Az öngyilkossághoz vezető leggyakoribb ok a depresszió, egy olyan agyi rendellenesség, melynek biológiai alapjai ismertek: az agyban hírvivő molekulaként funkcionáló szerotonin nevű vegyülettel kapcsolatos a rendellenesség. A depresszió sikeresen kezelhető, főleg korán elkezdett és hosszantartó terápiás beavatkozással. Ugyanakkor, a depresszió kezelésére adott gyógyszereknek, az úgynevezett antidepresszánsoknak egyik nem kívánt mellékhatása lehet az öngyilkossági hajlam növelése.

2004-ben szomorú rekordként észlelték a tinédzserkori öngyilkosságok számának nagymértékű emelkedését. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) ugyanezen évben elrendelte, hogy az antidepresszáns készítmények használati útmutatójára fekete szegélyes kiemeléssel helyezzenek el figyelmeztetést a gyógyszer szedése mellett esetlegesen megnövekedő öngyilkossági hajlamról.

A most végzett vizsgálatból kiderült, hogy ennek ellenére, 2005-ben továbbra is magas maradt a fiatalkorúak által elkövetett öngyilkosságok aránya. Ez a megállapítás a trend hátterében álló okok sürgős tovább vizsgálatát teszi szükségessé.

A megfigyelés arra utal, hogy a tinédzserkori öngyilkosságok számának 2004-ben észlelt csúcsa nem egy anomália volt csupán. Még inkább zavarba ejtők a friss adatok, ha figyelembe vesszük, hogy az 1990-es években a fiatalkori öngyilkosságok száma jellemzően egyenletesen csökkent.

Korunkban, amikor részletesebben ismerjük a mentális betegségeket és kezelési lehetőségeiket, mint eddig valaha, az öngyilkosságok magas aránya, a háttérben levő okok további elmélyült kutatását teszi szükségessé.

Medical News Today