Tavaly negyvennégy ételmérgezésessel és hat sugárzással kapcsolatos esetben végzett vizsgálatot az ÁNTSZ fővárosi intézete. A regisztrált fertőző megbetegedések sorát a szalmonellózis vezeti, majd a vörheny, a fertőző májgyulladás, a dizentéria, a járványos fültőmirigy-gyulladás és a rubeola követi. A tiszti főorvos szerint Budapest járványügyi helyzete ideálisnak mondható.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi, valamint huszonkét kerületi intézete őrködik Budapest közegészségügyi-járványügyi helyzete felett. Folyamatosan ellenőrzik a higiénés előírások betartását, és ha szükséges, a lakosság egészségi állapota érdekében intézkednek. A szolgálat vizsgálja - többek között - a vízellátást, a levegőminőséget, a köztisztasági helyzetet, az élelmezési egységek higiénés viszonyait, az élelmiszer-kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét, a zajvédelmi és sugár-egészségügyi helyzetet.

Dr. Lun Katalin fővárosi tiszti főorvos jelentéséből kiderül: az ivóvízellátás bakteriális és biológiai szempontból egyaránt igen megbízható. A szennyvíz-higiénés helyzet szintén javuló tendenciát mutat, hiszen a főváros területén tovább bővült a csatornahálózat. A budapesti fürdők üzemeltetésében is némi pozitív változás tapasztalható, elsődlegesen az új fürdőrendelet hatására.

A város levegőminősége nem sokat változott az előző évekhez képest. A forgalmasabb csomópontokon elhelyezett mérőállomások arról tanúskodnak, hogy a hagyományos légszennyező paraméterek átlagos értékei alig térnek el az előző években tapasztaltaktól. Míg a nitrogén-dioxid, kén-dioxid és ózon esetében az éves átlagok gyakorlatilag nem változtak, addig a szén-monoxid-szint növekvő, a szálló por mennyisége pedig csökkenő tendenciát mutatott.

Budapesten tovább nőtt az élelmezési egységekkel szemben kezdeményezett hatósági intézkedések száma, ugyanakkor az élelmiszeripar területén ételmérgezést vagy minőségi kifogást 1997-ben nem jeleztek. A vendéglátóiparban kismértékű javulás volt észlelhető - már ami az ételek minőségét illeti. A vendéglátóhelyek higiénés körülményei azonban igen siralmas képet mutatnak. A hatóság a szükségesnél kevesebb ellenőrzést tud végezni, a bírság csekély mértéke sem visszatartó erejű. A fővárosban tavaly negyvennégy esetben fordult elő ételmérgezés (szinte kivétel nélkül mind szalmonella volt), melynek során több mint ötszázan betegedtek meg. Ebből összesen négy tömeges fertőzésre derült fény.

Az utóbbi években mind több figyelem kíséri a sugár-egészségügyi helyzetet, amely a fővárosi ÁNTSZ szerint megfelelő volt az előző évben. Hat rendkívüli eset történt, többségük valamilyen radioaktív sugárzással volt kapcsolatos. (Decemberben például egy csepeli hulladékgyűjtő telephelyről elloptak egy enyhén sugárzó fémhulladékot.)

Az ÁNTSZ az építendő új Nemzeti Színházzal kapcsolatban is végzett méréseket. A szakvélemény szerint a színház megépítése után az Erzsébet tér környékén minden bizonnyal csökkenni fog a zajszint. Nem ilyen rózsás a helyzet a Margitszigeten, amely - leginkább az itt működő szórakozóhelyek miatt - Budapest egyik legnagyobb zajforrása.

A járványhelyzet alapvetően nem változott. Amint azt a tiszti főorvostól megtudtuk: a fertőző megbetegedések sorából még mindig kiemelkedik a már-már népbetegségnek beillő szalmonellózis, amely az 1996-os fekete év után (amikor 6870 esetet regisztráltak) tavaly viszonylag kedvező tendenciát mutatott (2158 megbetegedés), de sokkal rosszabb, mint a kilencvenes évek elején volt. Hosszú évtizedek óta első ízben fordult elő - behurcolt - kolerás megbetegedés. (A beteg tranzitutasként érkezett Indiából hazánkba.) Szomorú tény, hogy tavaly feltűnően sok (tizenöt) volt a kórházi fertőzés, kétszer több, mint 1996-ban. Ez azonban nem a kórházi körülmények rosszabbodásával magyarázható - hangsúlyozta dr. Lun Katalin. Mindent egybevetve Budapest népegészség-ügyi helyzete ideálisnak nevezhető, amelyben a fővárosi ÁNTSZ szerepe nem elhanyagolható.