Hirdetés

Orvosság késsel-villával

Vásároljunk színes gyümölcsöt és zöldséget, részesítsük előnyben a környékünkről származó friss árut! Jól nézzük meg, mi teszünk az asztalra – így könnyebb elkerülni a végzetes bajt.

ételek, fertőzés |

Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(4):66-67   Celsus Kft. | Kovács, R.

Néró hajdanában egyszer feltette Senecának a következő kérdést: „Honnan e sokféle betegség?” A válasz így hangzott: „Uram, számlálja meg szakácsait!” – s ezzel meg is fogalmazta tömören az igazságot. Hiszen egy szakács nemcsak az élelmiszerek beszerzéséről dönt, hanem azok optimális konyhatechnikai feldolgozásáról, az ételeknek az egészség szempontjából pozitív hatású összetételéről és adagolásáról is.

Manapság már szerencsére nem szorul bizonyításra az a tény, hogy nagyrészt mindennapi eledelünkből, azaz a „késsel-villával magunkhoz vett orvosság”-ból származnak leginkább azok a hatások, melyek közép- és hosszú távra meghatározzák egészségünket. A népi gyógyászat erre vonatkozó ismeretei évszázadokra nyúlnak vissza.

Mindenható oxigén…

Az utóbbi évek kutatásai szerint „annak olyan másodlagos növényi hatóanyagok, melyek áldásos hatása – az élvezeten kívül – az egészség megőrzésében és visszanyerésében mutatkozik meg. Napjainkban egyre-másra fedeznek fel új hatóanyagokat és kombinációkat, melyek közös jellemzője, hogy antioxidánsként működnek.

Mit jelent ez a valóságban? Egészséggel kapcsolatos problémáink nagy része az oxigén „kétarcúságá”-ban rejlik. Ugyanaz az oxigén, mely egyrészről az élethez nélkülözhetetlen, tehet arról is, hogy annak idejekorán vége szakad. Ahogy az a természetben is történik, ahol az oxigén felelős a rozsdásodási folyamatok beindulásáért és az avasodásért, az emberi szervezetben is jelen vannak azok a romboló hatású oxigénvegyületek, melyek a legújabb tudományos ismeretek szerint legalább 60-fajta krónikus betegségért és az öregedésért tehetők felelőssé.

Jó tudni!

Már Plinius is kijelentette, hogy a káposzta fogyasztásával 87-fajta, a hagyma fogyasztásával pedig 28-fajta betegséget tudunk gyógyítani. Az USA-ban nemrég végzett kutatások igazolják például a brokkoli különös mértékű rákmegelőző tulajdonságait. 

Szabad gyökök és antioxidánsok állandó harca

Egyes szakértők véleménye szerint a betegségekkel kapcsolatban felállított oxigénteória nagyon egyszerű. Szervezetünkben ádáz küzdelem folyik két rendkívüli erő között, azaz a rosszindulatú oxigénmolekulák, más néven oxidatív gyökök és a test véderői, más néven az antioxidánsok között. Annak ellenére, hogy az előbbiek között néhánynak kifejezetten pozitív hatása van, és a normális anyagcsere-folyamatokban rendszeresen termelődnek, többségük rosszindulatú, ismeretlen betolakodóként viselkedik.

Ezeket a destruktív oxidatív anyagokat talán leginkább úgy képzelhetjük el, mint a molekuláknak olyan szeszélyesen viselkedő együttesét, melyek a szervezetben garázdálkodnak, sejteket támadnak meg és pusztítanak el, membránjukat tönkreteszik, a genetikai anyagokat megrongálják, a zsírokat avasítják és olyan sejteket hagynak hátra, melyek visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el a szervezetben. Ez az egész pusztító folyamat természetesen évek során szünet nélkül, szinte másodpercről másodpercre zajlik, olyan fokozatosan és fájdalommentesen, hogy Ön ebből semmit sem vesz észre mindaddig, amíg a károsodások össze nem adódnak, és a folyamat végén betegséget nem okoznak. A figyelemfelkeltő tünet lehet gyulladás, látásromlás, mellkasi fájdalmak, koncentrációs zavarok és rák. E roncsoló oxigénmolekulákkal veszik fel a harcot különféle, az oxidáció ellen ható anyagok, melyek többnyire a táplálékkal kerülnek a szervezetbe a sejtek védelmére. Céljuk a rosszindulatú oxigénmolekulák semlegesítése. A tudomány nyelvén ezeket a romboló hatású molekulákat szabad gyököknek nevezzük, ellenségeik az antioxidánsok, melyeket fontos lehetőleg naponta természetes eredetű növényi táplálékainkkal magunkhoz venni.

Nézzük a konyhát!

A következő konyhatechnikai kérdések vetődnek fel a gyakorlatban:

  • Hogyan kamatoztathatjuk ezirányú ismereteinket mindennapos bevásárlásaink során?
  • Létezik-e minőségi rangsor az egyes élelmiszerek között?
  • Milyen végkövetkeztetések vezethetők le táplálékunk konyhatechnikai elkészítéséből?

Annál több antioxidánst veszünk magunkhoz, minél nagyobb figyelmet fordítunk hétköznapi bevásárlásaink során a következő alapszabályokra:

  • Részesítsük előnyben a színes gyümölcsöket és zöldségeket a színtelenekkel szemben, mivel a színezőanyagokban nagyon gyakran megtalálhatóak ezek a kémiai kötések. Ilyenek például a lila hagyma, a piros szőlő és a vörös grépfrút.
  • Törekedjünk arra, hogy minél frissebb és természetesebb eredetű legyen az étel! Ugyanis például a nyers vagy csak enyhén párolt káposzta, karfiol, brokkoli és fokhagyma sokkal értékesebb. A konzervekkel szemben természetesen a friss és mélyhűtött élelmiszereket tanácsos előnyben részesíteni.
  • Az évszaknak megfelelő friss, teljes értékű termés jobb, mint a raktárban tárolt áru, a gyümölcslevek és a lékoncentrátumok. Az almában a többhavi téli tárolást követően leépül az értékes flavonoidok több mint 50%-a. Az augusztusban szüretelt fejes vagy endíviasaláta 3–5-ször annyi flavonoidot  tartalmaz, mint például az áprilisban szedett primőr áru.

Bencések bölcsessége

Mintha a mai kor emberének szólna a bencés szerzetesek következő ajánlása: „Táplálkozz rendszeresen és mértéktartóan az adott évszak és környezet termékeiből!”

Ahhoz, hogy a különféle élelmiszereket rangsorba állíthassuk, segítségül szolgálhat az élelmiszer millivoltban (mV) kifejezett redoxpotenciáljának mérése. Ennek során meghatározzák az oxidációs és redukciós folyamatok mindenkori egyensúlyát. Minél alacsonyabb az élelmiszerben a kimutatható redukciós folyamatok értéke, annál kisebb az mV-érték és annál magasabb a reduktív potenciál, tehát jobb a szabadgyökkötő képesség, s az élelmiszer elektrokémiai szempontból annál értékesebb.

Érdekes!

Az összes élelmiszer közül az anyatejnek van a legjobb redukciós potenciálja (sejtvédő hatása).

Dolgozzuk fel gyorsan a gyümölcsöt és a zöldséget!

A redukciós tulajdonságok megtartása szempontjából a konyhatechnológia is problémás lehet. A természet a növényi élelmiszereket, tehát a gyümölcsöket és a zöldségeket héjjal és takaró sejtréteggel védi a nem kívánatos oxidációtól. Az ételek elkészítése közben sokszor meg kell bontanunk, illetve el kell távolítanunk ezt a természetes védőréteget. Ezáltal olyan oxidációs folyamatok indulnak be, melyek a redukciós potenciált csökkentik, és ezzel a terméket elektrokémiai szempontból értéktelenné teszik. Lehetőleg kerülni kell minden olyan oxigenizációs hatást, mely a héjat, a termék levét vagy húsát érinti. Ezért rövid ideig csak átmenetileg tároljuk a zöldséget-gyümölcsöt vízben, a lehető leggyorsabb dolgozzuk fel vagy fagyasszuk gyorsan le!

Fontos! Minél tovább áll feldaraboltan, meghámozva a nyersanyag vagy kipréselten a gyümölcslé, annál több értékes anyag oxidálódik el, megy tönkre benne.

A biozöldség sokkal értékesebb!

Végül megjegyezzük, hogy – ellentétben a fő alkotórészekkel – a szekunder bioaktív növényi hatóanyagok egy adott élelmiszeren belül a termesztéstől és a tárolástól függően erősen szóródhatnak (l. táblázat).

Érdekes!

Élelmiszereinkben a bioaktív alkotórészek mennyisége ingadozó:
sárgarépafélék    A-vitamin 10–20 000i NE/kg
gabonamagvak     B5-vitamin 3–3,5 mg/kg
narancs   C-vitamin 0,0–100 mg/kg
spenót vas 0,01–160 mg/kg
saláta    magnézium 0,05-20 mg/kg 

Az élelmiszer alapvetően annál több redukáló (sejtvédő) hatású alkotórészt tartalmaz, minél természetesebben és vegyszermentesebben történik a termesztés. Ennek köszönhetően egyértelműen kimutatható az ellenőrzött termékek egészségre gyakorolt előnye.

Tipp: hacsak tehetjük, igyekezzünk bioélelmiszereket fogyasztani, az otthoni kiskertben pedig a vegyszerek helyett természetes gyom- és rovarirtókat választani!

K. R.

ételek, fertőzés

2003-04-03 11:19:33

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop