Elválasztó étrend
Ismét divatos a fehérje és a szénhidrátok szétválasztása az étrendben! A táplálkozás-szakértők azonban már túlhaladottnak, használhatatlannak tartják ezt az alapelvet. Akkor mégis mi teszi olyan kedveltté az elválasztó étrendet?
MEGTÉVESZTŐ KATEGÓRIÁK?
Azt még mindenki érti, hogy a fehérjét és a szénhidrátot tilos együtt fogyasztani, és külön-külön „semleges" élelmiszerekkel - például zöldségek - szabad csak kombinálni. Azt azonban, hogy mely élelmiszerek tartoznak pontosan a fehérjékhez, a szénhidrátokhoz, illetve a semleges csoportba, meg kell tanulni, avagy állandóan ellenőrizni kell. Sok dolog ugyanis nem logikus! A maximum 50 százalékos zsírtartalmú sajt például a fehérjék csoportjába tartozik, a legalább 60 százalék zsírtartalmú ellenben a semleges csoportba. Miért? A gyümölcsök közül a banán, az édes alma és a füge a szénhidrátokhoz tartozik, minden más gyümölcsfajta a fehérjékhez, pedig alig van bennük fehérje! Ehhez képest a nyers húst és a nyers sonkát - ami tele van fehérjével - a semleges élelmiszerekhez sorolják...
Az étkezések közötti nassolás alapállásban tabu, ám megengedett, ha valaki úgy érzi, hogy nélkülözhetetlen a jó közérzetéhez... Mit tegyen hát, aki az elválasztó étrend rejtelmeivel szeretne alaposan megismerkedni? Ha fellapozzuk az idevágó szakirodalmat, gyorsan zsákutcába kerülhetünk! Mindegy, hogy könyvet vagy újságot forgatunk, mert minden szerző újraírja az elválasztó étrendet, mindenkinek saját alapelvei vannak. Nehéz hát megmondani, melyik a legjobb.
AZ EREDETI VERZIÓ
Ezt a táplálkozási módszert William Howard Hay amerikai orvos fejlesztette ki a húszas években, és segítségével állítólag sok beteget gyógyított meg. Alapszabály:
- csak természetes formájában meghagyott élelmiszereket fogyasszunk
- válasszuk szét a fehérjedúsakat a szénhidrátokban gazdagoktól!
Ezenkívül van egy harmadik csoport: a semleges élelmiszereké, amelyek kedvünk szerint kombinálhatók a másik két csoport bármely elemével. A sav-bázis háztartás egyensúlyban tartása érdekében főként bázisképző élelmiszerek javasoltak, például: saláta, zöldségek, gyümölcsök, kiegészítve tejjel és tejtermékekkel. A savképző élelmiszerek, mint amilyen a hús, a hal, a sajt, a tojás, a kenyér, a rizs, a krumpli és a tészta, csak kis mennyiségben engedélyezettek.
NEM FOGYÓKÚRARECEPT!
Az elválasztó étrenddel kapcsolatban több tévhit létezik. Az e módszert felhasználó fogyókúrázók sokszor azért sikeresek, mert nem esznek gondolkodás nélkül összevis sza mindent, hanem tudatosan választják ki az élelmiszereket. Az elválasztó étrendben sok gyümölcs és saláta kerül az asztalra, az alkohol nem, vagy csak mértékkel megengedett. Ez már önmagában is elég a fogyáshoz. Sokan kevesebb zsírt is fogyasztanak, ahogy ezt az étrend javasolja. Bizonyított, hogy az elválasztó étrendet fogyasztók nem éheznek meg olyan hamar, és kevesebbet esznek. A gyümölcsös müzliből vagy teljes kiőrlésű gabonából készült, avagy mézzel megkent kenyérből álló reggeli után később éhezünk meg, mint a lekvárral megkent fehér zsemle után. Ha pedig a reggeli tovább kitart a gyomrunkban, napközben is kevesebbet eszünk, és nem nassolunk. Az elválasztó étrend nem diéta, hanem általánosan javasolt táplálkozási forma.
SAVAK ÉS BÁZISOK
A sav-bázis háztartás helyes arányának fenntartása rendkívül fontos. Sok ember szervezete túlsavasodik, mert túl sok, adalékanyagokat tartalmazó élelmiszert és túl sok húst fogyaszt. Savassá tesznek minket a környezeti mérgek, a káros anyagok, a nikotin és az alkohol is. A szervezet először megpróbál segíteni magán, és a veséken keresztül, valamint kilégzés közben kiválasztja a savakat. Ez a rendszer azonban idővel túlterheltté válik, és megbetegszünk. A betegség súlyosságától függően évekig tarthat, míg helyreáll a sav-bázis egyensúly, és megszűnnek a panaszok. Mit tesz ez ügyben az elválasztó étrend? A gyomor könnyebben emészti a tiszta fehérjékből álló ételt, például a húst krumpli nélkül. A hús-krumpli kombinációnál a gyomor túl kevés gyomorsavat termel, a félig emésztett étel több ideig marad a gyomor-bél traktusban, emiatt erjed és rothad, ez pedig növeli a vastagbélrák kockázatát, illetve a gyomorban keletkező „melléktermékek" megterhelik a májat.
ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK
Miként látja az elválasztó étrendet a modern táplálkozástudomány? A szétválasztástól és az élelmiszerek nem logikusnak tűnő besorolásától eltekintve ennek a táplálkozási formának is van pozitívuma: sok nyers zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, és nem túl sok húst. Hátránya, hogy a gabona és a gabonából készült termékek - tészta, kenyér - háttérbe szorulnak, pedig ezek nemcsak fontos B-vitaminokat és folsavat tartalmaznak, hanem ballasztanyagokat is, amelyek hatékonyabban képesek megvédeni a betegségektől, mint a zöldségekben és gyümölcsökben lévő ballasztanyagok. Az étrend szerint nem szabad túlzásba vinni a sajtot - ami fontos kalciumforrás - és a halat sem - ami pedig sok jódot tartalmaz -, mert a gabonához hasonlóan savképzőnek számítanak.
NE FELEDJÜK! Az elválasztó étrenden élők esetén az ásványi anyagok tekintetében jelentős hiány alakulhat ki, ezért hosszú időn át nem ajánlott az elválasztó étrend szabályainak követése!
SZÉNHIDRÁTOK HÁTTÉRBEN?
Egyes szakértők szerint a szénhidrátok ebben az étrendben nagyon a háttérbe kerülnek. Akik ezt állítják, nem látják át, hogy a semlegesélelmiszerek csoportjában - amelybe a saláták és a zöldségek tartoznak - rengeteg szénhidrát is van.
A PUDING PRÓBÁJA...
Aki mindenképp szeretné kipróbálni az elválasztó étrendet, a következőképpen tegye: reggel egyen bázisokban gazdag élelmiszereket - például gyümölcsöt -, délben válasszon fehérjedús ételeket, este pedig a szénhidrát legyen a legfontosabb! Ha lehet, étkezések között ne nassoljunk, és tartsunk négy óra szünetet a főétkezések között!
NEHÉZSÉGEK...
Hay elvei egyes pontokon nehezen megvalósíthatóak. Alapelvei közé tartozik például, hogy savképző élelmiszerekből csak 20 százalékot fogyasszunk, bázisképzőkből viszont 80 százalékot. Mai követői viszont könnyebben megvalósíthatónak tartják a 25-75 százalékos arányt.
Perger Adrienne
2005-09-30 11:23:46