Hirdetés

A beteg vesére figyelmeztető jelek

(MTI-Press) - A súlyos vesebetegségek egyikéért, a policisztás veséért génjeink a felelősök. Minden ezredik ember örököl olyan kromoszóma-rendellenességet, amely e kór okozója lehet, a betegség tünetei azonban csak lassacskán jelentkeznek. A gyors orvosi segítség és a folyamatos együttműködés beteg és orvoscsoportja között esetükben életmentő jelentőségű.

|

MTI Hírek 2007 ;4

Dr. Hering Andrea, a Szent István Kórház Fresenius Dialízis Központjának orvos igazgatója naponta szembesül a különféle vesebántalmaktól, közöttük a "legdurvábbaktól" sújtott betegekkel.

- Az európai lakosság 4-8 százalékát érinti valamilyen vesebántalom, de 60 éves életkor felett már 20 százalékkal számolhatunk - állítja a főorvosnő, akitől megtudjuk, hogy Magyarországon 600 ezer ember él különböző fokú veseelégtelenséggel, de rendszeres gondozásban csak 10 százalékuk vesz részt. Pedig a vese életfontosságú szervünk, a szervezet méregtelenítését végzi.

A kérdésre, hogy milyen figyelmeztető tünetek esetén kell orvoshoz fordulni, Hering doktornő elmondja, hogy a láz, fájdalom, vizelési zavarok, magas vérnyomás, ödéma mind figyelmeztető jelek, de kísérő tünetként előfordul fáradékonyság, fejfájás, szédülés, gyomor-és bélpanasz, valamint bőr-szárazság is. Ha ezeket együtt, vagy külön-külön tartósan tapasztaljuk, gyanakodhatunk a vese rendellenes működésére, és tanácsos orvoshoz fordulni. Különösen, ha a családban előfordult valamilyen vesebetegség, mivel az egyik súlyos, krónikus veseelégtelenség okozója a policisztás vese. Ez a betegség örökölhető kromoszóma rendellenességgel függ össze, általában ezer ember közül egynél fordul elő. A vesékben l-l millió éregység van, ha ezeknek a hámsejtjei nem kellőképpen differenciálódnak, kialakul a policisztás vese, olykor már az anyaméhben, és ez az állapot 10 év alatt veseelégtelenséghez vezet. A műveseállomások betegeinek 5-8 százaléka policisztás.

Az ilyen beteg vese már akkor is könnyen felismerhető, amikor még nem okoz kritikus tüneteket, ugyanis tapintással megállapíthatóan nagyobb a normálisnál. Bizonyosságot azonban csak a műszeres vizsgálatokkal lehet nyerni, s ezektől nem kell tartani. Tükrözésre nincs szükség, a CT, MRI-vizsgálatok és a laboreredmények megbízható diagnózishoz juttatják az orvost.

Ha a vese policisztás volta bebizonyosodott, hogyan élhet a beteg ilyen szervvel? Bár az Egyesült Államokban kísérleti gyógyszereket már kap bizonyos betegcsoport, még nincs általánosan elfogadott, engedélyezett patikaszer erre a súlyos bajra. Az annyit emlegetett őssejt-technika sem ad okot e tekintetben sok optimizmusra, mert eddig még nem sikerült a vesében lévő sokféle sejtet pótolni, vesévé fejleszthető őssejtről még nem tudunk.

A policisztás beteg lehet átmenetileg panaszmentes, de kialakulhatnak heveny vagy idült gyulladások is a vesékben. A vizeletvizsgálat sok mindenről árulkodik, jellemzően a fehérjeürítésről, aminek normális mennyisége napi 30 milligramm, kórosan súlyos állapotban viszont ennek a tízszerese is lehet. A vérvizelés is gyakori, de teljes biztonsággal csak mikroszkópos módszerrel állapítható meg, mert néhány gyógyszer és élelmiszer festékanyaga is elszínezheti a vizeletet. Az orvos számára a vizeletben lévő vörösvértestek alakja egyértelműen mutatja a kóros állapotot.

A vesefunkció mérése képalkotó eljárásokkal történik. Az idült vesebetegségnek különféle stádiumai vannak, a hámosodástól a veseelégtelenségig, mikor már nem látja el méregtelenítő szerepét, tehát a mérsékelttől a súlyoson át a végállapotig több szakasza van a kórnak.

A korai gondozásba vétel rendkívül fontos, ugyanis orvosi "menedzselés" nélkül rohamosan súlyosbodhat a betegség. Az állapot romlása függ többek között a ciszta típusától, s a beteg életkora is meghatározó. Az állapotromláshoz mindenképpen hozzájárul a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás, valamint bizonyos mértékig az elhízás, a nagy súlyfelesleg is, csakúgy mint a magas vérnyomás.

A l60/100-as vérnyomás például már ötször nagyobb kockázatot jelent a veseelégtelenség kialakulása szempontjából. Az ideális a 120-130/80 higanymilliméteres vérnyomás, és a napi 5-6 gramm só bevitele. A fehérjeürítés diétával és gyógyszerrel csökkenthető. A vércukorszintet és a vérszegénységet is állandóan ellenőrizni kell, utóbbi ráadásul jellemző tünete a veseelégtelenségnek.

Az "elkésett" beteg önmaga esélyét csökkenti. Aki időben a megfelelő orvos-team gondozásába kerül, és belgyógyász, urológus, nephrológus szakszerű kontrollja mellett éli az életét, annak jók az esélyei a túlélésre. Aki ilyen vesével él, az ugyanis előbb-utóbb vesepótló kezelésre szorul. De nem mindegy, hogy mikor, és az sem, hogy milyenre. Akit sikerül megfelelő állapotban tartani, felkészíteni lelkileg és fizikailag, az jobb eséllyel várhatja meg az esetleges transzplantáció időpontját is. Tehát ez tipikusan olyan betegség, amely szigorúan megköveteli a beteg-orvos kapcsolat folyamatosságát, a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést.

-leopold-

2013-01-24 06:18:51

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop