A magzat életjoga az anyaméhben
Foglalkozott az Alkotmánybíróság a méhmagzat jogállásával is. Az alapvető jogokat törvényben kell szabályozni, a rendeleti szint nem elégséges - szögezte le. A terhességmegszakítós: döntés a magzat életéről. Kérdés, a magzat a jog szerint ember-e, jogalany-e. Ez azonban az Alkotmány értelmezésével nem dönthető el, mivel a döntés (az alapjogok értelmezésével) egy előzetes probléma megoldásától: az ember jogi fogalmának újragondolásától függ.
A megszületés helyett az egyes ember életében egyre inkább a fogantatás lesz a kiindulópont, hiszen már magzatként kommunikálni lehet vele, méhen belüli életében egyéni sajátosságai ismerhetők fel, sőt az Alkotmánybíróság szavaival: „A magzat méhen kívül is, önállóan megjelenik a társadalmi forgalomban - ezen alapul például a vendéganyaság.”
Ezek szerint „A törvényhozónak kell értékelnie a magzattal kapcsolatos természettudományos és etikai álláspontokat, továbbá mérlegelnie a magzatról való gondoskodás megváltozásának ellentétes társadalmi irányzatait, s eldöntenie, hogy ezek változását indokolt-e jogilag is követni. A fentiek szerint az Alkotmányból nem következik, hogy a magzat jogalanyiságát el kellene ismerni, de az sem, hogy ne lehetne a magzatot jogilag embernek tekinteni.” Az Alkotmánybíróság állásfoglalását követően a törvényhozás a magzat jogállásáról és a terhességmegszakításról törvénnyel döntött. 22
22. 1992. évi LXXIX. törvény.
Megjelent: A betegek jogállása 1998;
2002-06-28 14:43:14