Hirdetés

Lehetőségeink a gombák kimutatására

A gombás betegségek világszerte terjednek és egyre gyakoribbá válnak a megszokottól eltérő klinikai formáik. Ez tette szükségessé, hogy az eredendően a bőrgyógyászathoz kötődő, annak részterületét képező, viszonylag fiatal tudományág, a mikológia rohamos fejlődésnek induljon.

bőrgyógyászat, gomba, gombás, betegség, gombás, fertőzés |

Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss, Zs.

A gombák a korszerű szemlélet szerint "az élőlények öt királyságának" egyikét alkotják, közti helyet foglalnak el a növények és az állatok között, mivel sajátságaik egy része növényi, míg más része állati természetű. Tápanyagaikat oldott formában veszik fel, élőhelyük rendkívül változatos. Több százezer fajuk ismert, de évente több száz új fajt is leírnak. Ezek közül mintegy 200-ról bizonyosodott be, hogy betegségokozó lehet. Orvosi jelentőségüket az esetleges fertőző voltuk mellett egyrészt a toxinképzés (például kalapos gombák által termelt mérgek, illetve a penészgombák termelte mikotoxinok), másrészt allergén hatásuk (például pollenallergiához hasonló nyálkahártya - orr, tüdő - érzékenység, valamint a sarjadzó gombák provokálta táplálkozási allergia) adja.

A gombás fertőzések diagnózisa - hasonlóan a baktériumok okozta megbetegedésekhez - az észlelt tünetek és laboratóriumi leletek alapján állítható fel.

A fertőzés oka lehet felületes (bőr, haj, köröm stb.), vagy mély (például belső szervi - tüdő). Bizonyos esetekben a felületes megbetegedések a tünetek, a kórelőzmény alapján könnyen diagnosztizálhatók, de egyes esetekben a laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a megfelelő terápia bevezetéséhez és a gyógyulás követéséhez.

Milyen lehetőségek állnak az orvosok részére ez utóbbiak szolgálatában?

A laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez a fertőzött területről mintát kell venni, ez lehet bőr- vagy körömkaparék, hajszál vagy szőrszál. Nyálkahártya-érintettség (szájüreg, nyelv, hüvely stb.) esetében tamponnal vagy oltókaccsal lehetséges a kenetkészítéshez szükséges anyag vétele. Természetesen kimutathatók és kitenyészthetők a jelen levő kórokozó gombák a könnyből, vizeletből, vérből, agyvízből, székletből, ízületi folyadékból, köpetből, ha szükséges, biopsziás (kimetszett) anyagból vagy csontvelőből is. A mintákat megfelelő előkészítés után reagensek, vagy festékek hozzáadását követően először mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá. Ez nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel, mivel a gombaelemek könnyen összetéveszthetők úgynevezett műtermékekkel, mint például vattarosttal vegyszerkristályokkal, púderszemcsékkel stb.

A gombás betegségek kórokozóit a leggyakrabban tenyésztéssel lehet azonosítani. Ehhez úgynevezett táptalajok szükségesek, melyeket kémcsőben vagy lapos, úgynevezett petricsészében tartanak. A táptalajra oltott anyagot megfelelő hőmérsékleten (általában 37 Celsius-fok) tiszta, zárt körülmények között kell tartani (inkubálni) 7-28 napig, attól függően, milyen gyorsan növekedő gombafajról van szó.

A mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálatok eredményét ki lehet egészíteni az úgynevezett szerológiai tesztekkel, ilyenkor a testváladékból (például vér, agyvíz stb.) a fertőző gomba ellen a szervezet, az immunrendszer által termelt úgynevezett ellenanyagot, vagy a gombasejtek által termelt, úgynevezett antigéneket mutatják ki. Ez utóbbi vizsgálatok nem elterjedtek, mivel egyrészt bonyolultak, másrészt költségesek. Súlyos esetekben a kezelés hatékonyságának követésére nagyon alkalmasak.

Ezek a vizsgálatok nagy segítséget jelentenek az orvosok számára, különösen, ha a klinikai látható kép és a tünetek nem egyértelműen gombás eredetűek. Például a fejbőrön összetéveszthető az úgynevezett korpás és seborrhoeás gyulladás fejbőrgombásodással, vagy férfiak szakálltájékán a baktériumok okozta gennyes szőrtüszőgyulladás a gombák okozta csomós gyulladással, a hajlatokban, kézen, lábon levő hámlás, pír, viszketés jelezhet ekcémát, allergiát, pikkelysömört, de gombás fertőzést is. Gondot jelenthet a kéz- és lábkörmök elszíneződése, megvastagodása, nemcsak a számtalan egyéb kórok (például köröm alatti szemölcs, traumás vagy kémiai ártalmak okozta körömelváltozás stb.), hanem a kórokozó gomba fajtája miatt is, mivel a különböző fertőző gombák szinte azonos klinikai képpel rendelkező tüneteket mutathatnak. Ilyen esetekben a megfelelő kezelés kiválasztásához szükséges lehet a laboratóriumi vizsgálatok alkalmazása.

Végezetül megjegyezném, mivel a gyógyszertárakban vény nélkül is kaphatók gombaellenes készítmények, a betegek gyakran előkezelt állapotban kerülnek orvoshoz. Ilyen esetekben a mintavétellel legalább két hetet várni kell, mert a gyógyhatású anyagok maradványai megakadályozzák a gombák kitenyésztését és fals, negatív eredmény születik a klinikailag egyértelmű gombás fertőzés esetében is.

Kiss, Zs.

bőrgyógyászat, gomba, gombás, betegség, gombás, fertőzés

2002-07-18 14:34:45

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop