Egy vezető brit klinika engedélyeztetni kívánja a "pótalkatrész-babák" létrehozását
Egy vezető brit meddőségi klinika igazgatója kijelentette, hogy engedélyeztetni kívánja olyan gyermekek létrehozatalát, akiknek a sejtjeit a család már élő tagjainak kezelésére lehet használni.
The New York Times Health News Service Medincorp | Greenberger, S. S.
Paul Serhal, a londoni University College Hospital lombikprogramjának orvos-igazgatója kijelentette, hogy Adam Nash születése, akinek az embrióját azért választották ki, hogy meg tudja menteni nővérének, a 6 éves Mollynak az életét, új távaltokat nyit az orvostudományban, és ő szeretné kihasználni az eljárás nyújtotta lehetőségeket.
Miközben az orvosi és etikai szakértők küzdelmesen emésztgették a genetika ezen legújabb vívmánya okozta problémákat, az Egyesült Államokban három további család jelentkezett hasonló kérelemmel, és belga valamint német klinikák lázas kísérletekbe kezdtek a technika alkalmazására.
Nagy-Britanniában a technika alkalmazásához az engedélyt csak a Human Fertilization and Embryology Authority (HFEA) adhatja meg, amely kijelentette, hogy felméri az alkalmazás érdemi lehetőségeit. Serhal szerint Londonban igen sokan szenvednek thalassaemiában, amely a kis Molly betegségéhez, a Fanconi-anémiához hasonló, öröklött vérképzési rendellenesség, s amelyet szintén lehetne gyógyítani az újszülött testvér őssejtjeinek átültetésével. A beteg szülők embrióinak szűrése szövetbefogadás szempontjából való egyeztetéssel kombinálva átültethető sejtek forrása lehet a jövőben.
Serhal, akinek az intézete az öt közül az egyik, amelynek jogosítványa van Nagy-Britanniában beültetés előtt genetikai vizsgálatot végezni, így nyilatkozott. "Születéskor vehetjük a köldökzsinórt, ami egy melléktermék, lefagyaszthatjuk az őssejteket, és ha a jövőben az apa állapota romlik, elővehetjük az őssejteket és meggyógyíthatjuk a pasast. Nem teszünk semmit, ami a gyereknek ártana, egyébként is a köldökzsinórt eldobnánk. Szeretnék kérelmet benyújtani a HFEA-hoz, de előbb a saját csapatomat kell meggyőznöm, hogy ez járható út."
Vannak azonban kilátásban ennél bonyolultabb etikai kérdések is. Adam Nash esetében a lombikban való megtermékenyítésnek az elsődleges célja annak a biztosítása volt, hogy ő ne örökölje a Fanconi-anémiát, és a sejtek egyeztetése csak plusz lehetőség volt, ami által a nővérén is tudott segíteni. Andrew Kuliev, a Nash-család laboratóriumi tesztjeit végző chicagói Reproductive Genetic Institute kutatási igazgatója elmondta, hogy most sorra jönnek hozzájuk egy nem öröklött betegségben, a leukémiában szenvedő gyerekek szülei, akik nem másodlagos, de elsődleges célként kérik, hogy vizsgálják meg az embrióikat összeférhetetlenség szempontjából, az őssejt-transzplantáció esetére. Ez azt a félelmet gerjesztheti, hogy az elsődleges cél az embriók kiválasztásánál az lesz, hogy a családtagokon segítsenek.
Kuliev így beszél erről: "Ha az ember a genetikai szűrést a szövet-tipizálással kombinálja, akkor nincs etikai probléma. De ezekben az esetekben nem kombinálnánk a kettőt, mert az elsődleges ok az összeférhetőség. Ez pedig etikai elfogadást igényel. A lényeg, hogy foglalkozzunk a témával."
Megjelent: The Independent, London
2002-07-31 17:42:21