Hirdetés

Csapatmunka felsőfokon

Az igen neves intézményként nyilvántartott klinika története a boldog békeidőkig nyúlik vissza. A patinás épületet 1912-ben János Szanatórium néven adták át, ahol a szanatóriumi ellátáson túl, sebészeti, bel- és nőgyógyászati kezeléseket is végeztek. Az intézet ideális fekvése tökéletes pihenési és regenerálódási feltételeket biztosított a betegek számára. Nem csoda hát, hogy a szanatórium ápoltjai között a kor olyan neves személyiségeit is megtaláljuk mint Ady Endre és Babits Mihály.

Kórházvizit, Szívsebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem, érsebészet, szívsebészet, Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés |

Pulzus 2000 ;   Más-Kép Kft. | Entz, L.; Keller, J.

A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájára, az Országos Érsebészeti Intézetbe az ország minden részéről érkeznek gyógyulni vágyók. Az itt fekvő betegek "fura" dolgokról számolnak be: a komoly műtétek és kórházi kellemetlenségek ellenére, rendkívül jól érzik magukat.

A II. Világháborút követően az intézményt államosították, s egy ideig a János Kórház részeként mindössze egy-egy belgyógyászati, illetve szülészet-nőgyógyászati osztállyal működött. Sebészeti ellátást 1951-ben indítottak az intézményben, amely ekkor vette fel a Budapesti Orvostudományi Egyetem Sebésztovábbképző Klinikája elnevezést. Az 1952-ben induló szívsebészeti, illetve az 1953-ban szerveződő érsebészeti osztályok létrehozása, az akkor még Amerikában is gyermekcipőben járó szakma lehetőségeit figyelembe véve, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény volt. Ilyen körülmények között rendkívüli eredménynek számított, hogy a klinika jóvoltából 1953 és 1956 között hazánkban évente több szívbillentyű műtétet hajtottak végre mint London kivételével bárhol a világon. Magyarországon itt végeztek először szívkatéteres vizsgálatot, s az első hazai szívmotoros műtétet is itt hajtották végre. Ennek segítségével indulhatott meg 1959-ben a ma már rutinszerűen végzett nyitott szívműtétek sora.

A klinika, a köztudatban élő hírnevét az 1992-ben prof. dr. Szabó Zoltán vezényletével végrehajtott első magyar szívtranszplantáció alapozta meg. A speciális felszereltséget és több éves felkészülést (a szívet a kivételtől számított 4 órán belül meg kell indítani az új szívet kapott betegben!) igénylő műtéttel a klinika orvos csoportja egy 28 éves fiatalember életét mentette meg. Szívátültetést, hasonlóan más, különleges technikai feltételeket követelő műtétekhez, ma is egyedül a városmajori klinikán végeznek hazánkban.

A lehetőségekhez mérten nem rossz arány, hogy az elmúlt 8 évben kb. 28 szívátültetést hajtottak itt végre.

Az intézményen belül ma 3 érosztály, 1 szívosztály, 2 intenzívosztály, valamint ambuláns ellátás is működik. A 77 ágyas érsebészeti egység nemcsak hazai de európai viszonylatban is egyedülálló: hasonló méretű érsebészeti egység az Egyesült Államokban található. E méretekhez igazodva a klinikán tavaly csaknem 4000 ér- és szívműtétet végeztek! Az elmúlt évtizedek alatt a klinika kiváló nemzetközi kapcsolatokat épített ki német, osztrák, finn és amerikai szakmai intézményekkel. A nemzetközileg is elismert kísérleti laboratóriumban folytatott a keringés élettanával kapcsolatos kutatások anyagvizsgálatának egy részét például rendszeresen Finnországban végzik magyar orvosok bevonásával. A klinika kiváló szakmai tevékenységét bizonyítja, hogy a hazai orvostudományi egyetemek mellett, a határon túlról is rendszeresen érkeznek ide szakvizsgázni kívánó orvostanhallgatók.

Az egészségügyben dolgozó, rendkívül alacsony fizetésből élő és sokszor erejükön felül teljesítő orvosok, ápolónők, műtősnők, asszisztensek stb. hangulata rányomja bélyegét minden egészségügyi intézményre, s az ott fekvő betegek hangulatára. A városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinika épületébe lépve azonban az embernek ­ legyen beteg vagy egészséges ­ fura érzése támad: a torokszorító kórház-hangulat helyett szokatlan nyugodtság keríti hatalmába. Itt ugyanis nem ritkaság mosolygó, kedves nővéreket, vagy kellemes, udvarias orvost látni. A mindenkor tiszta és kulturált környezetben fekvő betegek is mondják, itt nagyon jól érzik magukat. Ennek oka pedig a szakmai ismereteken túllépve, az itt dolgozók emberközpontú gyógyító munkájában keresendő. A feladat igen nagy; sokszor valóban életmentő műtétekről van szó. A csapaton belül azonban itt a műtősnő éppúgy partnere az orvosnak, mint az orvos a betegnek. A másik és egymás munkája iránti tisztelet, vagy egy-két kedves, őszinte szó kiváltotta jó hangulat átsugárzik a betegekre is. Ez néha többet ér mint gondolnánk.

Kórházvizit, Szívsebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem, érsebészet, szívsebészet, Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés

2002-08-02 15:57:26

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop