Hirdetés
Semmelweis Terv - A kórházi szövetség kiegészítéseket javasol
A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért alapvetően egyetért a Semmelweis Tervvel, de hat pontban kiegészítéseket javasol a koncepcióhoz - mondta az egyesület elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Csiba Gábor közölte: az alap, az irány jó, de néhány elem hiányzik a koncepcióból, ezeket hat pontban összegezték.
Az egyesület szerint az első ilyen elem az, hogy lakosságarányosan és a szükséglet alapján osszák újra a meglévő forrásokat. Második pontként az egyesület elnöke azt említette, hogy új forrásokat kellene bevonni a rendszerbe. Ennek kapcsán példaként hozta fel az általuk javasolt "hamburgeradó" vagy népegészségügyi termékdíj bevezetését, de szerintük ugyanilyen többletforrás lehetne a rendszerben az alkohol és dohánytermékek többletadója is.
A harmadik pontban, a területi újraelosztás kapcsán azt mondják: pontosan határozzák meg, mely intézmény milyen feladatokat lát majd el a jövőben. A negyedik javaslatuk a feladatok újraelosztásáról szól; ők is helyeslik a Semmelweis Tervben vázolt koncentrációt, de bizonyos tevékenységeket illetően a lakosság közeli ellátást támogatják.
Csiba Gábor azt mondta: az integrációval is egyetértenek, mivel annak számos előnye van a mérethatékonyságtól a rendszerben felszabaduló belső tartalékok kinyeréséig. Az egyesület viszont - ez az ötödik javaslatuk - az integrációt összekötné a harmonizációval.
Olyan feladatmegosztásra van szükség, mellyel felszámolhatóak a felesleges párhuzamosságok - mondta, hozzátéve: intézmények felszámolása nem cél, de szerinte lesz olyan, amely megszűnik.
Az egyesület a hatodik pontban olyan humánerőforrás-politika kialakítását javasolja, amely nemcsak a pénzről szól, hanem egy előmeneteli rendszerről is, amely rangban és fizetésben is jelentkezik. Ennek részét képezhetnék egyebek mellett adókedvezmények, támogatott képzések, a letelepedést segítő kedvezményes kölcsön folyósítása, valamint kitüntetési lehetőségek.
Csiba Gábor kitért arra, hogy a megoldást nem csak az államtól várják; szerintük e kérdés rendezésében a kórházaknak, a tulajdonosoknak, az önkormányzatoknak, a kamaráknak és a szakszervezeteknek is szerepet kell vállalniuk.
Pikó Károly az egyesület alelnöke azt mondta: ha nem történnek meg az intézkedések nagyon hamar, lehet béremelés, de előkerülnek majd más problémák, amelyek a dolgozók távozására adhatnak okot. Példaként említette, hogy a kórházak folyamatosan amortizálódnak, a dolgozók lassan emiatt nem tudják elvégezni feladataikat. Tehát az intézmények fejlesztésével megfelelő munkakörülmények biztosítása is fontos a béremelés mellett - hangsúlyozta.
Pikó Károly szerint a bérfejlesztést egy bruttó 80 ezer forintos emeléssel lehetne elindítani, amely az ország mintegy 100 ezer egészségügyi dolgozójának esetében 80 milliárd forintot jelentene. Ugyanakkor még ez is távol áll a rezidensek követelésétől - tette hozzá.
A kormány elfogadta a Semmelweis Tervet, így elindulhat az egészségügy strukturális átalakítása. A cél a viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése. Ennek eléréséhez nyolc térségi egységre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre, míg Budapesten három centrum működik majd.
Az egyesület szerint az első ilyen elem az, hogy lakosságarányosan és a szükséglet alapján osszák újra a meglévő forrásokat. Második pontként az egyesület elnöke azt említette, hogy új forrásokat kellene bevonni a rendszerbe. Ennek kapcsán példaként hozta fel az általuk javasolt "hamburgeradó" vagy népegészségügyi termékdíj bevezetését, de szerintük ugyanilyen többletforrás lehetne a rendszerben az alkohol és dohánytermékek többletadója is.
A harmadik pontban, a területi újraelosztás kapcsán azt mondják: pontosan határozzák meg, mely intézmény milyen feladatokat lát majd el a jövőben. A negyedik javaslatuk a feladatok újraelosztásáról szól; ők is helyeslik a Semmelweis Tervben vázolt koncentrációt, de bizonyos tevékenységeket illetően a lakosság közeli ellátást támogatják.
Csiba Gábor azt mondta: az integrációval is egyetértenek, mivel annak számos előnye van a mérethatékonyságtól a rendszerben felszabaduló belső tartalékok kinyeréséig. Az egyesület viszont - ez az ötödik javaslatuk - az integrációt összekötné a harmonizációval.
Olyan feladatmegosztásra van szükség, mellyel felszámolhatóak a felesleges párhuzamosságok - mondta, hozzátéve: intézmények felszámolása nem cél, de szerinte lesz olyan, amely megszűnik.
Az egyesület a hatodik pontban olyan humánerőforrás-politika kialakítását javasolja, amely nemcsak a pénzről szól, hanem egy előmeneteli rendszerről is, amely rangban és fizetésben is jelentkezik. Ennek részét képezhetnék egyebek mellett adókedvezmények, támogatott képzések, a letelepedést segítő kedvezményes kölcsön folyósítása, valamint kitüntetési lehetőségek.
Csiba Gábor kitért arra, hogy a megoldást nem csak az államtól várják; szerintük e kérdés rendezésében a kórházaknak, a tulajdonosoknak, az önkormányzatoknak, a kamaráknak és a szakszervezeteknek is szerepet kell vállalniuk.
Pikó Károly az egyesület alelnöke azt mondta: ha nem történnek meg az intézkedések nagyon hamar, lehet béremelés, de előkerülnek majd más problémák, amelyek a dolgozók távozására adhatnak okot. Példaként említette, hogy a kórházak folyamatosan amortizálódnak, a dolgozók lassan emiatt nem tudják elvégezni feladataikat. Tehát az intézmények fejlesztésével megfelelő munkakörülmények biztosítása is fontos a béremelés mellett - hangsúlyozta.
Pikó Károly szerint a bérfejlesztést egy bruttó 80 ezer forintos emeléssel lehetne elindítani, amely az ország mintegy 100 ezer egészségügyi dolgozójának esetében 80 milliárd forintot jelentene. Ugyanakkor még ez is távol áll a rezidensek követelésétől - tette hozzá.
A kormány elfogadta a Semmelweis Tervet, így elindulhat az egészségügy strukturális átalakítása. A cél a viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése. Ennek eléréséhez nyolc térségi egységre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre, míg Budapesten három centrum működik majd.
2011-06-03 12:05:38