Hirdetés

OGY - Egészségbiztosítási vitanap

Budapest, 2007. október 24. (MTI) - Az MSZP nem több-biztosítós egészségbiztosítási rendszert kíván létrehozni - mondta Kökény Mihály, a párt szónoka szerdán az Országgyűlésben, a Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás? című, a Fidesz által kezdeményezett vitanapon. Mikola István, a Fidesz szónoka közölte: pártja nemzeti társadalmi egészségbiztosítást szeretne.

|

Kökény Mihály szerint az átalakítás célja, hogy tisztább, világosabb viszonyokat teremtsenek az egészségbiztosításban. Hozzátette: az új rendszernek meg kell felelnie a társadalombiztosítás mai értékeinek.

A szocialista képviselő azt mondta, erősíteni kell a társadalmi szolidaritást, egyben kell tartani a nemzeti kockázatközösséget, meg kell tartani a kötelező részvételt, a jövedelemarányos járulékfizetési kötelezettséget. Az új rendszernek jobban érvényre kell juttatnia az ellátásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét - szögezte le Kökény Mihály, aki hangsúlyozta: az MSZP-frakció nem több-biztosítós rendszert akar létrehozni. Kitért arra, hogy az egységes egészségbiztosításon belül a működtetést egy új szereplőre, az állami többségi tulajdonban maradó pénztárakra bízzák.

A kormánypárti képviselő azokra a felvetésekre, miszerint az egészségügy nem üzlet, azt felelte: az egészség értéke felbecsülhetetlen, pénzben nem lehet kifejezni, de megőrzéséhez olyan eszközöket kell igénybe venni, amelyeknek igenis köze van a piachoz. Kökény Mihály elmondta, hogy az új egészségbiztosítási rendszer igazi hungarikum lesz, ezért sem kifogásolható, hogy a magyar viszonyoknak leginkább megfelelő viszonyoknak megfelelő megoldást keressék meg.

Mikola István azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a társadalombiztosítás átalakításáról szóló törvényjavaslatot, mert annak lényege szerinte az eddigi társadalombiztosítási elv feladása és nyereségérdekelt, piaci társaságok bevezetése a rendszerbe. A fideszes képviselő azt mondta, a jelenlegi rendszer alapjain szeretnének nemzeti társadalmi egészségbiztosítást. Úgy vélte, meg kell őrizni az egy szervezetű, nemzeti szinten egységes rendszert, az ország összes állampolgárát magába foglaló kockázatközösséget, a kötelező tagságot, a jövedelemarányos járulékfizetést, és biztosítani kell az Országgyűlés ellenőrző szerepét.

Az ellenzéki politikus kifogásolta az egészségügyi reform eddigi lépéseit, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Mint mondta, nem nevezhető a reform az egészségügy megújításának, ha úgy kezdődik, hogy eltávolítják a szakmát. Mikola István a gyógyszerpiacról elmondta: idén közel negyven milliárd forinttal növelték meg a lakossági terheket, és az emberek tíz százaléka nem tudja kiváltani a gyógyszereket.

Béki Gabriella (SZDSZ) azt fejtegette felszólalásában, hogy az egészségbiztosítás átalakításával a választás lehetőségét és a versenyt párhuzamosan kell biztosítani. Mint mondta, a piacra belépő pénztárak jobban oda tudnak figyelni arra, mire költik a pénzüket. A liberális képviselő elmondta: a társadalombiztosítást, mint elvet a kormányoldal sem akarja felrúgni. Azért tesszük le a voksunkat a több-biztosítós rendszer mellett, mert olyan ösztönzők működnek benne, amelyek a jobb minőséget biztosítják - tette hozzá.

A kormánypárti képviselő elismerte, hogy ez a rendszer drágább, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) működése olcsóbb, de az OEP-nek nincs érdekeltsége a jobb működésben.

Az MDF csak olyan egészségügyi reformot támogat, amelynek a kockázata nem nagyobb, mint más megoldásoké, a KDNP szerint deficites az egész ellátórendszer, zűrzavaros az ellátás. Dávid Ibolya és Nagy Kálmán a két ellenzéki párt szónokaként egyaránt elutasította a kormány egészségbiztosítási koncepcióját a Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás? című parlamenti vitanapon.

"A Magyar Demokrata Fórum szerint szükség van a változásra, szükség van az átalakításra, de nem létezik csodagyógyszer, mindennek megvan a kockázata és a maga mellékhatása. (...) Nem támogatjuk a tervezett egészségbiztosítási reformot, mert nem segíti elő a szolgáltatók közötti versenyt, mely csakis akkor valósulhat meg, ha a beteg szabadon választhat" - hangsúlyozta Dávid Ibolya.

Az MDF elnökének véleménye szerint nem tisztázott, hogy pontosan milyen ellátást kap a beteg, nincs garancia arra, hogy miképpen szüntethető meg a hálapénz, a kormány koncepciója nem javítja az egészségügyben kialakult helyzetet, és a jelenleginél többe kerül az új rendszer működtetése.

Dávid Ibolya kitért arra is, hogy a kormány egészségbiztosításra vonatkozó tervei kidolgozatlanok, maga a koncepció rosszul ütemezett, zavaros.

Az ellenzéki párt elnöke azért is bírálta a kormányt, amiért hatástanulmányok, egyeztetések, az érintettek felkészítése és megfelelő előkészítés nélkül dolgozta ki a törvényjavaslatot.

Az MDF-es politikus úgy vélte, az Országgyűlés előtt fekvő koncepció növeli a kockázatot, és kiszámíthatatlan mellékhatásai vannak.

A KDNP nevében felszólaló Nagy Kálmán úgy fogalmazott: zűrzavarossá vált az ellátás, és az egész ellátórendszer deficites.

A biztosítók nem tudják, hogy a meccsre vesznek-e jegyet, vagy megkapják a stadion egy részét - mondta a kereszténydemokrata képviselő arra utalva, hogy nem tisztázott, milyen szerepük lesz a biztosítóknak az új egészségbiztosítási rendszerben.

Nagy Kálmán szerint a több-biztosítós rendszer bevezetésével nő a különbség a budapesti és a vidéki betegek ellátása között. A fővárosban sok ellátatlan beteg lesz, vidéken pedig a szegény betegek maradnak - mondta.

A KDNP vezérszónoka kitért arra: két évtized telt el úgy Magyarországon, hogy az egészségügyet nem sikerült felzárkóztatni a nyugat-európai orvoslás színvonalához.

Felszólalások

Mikola István (Fidesz) kétperces hozzászólása során azt hangsúlyozta, hogy a kormány átadja a magántőkének a magyar egészségügyet.

Mindenhol a világon, ahol ilyen mértékben megjelennek magánbefektetők az egészségbiztosítási piacon, ott privatizált az egészségbiztosítási rendszer - tette hozzá az ellenzéki képviselő.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az eljárásrendet, azt, hogy kit hogyan kell kezelni, a szakma határozza meg. Elmondta azt is, hogy a szakmai kollégiumot nem lehet pártossággal vádolni.

Vojnik Mária (MSZP) hozzászólásában azt kérdezte az ellenzéki politikusoktól: igazságosnak tartják-e azt a járóbeteg szakellátó rendszert, amely szerint az észak-alföldi régióban 60 százalékkal kisebb a belgyógyászati szakellátási kapacitás, mint a fővárosi régióban? Ezt kell fenntartani? - tette fel a kérdést.

Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy kell-e 300 forintos vizitdíjat fizetni, az a kérdés, hogy a csípőprotézis-műtétekre egy adott régióban van-e ellátókapacitás.

Mint kiemelte, a kormány a társadalombiztosítást fenntartja, és az egészségügyi szolgáltató csomagot továbbra is a parlament határozza meg úgy, hogy valamennyi biztosított hozzájuthasson.

Kupper András (Fidesz) azt tudakolta, hogy mi az a probléma amire csak a nyereségérdekelt magánbiztosítók jelenthetik a megoldást? Mint mondta, egy nyereségorientált magánbiztosító társaság elsősorban a profitjának az ellenőrzésében lesz érdekelt.

Horváth Zsolt (Fidesz) hozzászólásában feltette a kérdést, hogy egy ilyen jellegű átalakításra van-e legitimációja a kormánynak? Nincs felhatalmazása, mert a társadalomtól elfelejtett engedélyt kérni - adta meg a választ. Kiemelte: ha valaki, mint magánember, egy rendszerbe pénzt fektet, akkor vissza akarja kapni a pénzét, meg akarja kapni a kamatot és a profitot is.

Az ellenzéki képviselő felvázolt egy egészségügyi modellt, amelyben, szavai szerint, népegészségügyi mutatókon, valós betegségmutatókon alapuló, fejkvótával kiszámított visszaosztás és egységes társadalombiztosítás van.

Mint mondta, ennél a modellnél az is elképzelhető, hogy régiókban szerveződő pénztárak alakulnak, és ebben az esetben a betegek a választásukkal viszik magukkal a saját pénzüket, és annál a szolgáltatónál fognak megjelenni, amely jobb ellátást biztosít. Kiemelte, hogy ennél a modellnél nincs a rendszerben nyereségérdekelt magánbiztosító. Az ellenzéki képviselő megjegyezte: ez a modell a szocialisták által képviselt modell. Miért a szabad demokraták költséges, a társadalom számára veszteséget okozó modelljét akarja a kormány bevezetni? - tette fel a kérdést.

Geberle Erzsébet (SZDSZ) arra emlékeztetett: korábban a Fidesz szándéka is az volt, hogy az egészségügyben a versenynek és a magáncégeknek teret engedjen. A szabad demokrata politikus úgy vélte, a tervezett új rendszerben fontos a választás lehetősége.

Kupper András (Fidesz) arra szólította fel a kormányoldalt: ne áltassák magukat azzal, hogy az egészségügyi piac a gazdaság egyes területeihez hasonlóan fog működni. Már csak azért sem - közölte - mert a választás lehetősége csak Budapesten lesz biztosított.

Puskás Tivadar (KDNP) azt kérdezte az egészségügyi tárca vezetőjétől, honnan tudják majd eldönteni az emberek, hogy jó pénztárat választottak-e? Hozzátette: a tervezett új rendszer esélyegyenlőtlenséget fog eredményezni.

Béki Gabriella (SZDSZ) - reagálva a Puskás Tivadar által mondottakra - közölte: a választás lehetősége elsősorban a fekvőbeteg ellátásban fog megvalósulni. Mint mondta, erre garanciát kell, hogy adjanak a pénztárak. Közölte: a pénztárak az ajánlott díjtételtől lefelé vagy felfelé való eltéréssel tudják ösztönözni a szolgáltatókat.

Csáky András (MDF) szerint a pénztárak nem lesznek érdekeltek abban, hogy az egyes beavatkozások ajánlott díjtételeitől felfelé eltérjenek, mivel ezek a társaságok profitorientáltak, így a szükségesnél többet nem fognak fizetni.

Az ellenzéki politikus szerint a koncepcióból az olvasható ki, hogy a pénztárak meg fogják határozni azt, hogy életkorokhoz kötötten milyen beavatkozásokat milyen szinten lehet majd biztosítani. Közölte: ezt politikailag fel kellene vállalni.

Béki Gabriella (SZDSZ) elismerte, hogy a pénztárak abban lesznek érdekeltek, hogy csökkentsék költségeiket, ám úgy vélte, a szolgáltatások biztosításakor az optimalizálás lesz az érdekük.

Horváth Zsolt (Fidesz) ügyrendi felszólalásában kifogásolta, hogy a vita közben eltávozott az ülésteremből az egészségügyi miniszter, és ettől kezdve a kormányt Gőgös Zoltán, az agrárminisztérium államtitkára képviselte. Mint mondta, a kormány eddig minden vitanapon tudta biztosítani, hogy az illetékes tárca képviselője a vita alatt végig jelen legyen.

A politikus azt kérdezte a házelnöktől, hogy ez az állapot csak átmeneti, vagy a vita további részében sem lesz jelen az egészségügyi tárca képviselője. Közölte: ha nem lesz jelen, akkor húsz perc szünetet kér, hogy valamilyen módon megoldódhasson ez a helyzet.

Az ülést vezető Harrach Péter közölte: Horváth Ágnes csak átmenetileg távozott az ülésteremből. Mint mondta, várhatóan tíz perc múlva tér vissza. Erre az időre szünetet rendelt el.

Az ülésterembe visszatérő Horváth Ágnes vitába keveredett az elnöklő Harrach Péterrel, mivel álláspontja szerint elvárható lett volna annyi türelem a parlamenttől, hogy hat percig nélkülözni tudja.

A levezető alelnök erre úgy reagált, hogy a Ház nagyon tisztességesen viselkedett, amikor tíz perc szünetet tartott.

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) úgy ítélte meg, hogy az előterjesztett modell mindenképpen halálra van ítélve, de az a gond, hogy sokakat magával visz. Idézte a magyar keresztényszociális mozgalom múlt század eleji politikus és tudós alapítóját, aki szerint fontos kérdésekben csak úgy lehet döntést hozni, hogy az egész nép, vagy legalább is nagy többsége mellette áll, de az egészségbiztosítási előterjesztés nélkülözi ezt, csak szedi áldozatait.

A kereszténydemokrata képviselő frakciója nevében támogatta az MSZP társadalompolitikai tagozata ügyvivő testületének 12 pontos javaslatát, amely ellentmond a kormány elképzeléseinek.

Varju László (MSZP) együttműködésre hívta fel a Fideszt az egészségügy reformja kapcsán, hangsúlyozva, hogy az új modellben is bárki lehet a biztosítás megrendelője.

Csáky András (MDF) hangsúlyozta, hogy a lakosság több mint 70 százaléka ragaszkodik az egybiztosítós egészségügyi modellhez.

Hozzáfűzte, hogy az elmúlt években is történtek jelentős reformok, a polgári kormány alatt az ENSZ által több országnak ajánlott Egészséges Nemzetért Program, vagy az első magánosítás a kórházakban.

Spiák Ibolya (Fidesz) úgy ítélte meg, hogy az ígéretekkel szemben a vizitdíj sem oldotta meg a hálapénz kérdését, de az új modellben a tovább növekvő várólisták még inkább korrupciót eredményeznek, mivel aki megteheti, hálapénzt ad, hogy előbb sorra kerüljön.

Tukacs István (MSZP) azt fejtegette, hogy helytelen a több-biztosítós modell fogalmának használata, mivel a javaslat elfogadása esetén is egy biztosító lesz és több, 51 százalékban állami tulajdonban lévő pénztár alakul.

Hozzáfűzte: az is hibás megközelítés, hogy az utóbbi években csökkent az egészségügyre fordított költségvetési pénz, mivel 2003-ban 1.648,8 milliárd forint jutott erre a célra, 2007-ben pedig 1.812 milliárd.

A képviselő álláspontja szerint a növekmény azzal is összefügg, hogy a reformlépések következtében 510 ezerrel csökkent a bizonytalan státuszú biztosítottak száma.

Perjési Klára (MSZP) elmondta: az elmúlt tizenhét év legnagyobb vesztese az egészségügy. A miniszterek és az OEP vezetői is szinte évente változtak - tette hozzá.

Az MSZP-s politikus hozzátette: ugyanakkor felvirágoztak azok a gazdasági szereplők, amelyek az egészségügyből élnek.

Pesti Imre fideszes politikus felszólalásában kiemelte: a betegellátás nem lehet alárendelve üzleti érdekeknek. Szlovákiában szeretnék megszüntetni az üzleti modellt, Hollandiában jelentős veszteségeket okozott az új rendszer - mutatott rá.

A képviselő hangsúlyozta: az SZDSZ kizsarolta, hogy a liberálisok modellje valósuljon meg. A változásokról nem volt valódi társadalmi párbeszéd sem - tette hozzá.

Molnár Ágnes fideszes képviselő közölte: az SZDSZ zsarolása után politikai alkut kötöttek a kormánypártok.

A tervezet számos ellentmondást tartalmaz, és több ponton nehezen szövegezett - tette hozzá.

Molnár Ágnes szerint az intézmények finanszírozása valószínűleg nem fog javulni a változások után.

Puskás Tivadar KDNP-s politikus felszólalásában elmondta: a betegek nem tudják, hogy mi történik az egészségügyben, ezért bizonytalanok. A működési költség több mint háromszorosára fog nőni a több biztosító megjelenésekor - tette hozzá.

Czinege Imre szocialista képviselő felszólalásában hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi szerkezete rossz.

A politikus szerint az új rendszerben létre kell hozni a progresszív ellátás legmagasabb szintű intézményeit. Fontos szempont az is, hogy az új fekvőbeteg-ellátó rendszerben minőségbiztosítással rendelkező standardok alapján folyjon a gyógyítás.

Zárszó

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az elhangzottakra reagálva csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy egy szó sem esett arról a vita során, amiről talán leginkább kellett volna - a népegészségügyről.

A miniszter azt is kifogásolta, hogy a Fidesz nem adott elő átfogó alternatívát az előterjesztésre, csak annyit mondtak képviselői, hogy megtartanák az egybiztosítós modellt, és az Országgyűlés alá rendelnék az Egészségbiztosítási Alapot.

Horváth Ágnes szerint attól, hogy ki ellenőrzi az alapot, nem javul a minőség, a költséghatékonyság, illetve nem csökken a hálapénz.

A miniszter kifejtette, hogy az előterjesztésben szó sincs üzleti biztosításról, marad a társadalombiztosítás, a nemzeti kockázatközösség, csak a pénztárak versengenek, mivel a régiók nem országhatárokat jelentenek, tehát a biztosítottak kapnak lehetőséget a szabad választásra.

Horváth Ágnes felidézte, hogy Magyarországon 1891-ben fogadták el az első egészségbiztosítási törvényt, ami csak az ipari munkásságra és a gyári alkalmazottakra vonatkozott. Ezt követően 1948-ig maradt a több-biztosítós modell, majd a szocialista állami rendszer következett, de az 1990-es évek elején kialakult egy olyan rendszer, ami értékelése szerint nem biztosítás és nem állami, hanem valami a kettő között, többnyire tévúton.

Azzal érvelt az előterjesztés mellett, hogy megszűnhet a teljesítményvolumen-korlát, javul az ellátás minősége, illetve a költséghatékonyság.

Ez utóbbiról szólva úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint a kisebb szakértelmet, szaktudást, eszközt igénylő beavatkozásokat végezhetik a területi kórházak, vagy a kisebb egészségügyi intézmények, a bonyolultabb feladatokra célszerűbbek a szakintézmények.

Az eddigi reformlépések kapcsán elmondta, hogy mintegy félmillióval csökkent a "potyautasok" száma, a vizitdíj következtében 25-30 százalékkal nőtt egy-egy praxis bevétele, és stabilizálódott az alapellátás.

A több egészségbiztosítási pénztárról szólva kifejtette, hogy nem szelektálhatnak az emberek között, ezen kívül senkinek sem utasíthatják el a jelentkezését, csak nevet, születési adatokat, taj-számot és lakcímet kérhetnek, emellett semmit nem kérdezhetnek, egészségügyi adatokat sem, így nem tehetnek különbséget aszerint, hogy a biztosított beteg, vagy nem beteg.

Hozzáfűzte, hogy minden magyar állampolgárnak biztosítottnak kell lennie, és fizetnie kell a jövedelemarányos járulékot, a nyugdíjasok, a gyermekek, a szociálisan rászorulók, valamint a gyesen vagy gyeden lévők helyett az állam fizeti be a pénzt.

A miniszter a képviselők figyelmébe ajánlotta a tárca hatástanulmányát, amely értékelése szerint megkönnyíti az új rendszer kialakítását.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülést, az Országgyűlés csütörtökön, nyolc órakor folytatja munkáját.

2007-10-24 23:01:44

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop