Hirdetés

A fényérzékenységről

A napfény és a spektrumában lévő sugarak biológiai hatásairól korábban már esett szó. Mint tudjuk, számos tényezőtől függ, hogy e sugarak jótékony vagy éppen káros hatásai érvényesülnek-e egy embernél. Normális körülmények között - mindezek tudatában - a rövid, illetve hosszú távon károsító reakciók kikerülhetők.

fényérzékenység, bőrgyógyászat, napfény, gyógyszerkölcsönhatás |

Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss, Zs.

Egyes növények nedvei a bőrre kerülve, napsugárzás hatására másodfokú égéshez hasonló hólyagos bőrgyulladást idéznek elő.

Bizonyos körülmények között a szervezet az átlagosnál érzékenyebben, fokozottabban vagy másképp reagálhat a fényre. Ennek lehetnek külső vagy belső okai, egyik fajtájában az egyén fényérzékenységétől függetlenül alakul ki (fototoxikus reakciók), más esetekben egyéni hajlamon alapul (fotoallergiás reakciók), örökletes fényérzékenységgel járó esetek. Az első csoportban, az úgynevezett fototoxikus fényreakcióért az UVA-sugártartomány a felelős. Mindenkinél kialakul, ha elég fényérzékenyítő anyaggal kerül kapcsolatba. Ezek az anyagok elnyelik az UVA-sugarakat és hatásukat az adott, besugárzott helyen felerősítve gyulladásos folyamatokat indítanak. Elsősorban növényi eredetűek: citrom, füge, paszternák, egyes zöldségfélék, gyomok (az általuk okozott gyulladás a phytophotodermatitis). A növények leveléből kipréselődő nedvek hatására fűben, erdőben, konyhakertben játszó gyermekek, kirándulók, kertészkedők ruha által nem fedett és a növényekkel érintkező testrészein (végtagok!) bizarr csíkos pír, hólyagos gyulladás keletkezik, melynek gyógyulás utáni barnás pigmentációja hosszú ideig megmarad. Helyileg gyulladáscsökkentő, nyugtató rázókeverékkel, krémmel (gyógyszertárakban vény nélkül is kaphatók) kezelhető. Súlyos, kiterjedt esetben orvosi ellátás is szükséges lehet. Bizonyos festékek, akridin (tripaflavin, eozin) és kátrányszármazékok szintén ilyen természetű anyagok.

A gyógyszerek közül fototoxikus reakciót válthatnak ki a tiazidok (például Hypothiazid), szulfanilureák (például egyes cukorbetegség elleni készítmények), tetraciklinek (például Tetran, Doxycylin), nalidixsav (például Nevigramon), egyes nyugtatók, valamint szteroid hormontartalmú gyógyszerek (például Prednisolon, Oradexon, Metypred). A bergamottolajos kölni (narancskivonat) és a fénybehatás együtt idézi elő a nyakon, hónaljban, mellkason kialakuló gyulladásos csíkokat. A fotoallergiás reakciók a fényérzékenyítő anyaggal érintkező személyek kis hányadánál alakulnak ki. A kiváltó anyag a fény hatására bomlik, és nem az eredeti anyag, hanem a bomlásterméke érzékenyíti az ilyen hajlamú szervezetet. Ez a reakció a fénybehatást követő 1-3 napon belül jelentkezik, s a fény által nem ért, ruhával fedett bőrterületeken is kialakul. Az egyszerű pír mellett akár göbcsés-hólyagos formában is jelentkezhet. Általában 1-3 hétig tart és barnás pigmentáció vagy tartós pír követi. A legfontosabb fotoallergén anyagok: fenotiazinok, helyi antihisztaminok (például Fenistil gél), kozmetikai szerekben, pipereszappanokban használt halogénezett szalicilanilidek, illetve hexaklorofén, optikai fehérítők, eozin, kinin. Mindezekből következik, hogy gyógyszerszedés esetén érdemes tisztázni, nem fényérzékenyítő anyagról van-e szó, illetve kerülni kell a fénybehatást, ha valaki a felsorolt anyagok bármelyikével érintkezik.

Vannak olyan esetek is, mikor nem tisztázott hátterű allergiás hajlam miatt csalánkiütés lép fel, mely a fénybehatás megszűnte után elhalványodik. Enyhe esetekben elég fényvédő krém használata, illetve a fénykerülés. Súlyosabb esetekben, egész testen jelentkező kiütésnél forduljunk orvoshoz.

Hasonló lefolyású, de főleg a női nemet érintő és örökletes hajlamon alapuló csomós, csalángöbszerű fénykiütés már gyermekkorban jelentkezhet (polimorf fényexanthema). Ismeretlen eredetű az általában világos bőrű, 5-12 éves fiúk fülén az első napsütésre (tavasszal) kialakuló hólyagos gyulladás (ritkán kézfejeken is), mely egy hét alatt pörkösödéssel gyógyul.

Előfordul, hogy világos bőrű csecsemők, kisdedek arcán a tavaszi, korai nyári időszakban a szemek alatt pillangó alakban duzzadt, vizenyős, gyulladt csomócskák lépnek fel, ez a későbbi fénybehatásra nem ismétlődik. Helyi nyugtató kezelés elegendő az átmeneti fénykerülés mellett. Az előzőekben felsorolt bőrjelenségek mellett léteznek öröklött fényérzékenységgel járó betegségek is, valamint számos más bőrgyógyászati kórkép alakulását, lefolyását befolyásolja a fény.

fényérzékenység, bőrgyógyászat, napfény, gyógyszerkölcsönhatás

2002-07-18 14:29:53

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop