Hirdetés

Egészségügyi konferencia: a kutatás-fejlesztés kitörési pont lehet az ország számára

Az egészségügyi technológiák exponenciális fejlődése következtében az egészségipar aránya a gazdaságon belül tovább fog növekedni, a kutatás-fejlesztés (K+F) kitörési pont lehet az ország számára - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója csütörtökön egy budapesti szakmai konferencián.

egészségügy, egészségipar |

MTI Hírek12

Némethi Erika hozzátette, az egyesület tagvállalatai nagyon fontosnak tartják, hogy növekedjen Magyarországon a tudományos fejlesztésekbe hozott befektetés.

A Figyelő XXXII. Medicina konferenciáján az igazgató azt mondta, évente 15-20 ezer beteg vesz részt klinikai vizsgálatokban Magyarországon, és e vizsgálatokkal évi 90 milliárd forint nemzetgazdasági érték képződik, amelynek a 40 százaléka költségvetési adóbevétel.

Némethi Erika közölte: az innovatív klinikai vizsgálatoknak számos pozitív hozadékuk van, például modern terápiás protokollok jelennek meg, hozzájárulnak a szakemberek itthon tartásához, és presztízst jelentenek mind a vizsgálatokban részt vevő intézményeknek, mind a szakembereknek. Jelezte, sok beteg számára szinte ez az egyetlen lehetőség, hogy a legújabb terápiákat megkaphassák.

Magyarország a 10. helyen áll az európai rangsorban a klinikai kutatásokat tekintve, ami a szakember szerint jó helyezésnek számít. Az ország ezt a pozíciót a vizsgálatba bevonható betegekkel, az erős beteg-orvos bizalmi viszonnyal, a résztvevők szakmai, anyagi motivációjával, a versenyképes árakkal és a jó minőséggel érte el.

Némethi Erika úgy véli, a klinikai vizsgálatok számát akár 20-30 százalékkal is lehetne növelni, ehhez különböző szakmai és gazdasági ösztönzők kellenek. Kiemelte azt is, hogy innováció nélkül nincs fenntartható gyógyszeripar, a hagyományos gyógyszerfejlesztési modell fenntarthatatlanná válik részben a költségek növekedése, a szabadalmak visszaesése miatt, részben pedig a gyógyszer-finanszírozási megszorítások miatt.

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában arról beszélt, hogy több feltételnek kell együttállnia egy jó kutatási-fejlesztési innovációs rendszerhez. Szükség van a nemzetközi kutatási térben versenyképes tudományos háttérre, kiváló kutatókra és fejlesztő szakemberekre, versenyképes infrastruktúrára és kiszámítható, átlátható pályázati rendszerre.

Egyensúlyt kell teremteni továbbá az alap- és alkalmazott kutatások támogatásának és az innovációnak az ösztönzésében, az akadémiai-egyetemi és a vállalati kutatások, és a "területi elvű" források felhasználásának ösztönzésében - mondta.

Az akadémikus szerint Magyarországon nagy szükség van a bizalom építésére, hogy a pályázó bízhasson abban, hogy pályázatát elfogulatlanul bírálják el, a pályáztató pedig abban, hogy nem csak pénzszerzés a célja a különböző projektnek.

Sipos Júlia, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa arról beszélt, hogy a Magyarországon termelő kapacitással rendelkező gyógyszergyártók jelentős befolyásoló tényezői a gazdaságnak.

Elmondta, 2013-ban világszerte a kutatás-fejlesztés 18 százalékát adta a gyógyszergyártás és a biotechnológia, Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyógyszeripar 19 százalékkal részesedett a K+F-ben.

A gyógyszeripar és a biotechnológia magas kutatás-fejlesztési intenzitású szektor, a cégek árbevételük 14,5 százalékát költik K+F-re - közölte, hozzátéve, ezek a cégek jelentős foglalkoztatók is, több mint 14 ezer munkavállalójuk van, ami gazdasági szempontból sem elenyésző.

Az egészségipar területén működő magyar cégek húsz év alatt húsz különböző innovációs díjban részesültek.

egészségügy, egészségipar

2015-11-12 16:56:24

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop