Lehetőségeink a gombák kimutatására
A gombás betegségek világszerte terjednek és egyre gyakoribbá válnak a megszokottól eltérő klinikai formáik. Ez tette szükségessé, hogy az eredendően a bőrgyógyászathoz kötődő, annak részterületét képező, viszonylag fiatal tudományág, a mikológia rohamos fejlődésnek induljon.
A gombák a korszerű szemlélet szerint "az élőlények öt királyságának" egyikét alkotják, közti helyet foglalnak el a növények és az állatok között, mivel sajátságaik egy része növényi, míg más része állati természetű. Tápanyagaikat oldott formában veszik fel, élőhelyük rendkívül változatos. Több százezer fajuk ismert, de évente több száz új fajt is leírnak. Ezek közül mintegy 200-ról bizonyosodott be, hogy betegségokozó lehet. Orvosi jelentőségüket az esetleges fertőző voltuk mellett egyrészt a toxinképzés (például kalapos gombák által termelt mérgek, illetve a penészgombák termelte mikotoxinok), másrészt allergén hatásuk (például pollenallergiához hasonló nyálkahártya - orr, tüdő - érzékenység, valamint a sarjadzó gombák provokálta táplálkozási allergia) adja.
A fertőzés oka lehet felületes (bőr, haj, köröm stb.), vagy mély (például belső szervi - tüdő). Bizonyos esetekben a felületes megbetegedések a tünetek, a kórelőzmény alapján könnyen diagnosztizálhatók, de egyes esetekben a laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a megfelelő terápia bevezetéséhez és a gyógyulás követéséhez.
Milyen lehetőségek állnak az orvosok részére ez utóbbiak szolgálatában?
A laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez a fertőzött területről mintát kell venni, ez lehet bőr- vagy körömkaparék, hajszál vagy szőrszál. Nyálkahártya-érintettség (szájüreg, nyelv, hüvely stb.) esetében tamponnal vagy oltókaccsal lehetséges a kenetkészítéshez szükséges anyag vétele. Természetesen kimutathatók és kitenyészthetők a jelen levő kórokozó gombák a könnyből, vizeletből, vérből, agyvízből, székletből, ízületi folyadékból, köpetből, ha szükséges, biopsziás (kimetszett) anyagból vagy csontvelőből is. A mintákat megfelelő előkészítés után reagensek, vagy festékek hozzáadását követően először mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá. Ez nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel, mivel a gombaelemek könnyen összetéveszthetők úgynevezett műtermékekkel, mint például vattarosttal vegyszerkristályokkal, púderszemcsékkel stb.
A mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálatok eredményét ki lehet egészíteni az úgynevezett szerológiai tesztekkel, ilyenkor a testváladékból (például vér, agyvíz stb.) a fertőző gomba ellen a szervezet, az immunrendszer által termelt úgynevezett ellenanyagot, vagy a gombasejtek által termelt, úgynevezett antigéneket mutatják ki. Ez utóbbi vizsgálatok nem elterjedtek, mivel egyrészt bonyolultak, másrészt költségesek. Súlyos esetekben a kezelés hatékonyságának követésére nagyon alkalmasak.
Végezetül megjegyezném, mivel a gyógyszertárakban vény nélkül is kaphatók gombaellenes készítmények, a betegek gyakran előkezelt állapotban kerülnek orvoshoz. Ilyen esetekben a mintavétellel legalább két hetet várni kell, mert a gyógyhatású anyagok maradványai megakadályozzák a gombák kitenyésztését és fals, negatív eredmény születik a klinikailag egyértelmű gombás fertőzés esetében is.
Kiss, Zs.
2002-07-18 14:34:45