Hirdetés

A nagyétkű kisbabáknál később nagyobb az elhízás kockázata

A nagy étvágyú kisbabák súlya gyorsabban gyarapodik és genetikailag hajlamosabbak lehetnek az elhízásra - állítja két egymáshoz kapcsolódó tanulmány.

elhízás, túlsúly, genetika |

MTI Hírek11

A JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent tanulmányok egyikében Jane Wardle, a University College London professzora arról számol be a kollégáival végzett kutatások alapján, hogy a nagy étvágyú kisbabák súlya 15 hónapos korukig gyorsabban nő és potenciálisan nagyobb a kockázata náluk az elhízásnak.

A kutatók az Egyesült Királyságban 2007-ben született azonos nemű ikreket vontak be a vizsgálatba. Kérdőívek segítségével határozták meg étvágyukat és a jóllakottság iránti érzékenységüket újszülött koruktól 15 hónapos korukig követve őket.

Az ikerpárokon belül a nagyevő vagy a jóllakottságra kevésbé reagáló gyermek nőtt gyorsabban testvérénél: hat hónap után átlagosan 654 grammal volt nagyobba súlya, 15 hónapos korára pedig 991 grammal volt nehezebb.

Lehet, hogy könnyebb az élet a nagyevő babával, de ahogy nagyobb lesz, a szüleinek komolyan oda kell figyelnie arra, hogy ne egyen túl sokat és reagáljon a telítettségérzetre, különben megnő a kockázata, hogy gyorsabban gyarapodik a súlya, mint kellene - figyelmeztetett Wardle.

A folyóirat másik tanulmányába a londoni King's College tudósai is bekapcsolódtak. A dolgozat arra világított rá, hogy az étvágy, különösen azoknál a gyerekeknél, akik nem elég érzékenyek a jóllakottságra, az elhízásra való genetikai hajlammal hozható kapcsolatba.

A tanulmányhoz az Egyesült Királyságban 1994 és 1996 született, több mint kétezer gyerek tíz éves kori adatait elemezték. A kutatók 28 elhízáshoz köthető gén tekintetbe vételével készítettek pontrendszert, hogy megállapíthassák a részvevő gyerekek genetikai fogékonyságát az elhízásra. A PRS (poligenetikus elhízási kockázat)-pontszám emelkedése az elhízásra való hajlam kockázatának növekedését jelezte.

A legfontosabb felfedezés az volt, hogy a magasabb PRS-pontszámú gyerekek nagyobb valószínűséggel voltak kevésbé érzékenyek a jóllakottságra. Az eredmények alapján a jóllakottság iránti érzékenység lehet a célpontja az elhízást megelőző vagy kezelő gyógyszeres és viselkedéssel kapcsolatos beavatkozásnak - írták a kutatók.

A jóllakottságra kevésbé reagáló gyerekeket például meg lehet tanítani olyan technikákra, mint a lassabb evés, amelyek javítják a telítettségérzet kialakulását. Másfelől a szülőket és a gyerekeket is alaposabban fel lehet világosítani az ételadagok megfelelő nagyságáról és arról, hogyan lehet kivédeni az étkezések közötti kísértéseket.

elhízás, túlsúly, genetika

2014-02-20 10:27:20

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop