Asztma

Az asztma súlyos betegség, a légutak speciális allergiás gyulladása, amelyet a légutak szűkülete, gyulladása és az ingerekre adott fokozott válasza jellemez.

Az asztma igen gyakori gyermekkorban, de a gyermekek 50-70%-a kinövi az asztmát felnőttkorára. A légutak elzáródása általában visszafordítható (néhány betegnél nem teljesen), spontán vagy megfelelő kezeléssel. Idült hörghurut esetén ez a folyamat csak részben visszafordítható, míg tüdőtágulatban visszafordíthatatlan. A gyulladt légutak számos tényezőre túlzott reakcióval felelnek. Ha e tényezők valamelyike a hörgőkre hat, a légutak elzáródnak.

Néhány rohamot kiváltó tényező: A légutak, tüdő fertőzése, pollen, por, penész belégzése, szulfátok (megtalálhatók a fehérborban, ételekben, néhány gyógyszerben), megerőltető testmozgás, hirtelen hőmérsékletváltozás, stressz.

Az asztmás roham során a beteg nem jut levegőhöz. Ennek az oka az, hogy a roham során a hörgők simaizomzata görcsösen összehúzódik, beszűkítve a légutakat. Ez a szűkület megnehezíti a levegő bejutását a tüdőbe. A roham súlyossága a hörgőszűkület mértékétől függ. A légutakat borító nyálkahártya ingerlése fokozott mennyiségű, sűrű nyáktermelést vált ki, ami a légzőfelületet- tovább csökkenti. Mindezek következménye a légszomj, az erőltetett légzés, azért, hogy a légcsere megtörténhessen.

A légutak szűkületének kiváltásában a légutak egyes sejtjeinek kémiai termékei is szerepet játszanak. Tehát a kezelés is részben a sejtekből való kóros mennyiségű ingeranyag felszabadulásának meggátlására irányul.

A roham keletkezhet lassan vagy hirtelen, de legtöbbször sípoló légzés, köhögés, nehézlégzés, mellkasi szorítás kíséri. Néha a nyak viszketése az első jele a roham indulásának. Súlyos esetben a bőr lilás elszíneződése (cianózis) látható.

A már fennálló panaszok esetén egyrészt a hörgőgörcs megszüntetése a cél, másrészt a gyulladás, a kóros nyáktermelés megszüntetése, feloldása. A gyógyszeres kezelés célja az asztmás rohamok megelőzése és a tünetek mérséklése a légutak duzzanatának és beszűkülésének csökkentésével. A vény nélkül kapható gyógyszerek nem alkalmasak hosszútávon az asztmás rohamok megelőzésére, vagy a légutak gyulladásának csökkentésére, amely viszont létfontosságú az asztma sikeres kezelésében.

Az asztma gyógyításában használt kezelés a hörgők simaizom-görcsének oldásából (hörgtágítók), a gyulladás csökkentéséből és az asztmát kiváltó anyagok felszabadulásának gátlásából áll.

Az asztma gyógyszeres kezelése hosszú és rövid távú. Az asztma elleni szerek lehetnek szájon át szedhető, illetve inhalációs készítmények. A hosszú távon alkalmazott szerek vényköteles készítmények, melyeket naponta rendszeresen kell alkalmazni ahhoz, hogy az asztma tünetei enyhüljenek. A rövid távú készítmények közvetlenül a hörgők simaizmainak görcsét szüntetik meg, és ezzel elhárítják a légúti ellenállást.

Az asztma kezelésében használt gyógyszerek

1. KORTIKOSZTEROIDOK

Gátolják a szervezet gyulladásos reakcióját és ezzel csökkentik a légutak érzékenységét számos provokáló tényezővel szemben, ezáltal csökkentik az asztmás rohamok gyakoriságát, erősségét. A haszon és az ártalom mérlegelésével kell a szteroidokat használni. A mellékhatások -gyerekek növekedésbeli elmaradása, csontok kalciumvesztése, sebgyógyulás elhúzódása, vércukorszint emelkedés, gyomorvérzés, korai szürke hályog, pszichés panaszok jelentkezését a korszerű inhalációs készítmények jelentősen csökkentették.

Inhalálható szteroid készítmények: beklometazon: Aldecin, Beclocort forte és mite, Beclomet Easyhaler, Ecobec, Ecobec Easi-Breathe; flutikazon: Flixotide, Seretide (flutikazon+salmeterol kombináció); budezonid: Miflonide, Pulmicort, Pulmicort Turbuhaler, Symbicort (budezonid+formoterol kombináció)

Szájon át bevehető szteroidok: hidrokortizon: Cortef; metil-prednizolon: Metypred, Medrol; prednizolon: Prednisolon; betametazon: Celestone; triamkinolon: Polcortolone

2. FOSZFODIÉSZTERÁZ ENZIM GÁTLÓK : Teofillin, aminofillin.

E készítmények önmagukban nem javasoltak az asztmás rohamok rövid távú kezelésére, hosszú távon azonban enyhe hörgtágító, és gyulladáscsökkentő hatásuknál fogva jól alkalmazhatóak. Hatékonyan csökkentik az éjszakai asztma tüneteit, általában kiegészítő kezelésként, közepes vagy súlyos asztmában használhatók. Vérszintjüket számos egyén készítmény befolyásolhatja, ezért ezt folyamatos megfigyelés alatt kell tartani. Mellékhatásaik: álmatlanság, gyomorpanaszok, gyomorsav visszafolyásos tünetek rosszabbodása, idős, prosztata problémákkal küzdő betegek esetén vizelési nehézségek.

Vény nélkül kapható készítmények:

Diaphyllin tabletta és végbélkúp (aminofillin)

Mivel a készítmény mérgező tartománya közel esik a terápiás adaghoz, ezért fokozott odafigyeléssel szedhető. A mérgezés tünetei: hányinger, hányás, felgyorsult, rendszertelen szívverés, fejfájás, görcsök, szédülés, vércukorszint emelkedés és kálium szint csökkenés.

Vényköteles gyógyszerek: Teofillin: Egifilin, Euphylong, Retafyllin, Theophtard, Theospirex; Aminofillin: Aminophyllinum-retard

3. INGERANYAG GÁTLÓK

Ezek a szerek az allergia elleni gyógyszerekhez hasonlóan gátolják az ingeranyag felszabadulását az ún. hízósejtekből, valamint az allergén hatására kialakuló korai és késői asztmatikus választ, enyhítik a terhelés okozta hörgőgörcsöt. Ezek a készítmények inhalálhatóak, alkalmazásuk biztonságos. Ritkán jelentkező mellékhatásaik: enyhe torok irritáció, rossz ízérzet, köhögés, sípoló légzés, hányinger. Heveny asztmás roham esetén alkalmazásuk ellenjavallt.

Vényköteles gyógyszerek: nátrium-kromoglikát: Intal, Cromolyn, Taleum; Nedocromil: Tilade Mint.

4. ALFA- ÉS BÉTA-ADRENERG RECEPTORSERKENTŐK (AGONISTÁK)

Hatóanyaguk, az efedrin (az adrenalinhoz hasonló anyag)mérsékli az allergiás tüneteket, pl.: a perifériás ereket szűkíti, a hörgők simaizomzatát ernyeszti. Mellékhatásaik: idegesség, álmatlanság, szorongás, kézremegés (tremor), szédülés, hányinger, hányás, szívdobogásérzés, szapora szívverés, vizeletürítési nehézség. Túladagolás esetén pszichotikus reakciók léphetnek fel.

Vényköteles gyógyszerek:

Calciphedrin tabletta; Epherit tabletta

5. BÉTA- ADRENERG RECEPTOR SERKENTŐK (AGONISTÁK)

Megkülönböztetünk hosszú (akár 12 órás) hatású és rövid hatású készítményeket. Ezek a gyógyszerek hörgtágító hatásúak. Elernyesztik a légúti simaizmokat, és ez által javítják a légáramlást. A rövid hatású hatóanyagok ezt a hatást szinte azonnal kifejtik, ezért akut asztmás roham esetén a leghatékonyabb hörgtágítónak számítanak.

Vényköteles gyógyszerek:

Serevent, Seretide Diskus (salmeterol);
Spiropent (clenbuterol);
Ecosal , Salvuron SR, Salbutamol, Ventolin Evohaler, Ventolin Diskus, Buventol Easyhaler, AC-butamol (salbutamol);
Terbutalin AL , Bricanyl (terbutalin); Berotec, Berodual, Duotec (fenoterol és fenoterol kombináció);
Ipradol, Gynirpal (hexoprenalin); Foradil, Oxis Turbuhaler, Symbicort Mite, Symbicort Turbuhaler (formoterol és formoterol kombináció);
Lontermin (procaterol);
Bambec (bambuterol); Symbicort Mite, Symbicort Turbuhaler

Legtöbbjük perceken belül hat, ez a hatás 4-6, hosszú hatásúaknál 12-14 órán át tart. Beadásuk történhet belégzés, tabletta, de injekció formájában is

Az adagolás inhalátor használatával: az inhalátort rázzuk fel, a lassú belégzés kezdetekor nyomjuk meg a tetejét, majd folytassuk lassan (!) a belégzést, míg a tüdő meg nem telt, utána 5-6 másodpercig tartsuk bent a levegőt. Az egészet 5-6 perc múlva ismételjük meg. A ß 2-agonista terápia várható mellékhatásai, mint a remegés, izomgörcs és szívdobogás-érzés, előfordulhatnak, de ezek csak átmenetiek és rendszeres terápia során csökkennek. Az inhalációs gyógyszerek igen ritkán maguk is hörgőgörcsöt, fulladást okozhatnak. Központi idegrendszeri mellékhatásuk a fejfájás lehet. Nagyon ritkán bőrkiütés megjelenésével is számolni kell. Terhesség alatti alkalmazásukat az előny/kockázat arány szigorú mérlegelése alapján kell megfontolni. Szoptatás időszakában nem ajánlatos használni csak, ha elkerülhetetlen.

6. ANTIKOLINERG SZEREK

Ezeket a gyógyszereket heveny asztmás roham leküzdésére alkalmazzák. Gátolják az ún. vagus ideg ingerület hatására kialakult hörgő görcsöt, de nem hatnak az allergiás mechanizmusú, vagy a terhelés okozta görcsre. Ugyanakkor csökkenthetik az asztmában előforduló nyák túltermelődést. Főként kiegészítő terápiaként vagy akkor alkalmazható, ha a béta-receptor izgatók nem tolerálhatóak. A csoport képviselője az ipratropium-bormid (Atrovent). Óvatosan adható zöldhályog, prosztata túltengés esetén. Fejfájást, émelygést, szívdobogást, látászavart, bőrkiütést okozhat.

7. LEUKOTRIÉNEK HATÁSÁT MÓDOSÍTÓ SZEREK

Az asztma hosszú távú terápiájára kifejlesztett új gyógyszercsoport. A leukotriének olyan biokémiai anyagok, amelyek hatására a légutak simaizomzata összehúzódik, az erek áteresztőképessége megnő, fokozódik a nyáktermelődés, és a légutak ellenállása. Ezáltal végső soron az asztma tüneteinek fenntartásáért felelősek. Emellett aktiválják a légúti gyulladásos reakcióban résztvevő sejteket.

A leukotriéneket gátló antagonisták: a zafirlukaszt (Accolate) és a montelukaszt (Singulair). Hatásukra a tüdőfunkció javul, az asztma tünetei mérséklődnek. Mellékhatásaik rendszerint enyhék: fejfájás, hasi fájdalom, szomjúság, viszketés, álmatlanság, ingerlékenység, hasmenés, hányinger, hányás.

2010-01-26 11:52:23
| asztma, hörgőgörcs, asztmás roham, gyógyszer

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop