenehallgatás után ábrázolták az elképzelt tájak, s a rajzok hihetetlen ráérzésről árulkodnak: a gyerekek fele az aprólékos gonddal elkészített alkotásán egyértelműen megnevezte az óceánt mint képének témáját, de a rajzok nagy hányada ábrázolt nagyobb kiterjedésű vizet. A zsibongó, széteső csoport a zenei élményt követően nyugodt, átszellemült csendbe burkolózott.

zene, gyermek, óvodás |

Gyógy-ír   Kisalföld | Róth, M.

A vizsgálat nagyon jól átvilágítja a gyermeki személyiség spontaneitását. Ha egy felnőttet kérünk fel, hogy véleményezzen, vagy csak figyeljen egy zenét, az esetek többségében az illető ösztönös érzékei háttérbe szorulnak a jól begyakorolt tudatos tevékenységek mögé, vagyis gondolkodásának merevsége, a megtanult elemzési technika, a "felettes én" hatalma nem engedi, hogy a külvilágot és zenei ismereteit kikapcsolja. Nem képes megfelelő mértékben és módon ráérezni a zenére, mert begyakorolt gondolkodási sablonjai korlátozzák, és tudatossága fölébe kerekedik a spontán érzéseknek, képeknek. Az óvodáskorú gyermek még csak kismértékben szabályozza önmagát: mindennapjait, gondolkodását és érzelmeit belső, felszínre törő ösztönei irányítják, melyek "titokzatos", ősi hatalommal bírnak. Zenehallgatás közben képzeletét nem szorítja vissza a valóság külső mintája, fantáziája nem tapad le, s a zene mint komplex egész élmény felébreszti a gyermekben a zenei érzéseket.

A képzelet és a gondolkodás azok a fő szellemi képességek, amelyek kapcsolatban kerülve a zenével, sajátos arculatot nyernek. Egyértelmű mindez a zene megértését, a zenei érzéket figyelve, ez az a képesség, amely lehetővé teszi egy zenemű meghallgatásakor a "tartalom" megértését, a zeneszerző gondolatmenetének követését. Minden gyermek magával hoz születésekor egy bizonyos zenei hajlamot, amely tulajdonképpen egy lehetőséget foglal magában. Ez a hajlam a gyermek lelki továbbfejlődésének lehetőségeit tartalmazza, amelyeket belső (anatómiai és fiziológiai) és külső (környezeti) tényezők határoznak meg. Kezdetben a hajlamok messzemenően közös vonásokat mutatnak, nem egyértelműek, csak előfeltételei némely képességek lehetséges kifejlődésének, ez azonban teljes mértékben a személyiség fejlődésének menetétől függ.

zene, gyermek, óvodás

2002-07-29 11:24:18

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop