Harmadik lépés: Meséljünk valamit magunkról!

Miért mondjunk mi is valamit magunkról? Mert kifejezetten hasznos lehet, ha néhány elejtett megjegyzést teszünk a személyünkkel vagy a helyzetünkkel kapcsolatban.

Az a lényeg, hogy ne mondjunk el túl sokat magunkról - hiszen azzal pontosan az ellenkező hatást váltanánk ki -, hanem célzottan bocsássunk néhány információt beszélgetőpartnerünk rendelkezésére. Egy párbeszéd - és ennek elérése a legfontosabb a helyzet megoldására - csak akkor jöhet létre, ha mindkét fél információkat visz be.

Különösen olyan szituációban fontos ez, amikor meg akarunk ismerkedni valakivel. Ha információfalatkákat nyújtunk partnerünknek, azokba belekapaszkodhat, és kérdéseket fogalmazhat meg.

Fontos! Semmiképp se bocsátkozzunk hosszú monológba! Sokan elkövetik ezt ™ a hibát, mert félnek, hogy egyébként kínos szünetek keletkeznének a beszélgetésben. Ne féljünk a szünetektől! Azok nagyon hasznos elemei lehetnek egy beszélgetésnek, hiszen lehetőséget kínálnak arra, hogy mindketten átgondolják és értékeljék az addig elhangzottakat.

Negyedik lépés: Kérdezzünk tudatosan!

Egy beszélgetésben nagyon sok múlik a kérdéseken. Ezért egy jó beszélgetőpartner egyben jó kérdező is legyen: olyan, aki ismeri a különbséget a zárt és a nyitott kérdések között, és tudatosan alkalmazza a megfelelő kérdéstípust a megfelelő helyen. Nagyon könnyen megtanulhatunk különbséget tenni a két kérdésforma között, ha átgondoljuk, milyen esetleges választ lehet adni az adott kérdésre. A zárt kérdéseket egy-két szóban le lehet tudni, általában igennel vagy nemmel. A nyitott kérdések ezzel szemben hosszabb válaszra ösztönöznek. A kérdés nyitottságát vagy zártságát a kérdőszó határozza meg.

• A zárt kérdések jellegzetes kérdőszavai: Van? Szokott? Ki? Mikor? Hol? Melyik?
• A nyitott kérdések kérdőszavai: Hogyan? Miért? Miként? Meséljen arról, hogy...
• A „mi?” és a „milyen?” kérdőszóval nyitott és zárt kérdést egyaránt képezhetünk.

Mindkét kérdéscsoportnak van előnye és hátránya, így ezek figyelembevételével kell eldöntenünk, hogy mikor melyiket alkalmazzuk. A nyitott kérdések előnyei: elmélyültebbé, érdekesebbé teszik a beszélgetést, hosszabb válaszra ösztönöznek. Hátránya: a túlságosan nyitott kérdések sablonválaszokat eredményeznek. Ha például az anya azt kérdezi az iskolából hazaérkező gyermekétől, hogy: „Mi történt veled ma?” - akkor a gyermek számára valószínűleg túl hosszú lenne mindent felsorolni, ezért csak annyit mond: „Semmi különös.”

A zárt kérdések előnye: konkrét információt tudhatunk meg velük. Hátrányai: unalmassá válhat a beszélgetés, kínos szünetek állhatnak be, az ember úgy érzi, mintha rendőrségi kihallgatáson lenne.

Ha tehát valakivel meg akarok beszélni egy randevút, nem jó azt kérdezni, hogy: „Mit szoktál csinálni szombat délutánonként?” - nyitott kérdés. Ehelyett célravezetőbb a: „Szombat délután három órakor megfelel neked?” - zárt kérdés. Ugyanakkor súlyos hiba egy beszélgetés kezdeményezésekor azt kérdezni, hogy: „Van-e kutyája?” - zárt kérdés. A beszélgetőpartner ugyanis egy szóval rávághatja, hogy: „Nincs!” És akkor lehet „görcsölni” a következő kérdés kitalálásán!

Manipuláció?

Vannak emberek, akiknek ez a fajta befolyás lelkiismereti konfliktust jelent, mert úgy érzik, manipulálnak. Ám ez nem így van, hiszen minden beszélgetés során - akár tudatosan, akár öntudatlanul - a beszélgetőpartnerek befolyást gyakorolnak egymásra. Az eszközök, amelyeket egy ilyen interakció során bevetünk, önmagukban értéksemlegesek, tehát se nem jók, se nem rosszak.

A helyzet megoldásának folyamata

• Nézzünk partnerünk szemébe, és mosolyogjunk!
• Összpontosítsunk a konkrét helyzetre! A szituáció gyakran szolgáltat témákat a beszélgetéshez.
• Figyeljünk partnerünk személyes megnyilatkozásaira! Erősítsük meg az ilyen kijelentéseket, és kérdezzünk vissza rájuk! Így egyre személyesebb jelleget fog ölteni a beszélgetés.
• Mondjunk valamit magunkról!
• Ha a másik nem mutat érdeklődést a beszélgetés iránt, gondoljunk arra, hogy neki joga van ehhez! Ennek semmi köze a mi személyünkhöz vagy attraktivitásunkhoz.
• Ügyeljünk a kérdésekre! Nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmazhatunk, de tudatosan tegyük, és gondoljuk át, hogy az esetleges válasz milyen hatással lesz a beszélgetés további alakulására!

Mihalec Gábor