Hirdetés
Elhízás: a genetika a töltény, de a környezet húzza meg a ravaszt
Gondolkodott már azon, hogy az elhízást mekkora mértékben befolyásolja a genetika? Nézze csak meg a saját családfáját: vegye sorba azokat, akik kövérek voltak. Akkor beszélünk elhízásról, amikor a testtömegindex (BMI) 30 fölött van. A BMI szorosan követi a test zsírtartalmát, két esetet kivéve: sportolóknál a nagy mennyiségű izomszövet miatt a BMI magasabb, és időseknél az alacsonyabb izomtömeg alacsonyabb BMI-t eredményez.
Ha két példányban hordozzuk a gént (mindkét szülőnktől egyet), akkor két és félszer nagyobb az elhízás kockázata, mint annak, aki egyáltalán nem hordozza. Az emberek 17 %-a hordozza duplán a gént, és 40 %-nál lehet egy példányban kimutatni. De nem szabad kétségbeesni: a genetika csak akkor tud érvényesülni, ha megfelelő környezetet biztosítunk neki: például magas zsírtartalmú étrendet követünk, vagy ülő életmódot folytatunk.
Függetlenül attól, hogy hordozzuk-e ezt a gént, mindannyiunknak oda kell figyelni arra, hogy mit eszünk. Ez a vizsgálat csak egy megerősítés, nem több: nem vagyunk a génjeink rabjai. Egy egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, és az átgondolt táplálkozás féken tarthatják a géneket. Gondoljuk csak át az életünket egy pillanatra: mit cseréljünk ki a hűtőben egészségesebbre, és hova mehetnénk futni egyet? Szabaduljunk meg az otthon felhalmozott rágcsáktól, és a sütemények helyett inkább a zöldség-részlegen kalandozzunk az ABC-ben. Találkozzunk sokat olyanokkal, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Ezek mind segítenek abban, hogy a számunkra kedvező irányba billentsük a környezeti hatások mérlegét.
WebMD, kép: sxc.hu
2009-10-05 11:57:42