Hirdetés

Szimpatikus vagyok?

A cikkünkben szereplő szituációkban egyaránt nem segít, ha határozottan ismételgetjük követelésünket, és ha kifejezzük érzelmeinket... Mások rokonszenvének elnyerése nem mindig egyszerű és természetes, mert az első benyomás esetleg nem túl kedvező színben tüntetett fel bennünket. Ám később is sokat tehetünk, hogy elnyerjük a kívánt jó szándékot...

kommunikáció, siker |

Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(4):6-7   Celsus Kft. | Mihalec, G.

Amikor mások szimpátiáját próbáljuk elnyerni, nagyon rugalmasnak kell lennünk, és módfelett találóan kell reagálnunk beszélgetőpartnerünk szavaira és nem verbális közléseire!

Kapcsolatfelvétel

Egy étteremben meglátunk valakit, akivel szívesen megismerkednénk.

Munkalehetőség reményében bejelentkezünk egy vállalat személyzeti főnökéhez.

Kivételezett bánásmód

Sürgősen szükségünk van új útlevélre, de azt csak három hét múlva tudják elkészíteni. Ezért megpróbáljuk az ügyintézőt rávenni, hogy soron kívül kezelje a kérelmünket.

Munkáltatónk még nem utalta át a fizetésünket, így nem tudjuk kifizetni a lakbért. Megpróbáljuk rábírni a bérbeadót, hogy adjon két nap haladékot.

Minden ilyen helyzetben az a közös, hogy semmilyen jogi alapunk nincs ahhoz, amit el szeretnénk érni!

A jóindulat elnyerése

Csak akkor tudjuk sikeresen megoldani ezeket a szituációkat, ha a másik félben - vonzó személy az étteremben, személyzeti főnök, ügyintéző vagy bérbeadó - sikerül szimpátiát ébresztenünk önmagunk iránt.

De hogyan? Talán könnyebb a másik oldaláról megfogni a dolgot! Mi történik akkor, amikor valakit szimpatikusnak találunk?

Első lépés: Mosolyogjunk!

A mosolyban varázserő rejlik. A művészettörténet egyik legnagyszerűbb alkotása Leonardo da Vinci Mona Lisája. Ez a festmény is a hölgy titokzatos, elbűvölő mosolyával lopta be magát az emberiség szívébe.

A mosoly mélységesen emberi dolog, mosolyra csak az ember képes. Az arckifejezésünk nagyon sokat nyom a latban akkor, amikor emberek képet alkotnak rólunk, és eldöntik, hogy szimpatikusnak találnak-e vagy sem.

Második lépés: Erősítsük meg a másikat!

Megerősítésnek nevezhetjük minden olyan viselkedési formánkat, amelyet a másik fél kellemesnek él meg. Ilyen az érdeklődő figyelem, a szemkontaktus, a bólintás, egy együttérzést jelző „Hm!”, a másik fél kijelentéseinek újrafogalmazása saját szavainkkal stb. Mindezek partnerünkből azt az érzést váltják ki, hogy elfogadjuk őt, és meghallgatjuk. „Melléktermékként” pedig szimpátia ébred benne irántunk, mert önértékérzetét megnöveltük.

Harmadik lépés: Meséljünk valamit magunkról!

Miért mondjunk mi is valamit magunkról? Mert kifejezetten hasznos lehet, ha néhány elejtett megjegyzést teszünk a személyünkkel vagy a helyzetünkkel kapcsolatban.

Az a lényeg, hogy ne mondjunk el túl sokat magunkról - hiszen azzal pontosan az ellenkező hatást váltanánk ki -, hanem célzottan bocsássunk néhány információt beszélgetőpartnerünk rendelkezésére. Egy párbeszéd - és ennek elérése a legfontosabb a helyzet megoldására - csak akkor jöhet létre, ha mindkét fél információkat visz be.

Különösen olyan szituációban fontos ez, amikor meg akarunk ismerkedni valakivel. Ha információfalatkákat nyújtunk partnerünknek, azokba belekapaszkodhat, és kérdéseket fogalmazhat meg.

Fontos! Semmiképp se bocsátkozzunk hosszú monológba! Sokan elkövetik ezt ™ a hibát, mert félnek, hogy egyébként kínos szünetek keletkeznének a beszélgetésben. Ne féljünk a szünetektől! Azok nagyon hasznos elemei lehetnek egy beszélgetésnek, hiszen lehetőséget kínálnak arra, hogy mindketten átgondolják és értékeljék az addig elhangzottakat.

Negyedik lépés: Kérdezzünk tudatosan!

Egy beszélgetésben nagyon sok múlik a kérdéseken. Ezért egy jó beszélgetőpartner egyben jó kérdező is legyen: olyan, aki ismeri a különbséget a zárt és a nyitott kérdések között, és tudatosan alkalmazza a megfelelő kérdéstípust a megfelelő helyen. Nagyon könnyen megtanulhatunk különbséget tenni a két kérdésforma között, ha átgondoljuk, milyen esetleges választ lehet adni az adott kérdésre. A zárt kérdéseket egy-két szóban le lehet tudni, általában igennel vagy nemmel. A nyitott kérdések ezzel szemben hosszabb válaszra ösztönöznek. A kérdés nyitottságát vagy zártságát a kérdőszó határozza meg.

  • A zárt kérdések jellegzetes kérdőszavai: Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik?
  • A nyitott kérdések kérdőszavai: Hogyan? Miért? Miként? Meséljen arról, hogy...
  • A „mi?” és a „milyen?” kérdőszóval nyitott és zárt kérdést egyaránt képezhetünk.

Mindkét kérdéscsoportnak van előnye és hátránya, így ezek figyelembevételével kell eldöntenünk, hogy mikor melyiket alkalmazzuk. A nyitott kérdések előnyei: elmélyültebbé, érdekesebbé teszik a beszélgetést, hosszabb válaszra ösztönöznek. Hátránya: a túlságosan nyitott kérdések sablonválaszokat eredményeznek. Ha például az anya azt kérdezi az iskolából hazaérkező gyermekétől, hogy: „Mi történt veled ma?” - akkor a gyermek számára valószínűleg túl hosszú lenne mindent felsorolni, ezért csak annyit mond: „Semmi különös.”

A zárt kérdések előnye: konkrét információt tudhatunk meg velük. Hátrányai: unalmassá válhat a beszélgetés, kínos szünetek állhatnak be, az ember úgy érzi, mintha rendőrségi kihallgatáson lenne.

Ha tehát valakivel meg akarok beszélni egy randevút, nem jó azt kérdezni, hogy: „Mit szoktál csinálni szombat délutánonként?” - nyitott kérdés. Ehelyett célravezetőbb a: „Szombat délután három órakor megfelel neked?” - zárt kérdés. Ugyanakkor súlyos hiba egy beszélgetés kezdeményezésekor azt kérdezni, hogy: „Van-e kutyája?” - zárt kérdés. A beszélgetőpartner ugyanis egy szóval rávághatja, hogy: „Nincs!” És akkor lehet „görcsölni” a következő kérdés kitalálásán!

Manipuláció?

Vannak emberek, akiknek ez a fajta befolyás lelkiismereti konfliktust jelent, mert úgy érzik, manipulálnak. Ám ez nem így van, hiszen minden beszélgetés során - akár tudatosan, akár öntudatlanul - a beszélgetőpartnerek befolyást gyakorolnak egymásra. Az eszközök, amelyeket egy ilyen interakció során bevetünk, önmagukban értéksemlegesek, tehát se nem jók, se nem rosszak.

A helyzet megoldásának folyamata

  • Nézzünk partnerünk szemébe, és mosolyogjunk!
  • Összpontosítsunk a konkrét helyzetre! A szituáció gyakran szolgáltat témákat a beszélgetéshez.
  • Figyeljünk partnerünk személyes megnyilatkozásaira! Erősítsük meg az ilyen kijelentéseket, és kérdezzünk vissza rájuk! Így egyre személyesebb jelleget fog ölteni a beszélgetés.
  • Mondjunk valamit magunkról!
  • Ha a másik nem mutat érdeklődést a beszélgetés iránt, gondoljunk arra, hogy neki joga van ehhez! Ennek semmi köze a mi személyünkhöz vagy attraktivitásunkhoz.
  • Ügyeljünk a kérdésekre! Nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmazhatunk, de tudatosan tegyük, és gondoljuk át, hogy az esetleges válasz milyen hatással lesz a beszélgetés további alakulására!

Mihalec Gábor

kommunikáció, siker

2007-04-14 09:54:01

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop