Hirdetés

Gyógyszerek és betegségek kölcsönhatásai

A gyógyszerek főként egy adott szervben vagy rendszerben fejtik ki hatásukat. Mivel azonban a vérkeringéssel eljutnak a szervezet minden részébe, máshol is kiválthatnak hatást.

gyógyszer, placebo |

InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K

Kép: MedShare

A tüdőbetegségre felírt gyógyszer például hathat a szívre, vagy egy meghűlés elleni gyógyszer a szemre. Mivel a gyógyszerek más betegségeket is befolyásolhatnak azokon kívül, melyeket célba vettek velük, az orvosnak tudnia kell mindenféle egyéb betegségről is, mielőtt felír egy új gyógyszert. Különösen fontosak ebből a szempontból a következő betegségek: cukorbetegség, alacsony vagy magas vérnyomás, szürke hályog, a prosztata (dülmirigy) megnagyobbodása, a húgyhólyag szabályozásának romlása és az álmatlanság.

A placebó

A placebó olyan gyógyszer, mely nem tartalmaz hatóanyagokat, de ugyanúgy rendelik el szedésüket, mint az igazi gyógyszerekét.

Az igazi placebó külsőleg pontosan olyan, mint a valódi gyógyszer, de inaktív, vagyis csak hatástalan vegyületeket tartalmaz, például keményítőt vagy cukrot. A placebót legtöbbször kutatási célokra használják, összehasonlítva hatását a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerrel. Emellett bizonyos korlátozott körülmények között tünetek enyhítésére is felírhatja az orvos, ha úgy véli, hogy a hatóanyagot tartalmazó gyógyszer adása nem indokolt.

Placebóhatás a tünetek változása olyan kezelés után, melynek nincs bizonyított hatása. Előfordulhat bármilyen kezelés során, pl. gyógyszeres kezelésnél, műtétnél vagy a pszichoterápiában.

A placebó rendkívül sokféle változást okozhat, vagy sok jelenségnek állhat a hátterében: ezek lehetnek előnyös és nem kívánatos változások. A placebó hatást valószínűleg két tényező befolyásolja leginkább. Az egyik az, hogy a beteg eredményeket vár a gyógyszer szedésétől. Ez általában optimista várakozás, melyet nevezhetünk átfogóbban befolyásolhatóságnak, hitnek, reménynek vagy optimizmusnak is.

A második tényező, a spontán változás, néha még az előzőnél is fontosabb. A betegek gyakran tapasztalnak spontán javulást, vagyis kezelés nélkül is jobban érzik magukat. Ha a placebó bevétele után spontán változás lép fel, azt tévesen a placebó hatásának tulajdonítják. Ha viszont fejfájás vagy bőrkiütés alakul ki spontán módon a placebó bevétele után, akkor ezek miatt is a placebót hibáztathatják.

Végeztek vizsgálatokat annak eldöntésére, hogy bizonyos személyiségjegyek esetén nagyobb-e a valószínűsége annak, hogy reagál valaki a placebókra. A vizsgálatok rendkívül eltérő következtetésekkel zárultak. A placebóra adott válasz tulajdonképpen csak mértékében tért el, hiszen bizonyos körülmények között mindenki befolyásolható szuggesztióval. Az emberek egy része azonban fogékonyabbnak látszik. Azokon, akik érzékenyen reagálnak a placebókra, a drogfogyasztók jellemvonásai fedezhetők fel. Szükségük van az adag emelésére, kényszerű vágyat éreznek a gyógyszer bevételére, és a gyógyszer leállításakor elvonási tüneteket mutatnak.

A placebók alkalmazása a kutatásban

Bármelyik gyógyszernek lehet placebóhatása, kedvező és kellemetlen hatás egyaránt, mely nem hozható kapcsolatba a hatóanyaggal. A kutatók kísérleti vizsgálatokban összehasonlítják a leendő gyógyszereket placebóval annak céljából, hogy az igazi gyógyszerhatást elkülönítsék a placebó hatástól.

Az ilyen vizsgálatokban a résztvevők fele kapja a kísérleti a gyógyszert, a másik fele pedig a külsőre ugyanolyan placebót. Ideális esetben sem a résztvevők, sem a vizsgálat vezetői nem tudják, ki kapott valódi gyógyszert és ki placebót (az ilyen vizsgálatot kettős vak vizsgálatnak nevezik).

A vizsgálat befejezése után a kísérleti gyógyszernél megfigyelt változásokat összehasonlítják a placebó által kiváltott változásokkal. A gyógyszerek igazi kémiai hatását tehát úgy állapítják meg, hogy az eredményekből levonják a placebó hatását. A kísérleti gyógyszernek lényegesen jobban kell szerepelnie, mint a placebónak, hogy a felhasználás indokolt lehessen.

Az új angina elleni gyógyszerek vizsgálataiban például (az angina olyan mellkasi fájdalom, melyet a szívizom elégtelen vérellátása okoz) a javulás általában a placebónál is meghaladja az 50%-ot, ezért az új gyógyszerek hatékonyságának kimutatása igen komoly erőfeszítést igényel.

A placebók felhasználása a terápiában

Mindenféle kezelésnek van placebóhatása, ezért a gyógyszereknek tulajdonított hatások betegenként és orvosonként változnak. Az a beteg, akinek pozitív véleménye van a gyógyszerekről, orvosokról, kórházakról, nagyobb valószínűséggel reagál kedvezően a placebóra, vagy ad placebó választ a valódi gyógyszerre is, mint a negatív beállítottságú betegek. Az utóbbiak sokszor tagadják a kezelés előnyeit, és gyakran tapasztalnak mellékhatásokat.

A pozitív hatás valószínűbb, ha mind az orvos, mind a beteg hisz a placebó hatékonyságában. Enyhülést hozhat például olyan gyógyszer is, melynek nincs ismert hatása arra a betegségre, melyet kezelnek vele (pl. a B12-vitaminnak artritiszben), vagy egy enyhe gyógyszer (pl. egy enyhe fájdalomcsillapító) erősebb hatást fejthet ki.

Az orvosok általában tartózkodnak attól, hogy önkényesen a beteg tudta nélkül alkalmazzák a placebót (kivéve a kísérleti vizsgálatokat), mivel a megtévesztés árthat az orvos-páciens kapcsolatnak. Másrészt az ilyen alkalmazásnál az orvos félreértheti a beteg tüneteit, és tévesen úgy gondolhatja, hogy azok eltúlzottak, vagy hátterükben nincs valódi betegség.

Ha több orvos vagy nővér is részt vesz a kezelésben (például a csoportos kezelésnél vagy kórházi körülmények között), A placebó ronthatja beteghez fűződő viszonyukat és viselkedésüket, és fokozza annak veszélyét, hogy a megtévesztés kiderül.

Az orvosnak azonban van egy egyszerű, közvetlen módja a placebó felírására. Ha például egy beteg krónikus fájdalommal küszködik, és félő, hogy hozzászokik egy olyan fájdalomcsillapítóhoz, melynél függőség alakulhat ki, az orvos javasolhatja, hogy próbálkozzanak meg a placebóval. Lényegében arról van szó, hogy az orvos és a beteg közösen vállalkoznak a kísérletre, és vizsgálják, hogy a veszélyes gyógyszer valóban szükséges-e.

Bár az orvosok ritkán írnak fel placebót, szinte mindannyian ismernek olyan beteget, aki tökéletesen meg van győződve arról, hogy bizonyos vegyületek használata megelőzi vagy enyhíti betegségét. Még akkor is hisz ebben, ha nincsen rá semmilyen tudományos bizonyíték.

Azok az emberek például, akik jobban érzik magukat, ha erősítőként B12-vitamint vagy más vitaminokat kapnak, gyakran betegnek érzik magukat, és fel vannak háborodva, ha ezt a gyógyszert megtagadják tőlük. Ha azt mondják a betegnek, hogy az általa szedett enyhe fájdalomcsillapító valójában erős, gyakran szinte teljes mértékben megszabadul fájdalmaitól, és meg van győződve arról, hogy a felírt gyógyszer erősebb, mint a korábbiak.

Kulturális hiedelmek vagy lelki beállítottság miatt az emberek egy részének szüksége van olyan gyógyszerekre, melyek előnye tudományosan nem bizonyított, vagy bizonyos gyógyszerformákra (pl. az injekcióra, amikor a tabletta is elegendő lenne). Az orvosok ilyen esetekben általában gondban vannak, mivel ezeket a hatásokat tudományosan nem tartják megalapozottak, de mérlegelniük kell azokat a lehetséges hátrányokat is, melyek az orvos-beteg kapcsolatot érhetik. Ezért nem szívesen írják fel ezeket a gyógyszereket.

A legtöbbjük azonban felismeri, hogy a betegek egy része annyira hisz a placebókban, hogy ha megfosztanák tőle, több kárt tenne vele, mint hasznot (feltéve, hogy a használt placebónak széles biztonsági sávja van).

gyógyszer, placebo

2022-11-25 18:12:05

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop