Ivan Lovrinovic gazdasági szakértő, független parlamenti képviselő a szervezet sajtótájékoztatóján arról beszélt: a horvát egészségügyi rendszerben egyre nehezebb lesz betömni a költségvetési lyukakat.

Az egészségügy ellátás költségei a horvát bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát, az állami költségvetésnek pedig a 20 százalékát teszik ki - mondta.

Szavai szerint 2016-ban az egészségügyi ellátórendszer költségei elérték a 24 milliárd kunát (1000 milliárd forint), 2003-ban ez az összeg még 14 milliárd kuna volt, ugyanakkor az állam erre az évre mindössze 3 milliárd kunát irányzott elő a területre.

Miközben a Horvátországban működő 34 kórház között átlagosan csupán 34 kilométer a távolság (az európai uniós átlag 77 kilométer), a várólisták mégis egyre hosszabbak, a kórházi szakdolgozók és orvosok pedig túlterheltebbek nyugat-európai kollégáiknál - jelezte a szekértő.

Horvátországban egy-egy szakvizsgálatra - például a szívultrahangra vagy komputertomográfiára (CT) - három hónapot, de akár fél évet is várni kell. A várólista a mágneses rezonanciára (MRI) a leghosszabb. A várakozási idő pedig kórháztól függően is lehet hosszabb vagy rövidebb.

Milan Kujundzic egészségügyi miniszter nemrég bejelentette, hogy a kórházak április 1-jétől új rendszert vezetnek be a várakozási listák csökkentésére. A betegek három nappal a megbeszélt szakvizsgálat előtt mobiltelefonjukra üzenetet kapnak, amelyben emlékeztetik őket a vizsgálat időpontjára, amelyet vissza kell igazolniuk. Azokról a betegekről, akik mégsem mennek el a vizsgálatra, és erről nem értesítették a kórházat, jegyzéket készítenek, és ezeket elküldik a háziorvosaiknak - tette hozzá. A miniszter szerint a betegek egyharmada nem megy el a lefoglalt időpontban történő vizsgálatokra, amitől tovább dagadnak a várólisták. "Meglátjuk, hogy működik majd a dolog, reméljük először az emberek lelkiismerete éled fel, és nem veszik el a helyet mások elől" - húzta alá a miniszter.

A hosszú várólisták nem csak a rossz szervezések és a technikai felszerelések hiányában alakultak ki, az is ront a helyzeten, hogy kevés az orvos és szakdolgozó a kórházakban.

Nemrég az orvosi kamara elnöke kongatta meg a vészharangot. Trpimir Goluza szerint az elmúlt három és fél évben, amióta Horvátország belépett az Európai Unióba (EU), 525 orvos hagyta el az országot, és ugyanezen időszak alatt további 1232-en kértek engedélyt külföldi munkavállalásra. Az országot elhagyó orvosok 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi. Átlagéletkoruk 39 év, a legtöbben pedig Nagy-Britanniába, Írországba, Németországba, Ausztriába és Svédországba távoztak.

Goluza úgy vélte: a kivándorlást sürgősen meg kell állítani. A lakhatás és a gyermekellátó intézmények biztosításán túl az államnak számos más intézkedést is be kellene vezetnie, hogy otthon tartsa az orvosokat - mondta, majd hozzátette: ellenkező esetben részlegeket kell bezárni a kórházakban, mert nem lesz, aki dolgozzon. "Olyan orvosok távoznak, akik az egészségügyi ellátás gerincét képezik" - hangsúlyozta, hozzátéve: azért mennek el, mert elegük van abból, hogy a rendszert politikusok irányítják, nem pedig menedzseri képességgel rendelkező szakemberek.

Erre utal a kórházi orvosok egyesületének a hétvégén tett nyilatkozata is, amelyben aggodalmukat fejezték ki egy nemrég leváltott kórházigazgató miatt. "Ahelyett, hogy vezetők arra fektetnék a hangsúlyt, miképp tartsák itthon az orvosokat, továbbra is csak a személyi kérdésekre összpontosítanak" - hangoztatták.

A közegészségügyben kialakult helyzet miatt egyre több magán egészségügyi intézmény nyílik Horvátországban, amelyek szolgáltatásaira az utóbbi években megnőtt a kereslet.

A magánkórházak és rendelőintézetek vezetői szerint azonban nem könnyű a privát szférában boldogulni. Úgy vélik: a kormánynak ki kellene dolgoznia egy modellt, amely összeköti a magán- és közegészségügyet, hogy a kötelező betegbiztosítás a legteljesebb körű szolgáltatást nyújthassa az embereknek.

"Abszurd, hogy a magánkórházaknak nincs szerződése a horvát egészségbiztosítási pénztárral (HZZO), ami miatt a betegeknek minden vizsgálatot vagy műtétet teljes egészében, saját zsebükből kell kifizetniük, miközben rendelkeznek betegbiztosítással. Ellenkező esetben hónapokat, akár éveket is várhatnának a közkórházakban egy-egy beavatkozásra" - hangoztatták. Mint mondták: a HZZO-ra vonatkozó törvényt módosítani kell és ki kell vonni az állami politikai befolyás alól, hogy az Európai Unió szabályai szerint működhessen.

Horvátország 2015-ben fogadta el azt a nemzeti fejlesztési tervet, amelyben vállalta, hogy az elkövetkező három évben stabilizálja és fenntarthatóvá teszi az egészségügyi rendszert. Ugyanakkor a kormány minden kezdeményezése erős ellenállásba ütközik az orvosok és a betegek részéről is. Legyen szó a kórházak vagy osztályok összevonásáról vagy az egészségügyi szolgáltatások drágulásáról.

Az elmúlt két évben három kormánya is volt Horvátországnak. A kormányok bukása, az előrehozott parlamenti választások, valamint a folyamatos kormánykoalíciós csatározások miatt elmaradtak a komolyabb, szerkezeti reformok az egészségügy terén is.