A három leggyakoribb elváltozás:

• a vesemedence-húgyvezeték határán kialakuló szűkület,
• a kettős vagy osztott veseüreg-rendszer, vesemedence, húgyvezeték elváltozásainak kombinációi;
• és az úgynevezett reflux, ami vizeléskor a hólyagból a vesébe visszanyomuló vizeletet jelenti.

Ezen szűkület által okozott üregrendszeri tágulat lassan, folyamatosan fokozódik. A veseüreg-rendszer simaizmainak fokozódó ellenállás ellen kell dolgozniuk, emiatt az üregrendszer kitágul és még sok egyéb kórélettani hatás alakul ki, melyek - kezelés nélkül - a veseállomány pusztulásához, leépüléséhez vezetnek. Az elváltozás értelemszerűen lehet egy- vagy mindkét oldali.

Enyhe elváltozás esetén, szerencsés helyzetben a gyermek "kinőheti" a betegséget. Az elváltozás fokától, okától függően lehet megfigyelni, ellenőrizni, konzervatívan kezelni vagy operálni. Ellenőrizni szükséges a vesefunkciók minőségét, a vese ürülési viszonyait, mert itt csak a megelőzés, a vizeletelvezetés mielőbbi helyreállítása állíthatja meg a folyamatot.

A műtét a vesemedence-húgyvezeték határa szűkületének megszüntetését célozza, számtalan módszer van, mindig a gyermek állapota, illetve az anatómiai szituáció dönti el, hogy melyik műtéti megoldást kell választanunk. A sikeres műtét után is rendszeres kontrollra van szükség.

A fennálló, kezeletlen elváltozás hajlamosít húgyúti fertőzésekre, kőképződésre, magas vérnyomás kialakulására, ezek minden következményével és szövődményével.

A kettős vagy osztott veseüreg-rendszer, vesemedence, húgyvezeték elváltozásai szintén üregrendszeri pangást, vizeletürülési zavart okoznak. Általánosságban elmondható, hogy a gyermek szempontjából a kivizsgálás, a veszélyek, szövődmények ugyanabban a körben mozognak, mint az előző kórképben leírtak esetén. Hasonlóan szükségesek a rendszeres kontrollvizsgálatok is.

Természetesen lehetnek egy-, illetve kétoldaliak, enyhébbek, vagy súlyosabbak. A legfontosabb különbség talán az, hogy itt ritkán kényszerülünk műtétre, de ez egyúttal veszélyes is. Sokáig és rendszeresen kell kontrollálni a gyermek állapotát és bizony ez mind a gyermeknek, mind a szülőknek gyakorta terhes. Elhagyása viszont észrevétlen állapotromláshoz vezethet, ilyenkor meglódul a veseállomány pusztulása és a folyamat nem mindig hozható helyre.A reflux

Vizeléskor a hólyagban megnövekvő nyomás ideje alatt normális esetben a húgyvezetékek hólyagba szájazásánál egy bonyolult zárómechanizmus lezár és megakadályozza a vizelet visszaáramlását a vesé(k)be. E betegség lényege az, hogy a zárómechanizmus nem működik jól, vagy a szájadék anatómiailag alkalmatlan a zárásra, így a hólyagnyomás visszapréseli a vizeletet a vesé(k)be, itt részint a nyomás miatt, részint a gyakran fertőzött vizelet veseszövetbe jutásával okoz komplex károsodást a vesé(k)ben. Leggyakoribb jele a gyakori húgyúti fertőzés. Kivizsgálása azért fontos, mert alattomosan is kialakulhat, nagyon tünetszegényen. Az egészen enyhe foktól a súlyos, akár a vesét teljesen tönkretevő fokozatig előfordul. Lánygyermekeknél sokkal gyakoribb, mint fiúknál.

Szerencsére mivel a mai korszerű vizsgálómódszerek segítségével az enyhe fokozatúak korán feltárhatók, így nem fejlődnek tovább, viszonylag ritkán kényszerülünk műtétre. Itt is sokféle műtéti megoldás lehetséges. Az enyhe esetekben a gyermek "kinőheti" a betegséget, de korrekt kezelés esetén gyakorta még a közepesen súlyos esetben is elkerülhető a műtét. A szülők jó együttműködése nélkül azonban ez kivihetetlen, mert e kórképnél szinte havi gyakorisággal van szükség vizsgálatokra, ezek az időpontok csak akkor ritkíthatók, ha az elváltozás fejlődése lassult, vagy leállt.

Sikeres műtétet követően is szükségesek kontrollvizsgálatok.

Mindhárom kórképre vonatkozóan és a vizeletürülési zavarokkal járó vesebetegségekben tudni kell a következőket:

• lassan, alattomosan is kialakulhatnak, alarmírozó jelek nélkül;
• lassan haladnak előre és kezelés nélkül az érintett vese pusztulásához vezet(het)nek; - vannak úgynevezett akut fellángolásaik, ezek súlyos, magas lázzal, elesett állapottal járó állapotok;
• rendszeres ellenőrzésük elengedhetetlen, mert kezeletlen, vagy elhanyagolt esetben hamarosan kialakul a vesekárosodás;
• az esetleges műtét után, vagy ha a gyermek "kinőtte" az elváltozást, akkor is rendszeres ellenőrzésre szorul.

Egy bizonyos fázist elérve a folyamat nem állítható meg és a kialakult elváltozás kétoldali esetben életet veszélyeztető állapothoz vezet. Összefoglalva:

a fentiekben részletezett fejlődési rendellenességek diagnosztikája, kezelése megoldott és a szülők által könnyen hozzáférhető. Nem ijesztgetni kívántam a szülőket a fentiekben leírtakkal, csak felhívni kívánom a figyelmüket, hogy ilyen betegségben szenvedő gyermekeket csak úgy tudunk meggyógyítani, ha tartósan és szorosan együttműködünk az érdekükben.