A mániás-depresszió, más néven bipoláris (kétpólusú) zavar egy pszichiátriai kórkép, melyre a depressziós (ürességérzés, érdektelenség, reménytelenség, pesszimizmus, koncentráció- és memóriazavarok, öngyilkossági hajlam) és mániás időszakok (megnövekedett aktivitás, felhangoltság, túlzott ingerlékenység, koncentrációzavarok, agresszív magatartás, stb.) váltakozása jellemző.

Korábbi vizsgálatokban is megállapították már, hogy a bipoláris betegségben, főképp a depressziós időszakokban jelentősen csökken az egyén teljesítőképessége.

A Seattle-i Washington Egyetemen dolgozó kutatók a hangulati tünetek és a munkaképesség között fennálló összefüggések továbbvizsgálata céljából bipoláris zavarral küzdő 441 járóbeteg állapotát mérték fel négy, a pszichiátriában használatos, a beteggel történő interjú során közösen kitöltendő kérdőív segítségével.

A betegek állapotát két év alatt összesen 8 alkalommal mérték fel. A vizsgálat kezdetekor a betegek összesen 66%-a állt valamilyen munkaviszonyban.

A foglalkoztatottakkal összehasonlítva a munkanélküliek jelentősen idősebbek (44 illetve 47 éves átlagéletkor) voltak, egy skála alapján meghatározott szociális és érzelmi funkcióik jelentősen gyengébbek voltak, és a megelőző 3 hónap során több napot töltöttek munkaképtelenül.

Ezen felül, a munkanélküliek depressziós tünetei jelentősen súlyosabbak is voltak; kifejlett depressziós epizódot a munkanélküli betegek 46%-ánál, míg az alkalmazásban állók 30%-ánál regisztráltak.

Ugyanakkor nem észleltek jelentős különbséget a mániás/hipomániás tünetek súlyosságát illetően a két csoport között. (Hipomániáról az enyhébb fokú mániás tünetek esetén beszélünk.) Mániás epizód a munkanélküliek 25%-ánál, míg az alkalmazásban állók 22%-ánál alakult ki.

Kiderült, hogy a vizsgálat idején súlyos depressziós tüneteket mutató betegek közül jelentősen kevesebben állnak munkaviszonyban, mint a jelentős depressziós tüneteket nem mutatók. A mániás/hipomániás tünetek és a munkaviszony vonatkozásában viszont nem találtak jelentős összefüggést. A súlyos depressziósok, az enyhébb depressziós epizódot megélőkhöz képest, havonta plusz négy szabadnapot vettek ki.

A mániás/hipomániás epizód esetén hozzávetőleg ugyanennyinek adódott a munka nélkül töltött napok száma, de az összefüggés nem volt statisztikailag értékelhető, írják a kutatók a Bipolar Disorders című folyóiratban.

A kutatók megállapították, hogy a bipoláris zavar miatt kezelteknél előforduló depressziós tünetek és a munkaképességbeli változások között kifejezett és következetes összefüggés tapasztalható.