Szélütés (stroke)

A szélütés (stroke) az agyszövet elhalása, mely létrejöhet az agy elégtelen vérellátása és oxigénhiány következtében, vagy az agyvérzés okozta szövetelhalás következményeként.


Az iszkémiás szélütésben a vérellátás az agy egy részében megszűnik, mert az érelmeszesedés (ateroszklerózis) eredetű plakk, vagy leszakadt vérrög (embólia) zárja el az eret. A vérzéses szélütésben egy ér megpattan, a vér kifolyik és roncsolja az agyszövetet.

Iszkémiás szélütés esetén az elzáródás az agyerekben bárhol kialakulhat. Nagy zsíros lerakódás (ateroma) fejlődhet ki a nyaki főverőérben, amely beszűkíti a vérellátást. Az ateróma leszakadhat az artéria faláról és elakadhat egy kisebb artériában, amit teljesen elzárhat.

A szívben vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválhatnak, majd a vérrel az agyi erekbe juthatnak (ez a szívműtéten átesett betegeken vagy a pitvarfibrillációban szenvedőkön a leggyakoribb). Nagy csöves csontok törése zsírembóliát okozhat. Szélütést okozhat az agyi artériák gyulladás vagy fertőzés okozta szűkülete is. A kokain, az amfetamin és hasonló élvezeti szerek szintén szűkíthetik az agyi ereket, és így szélütést okozhatnak.

A legtöbb szélütés hirtelen kezdődik, gyorsan kifejlődik és agykárosodást okoz, ritkábban a szélütés néhány órától egy-két napig fokozatosan rosszabbodik, mivel egyre nagyobb területen hal el az idegszövet.

Az érintett agyterületnek megfelelően jelentkezhetnek a változatos tünetek: kóma vagy eszméletlenség, máskor beszédzavar, bénulások, depresszió és az érzelmek szabályozásának képtelensége. A szélütés agyvizenyőt okozhat, mely az idegszövetet tovább károsíthatja.

A szélütés diagnózisában a fizikális vizsgálat segít az agykárosodás pontos helyének meghatározásában. A diagnózis megerősítésére általában komputertomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot végeznek. Ezek a vizsgálatok általában még napokig nem mutatják ki a friss vértelen stroke-ot, de segíthetnek kizárni a vérzést vagy daganatot.

Meg kell határozni a szélütés okát, mert gyakran pl. embólia esetén nagyon valószínű, hogy az alapbetegség kezelése nélkül újabb szélütés fog bekövetkezni. Ha a szívben ritmuszavar miatt vérrögök alakulnak ki, akkor a ritmuszavar kezelése, és véralvadásgátlók megakadályozzák újabb vérrögök kialakulását.

A szélütés tünetei azonnali orvosi beavatkozást igényelnek, mellyel a további károsodások megakadályozhatók vagy csökkenthetők, főleg ha az első néhány órában a kezelést megkezdik.

Elhúzódó szélütésben véralvadásgátlókat adnak, pl. Syncumar (kumarin), Marfarin (warfarin), Ticlid, Ticlopidine-Chinoin (ticlopidin), Plavix (clopidogrel). Ezek azonban hatástalanok a teljesen kialakult szélütésben, általában nem adhatók magas vérnyomás esetén, illetve agyvérzésben, mert növelik a vérzés kockázatát. Véralvadásgátló hatású az acetilszalicilsav is.

A bénulás és más tünetek megakadályozhatók vagy visszafordíthatók vérrögoldó gyógyszerekkel (sztreptokináz, szöveti plazminogén aktiváló faktor), melyeket 3 órán belül adnak. Természetesen mindig meg kell állapítani, hogy a szélütés oka vérrög és nem vérzés, mely utóbbit nem lehet vérrög oldással kezelni. Bizonyos agyi ingerületátvivő anyagok gátlása kedvezően befolyásolja a kimenetelt.

Nagy kiterjedésű szélütés esetén nagy mennyiségű idegszövet pusztul el, műtétnek ilyenkor nincs jó hatása. Kisebb szélütés vagy az átmeneti iszkémiás roham után az elzáródás eltávolítása csökkentheti a további szélütések kockázatát olyan esetekben is, amikor a nyaki főverőér több mint 70%-ban elzáródott.

Heveny szélütésben az agyduzzanat és agynyomás csökkentésére gyógyszereket adhatnak, pl. mannitolt (Mannizol A, ill. B infúzió, Mannitol „Bieffe” infúzió) vagy ritkán kortikoszteroidokat. Súlyos szélütés esetén gépi lélegeztetés is szükséges lehet.

Óvintézkedéseket kell tenni a felfekvések elkerülése érdekében, és fokozott figyelmet kell fordítani a hólyag- és bélműködés rendben tartására. Gyakran a szélütéssel együtt járó betegségeket is kezelni kell. A depresszió gyógyszerrel vagy pszichoterápiával kezelhető.

A legtöbb szélütést elszenvedett betegben az idegrendszer majdnem összes működése visszatérhet, és évekig normális életet élhetnek. Mások fizikailag és szellemileg is károsodnak, képtelenek rendesen mozogni, beszélni vagy enni.

Az első pár nap alatt általában nem lehet megjósolni, hogy a beteg állapota javulni vagy rosszabbodni fog-e. A féloldali bénulással járó esetek 50%-ában, és a kevésbé súlyos tünetekkel járó esetek többségében a kórház elhagyása után idővel néhány mozgás visszatér, és a betegek végül képesek alapvető szükségleteik ellátására. Tisztán tudnak gondolkodni, megfelelően tudnak járni, annak ellenére, hogy az érintett végtag csak korlátozottan használható. A kar használata gyakrabban korlátozott, mint a lábé.

A szélütött betegek 20%-a a kórházban meghal. Ez az arány idősebbekben magasabb. Azok az idegrendszeri tünetek, amelyek hat hónap múlva is fennállnak, valószínűleg maradandók.

Ha egyéb súlyos betegség is fennáll, a betegek nehezebben épülnek fel. Az intenzív rehabilitáció sok betegnek segíthet legyőzni a rokkantságot, más agyi területek ugyanis átvehetik a sérült területek feladatait.

2021-06-02 16:10:45
| szélütés, stroke, bénulás, carotis elzáródás, agyvérzés, agyduzzadás

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop