Gyógyszerallergia
A gyógyszertan két fogalmat különböztet meg arra az esetre, ha a szer minőségileg eltérő hatást vált ki.
Idioszinkráziának a gyógyszerlebontás genetikus hibájából eredő tüneteket nevezzük (pl. lassú acetilálás, glukóz-6-foszfát dehidrogenáz hiány, lassú mikroszomális oxidáció).
Valódi gyógyszerallergiának az immunológai mechanizmussal létrejövő tünetegyüttest nevezzük. Ez legtöbbször a szerrel való ismételt találkozástól alakul ki, de szenzibilizálódás (ún. keresztallergia) esetén első bevételkor is létrejöhet.
Az allergiás reakciók előidézéséért nem mindig a gyógyszer hatóanyaga, hanem sokszor annak vivő- és színezőanyagai felelősek.
A gyógyszerallergia leggyakoribb bőrtünete a kiütés, mely súlyossága az enyhe csalánkiütéstől a bőr alatti bevérzésen át, az egész testet beborító hólyagos bőrelváltozásig terjedhet.
Gyakran okoznak kiütést szulfonamidok, tetraciklinek, penicillinek, fenoftalein, egyes vizelethajtók (klorotiazid), jód- és brómtartalmú szerek, alvadásgátlók, barbituátok, egyes vérnyomáscsökkentők, bizonyos elmegyógyászati készítmények, cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer, anabolikus szteroidok, az ismeretlen hatóanyag-tartalmú gyógyhatású termékek (gyógynövények, táplálék-kiegészítők), de akár az aszpirin is.
A gyógyszerallergia kialakulásának lehetséges mechanizmusai
A leggyakoribb az IgE immunglobulin révén létrejött anafilaxiás reakció, a felszabaduló anyagok értágulatot, duzzanatot, gyulladást hoznak létre, ami csalánkiütés, orrfolyás, hasmenés képében jelentkezhet, de életet veszélyeztető anafilaxiás sokk kiváltója is lehet.
Más esetben ún. sejtkárosító (citotoxikus) folyamatok indulhatnak be (pl. a vörös vérsejtek károsodnak), melyek hónapokig fennállhatnak a kiváltó anyag jelenléte nélkül.
A szérumbetegség az érfalban lerakódott immunkomplexek útján jön létre, ez is csalánkiütéssel, izületi fájdalommal, esetleg -gyulladással, nyirokcsomó-duzzanattal, lázzal jár, mely tünetek 10-12 órán át tartanak.
Késői reakció jön létre, főleg ekcéma formájában, ha az érzékennyé tett sejtek ismét találkoznak az érzékennyé tevő anyaggal.
Ha valamilyen új, eddig nem szedett gyógyszer bevétele után viszketés, kiütés jelentkezik, a szert azonnal hagyjuk el. A tünetek leggyakrabban az elhagyást követő néhány órán belül maguktól megszűnnek, azonban súlyosabb esetben orvosi ellátás, kortikoszteroid és epinefrin (adrenalin) adása válik szükségessé.
Fertőző betegségek esetén igen nehéz eldönteni, hogy a gyógyszer vagy a fertőzés a kiütések okozója. Ez esetben minden, nem az orvos által előírt, nem létfontosságú készítmény (vitaminok, gyógyteák, táplálék-kiegészítők, egyes gyógyszerek) adását fel kell függeszteni, és csak az orvos utasítása szerint gyógyszereljük tovább a beteget.
Amennyiben a legkisebb gyanúnk van arra, hogy bőrtüneteinket valamely gyógyszer okozza, azonnal függesszük fel szedését, és keressük fel kezelőorvosunkat.