Tudnunk kell, milyen gyógyszert kapunk
ALBANY, USA. Betsy Lehmannak, a Boston Globe egészségügyi újságírójának 1994-ben kemoterápiás túladagolás miatt bekövetkezett halála csak azért volt nem mindennapi, mert az újságok címoldalára került.
A kutatók becslése szerint évente akár 98 ezer amerikai hal meg kórházi műhiba következtében, ezek közül sok lett volna megelőzhető. Ez a szám magasabb, mint az autóbalesetben, mellrákban vagy AIDS-ben elhunytaké, pedig ez a három vezető halálok kapja a legtöbb figyelmet.
"Ha ennyien halnának meg az országutakon vagy a munkahelyen, az emberek azt követelnék, hogy történjék már valami" - mondja Blair Horner, a New York Public Interest Group, egy nonprofit fogyasztóvédelmi szervezet munkatársa.
De, mint ahogy a washingtoni Institute of Medicine nemrégiben kiadott tanulmányából kiderül, nem történt túl nagy előrelépés a megelőzhető orvosi műhibák számának csökkentése érdekében.
Bár senki sem azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy ha szükségük van rá, ne keressék fel az orvosukat vagy a kórházat, csak a szakértők azt tanácsolják az embereknek, hogy tegyenek meg mindent, hogy a bajok lehetőségét elkerüljék.
"Tudjuk, hogy ez nem 100 százalékosan biztos rendszer" - mondja dr. Laurie L. Briceland, az Albany College of Pharmacy farmakológus professzora és az oktatóközpont igazgatója,
"Az embereknek bízniuk kell, de ha valami nem stimmel, kérdezzenek" - mondta a professzor.
A gyógyszerelés hibáiból adódóan, mind a kórházban, mind azon kívül több mint 7 ezren halnak meg évente.
A kórházban nehezebb a hibákat ellenőrizni, mert az emberek általában nagyon súlyos állapotban vannak és nem képesek magukért szót emelni. Mégis, dr. Briceland a következőket ajánlja, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni:
Ismerje a gyógyszereit és legyen képes alakjuk és színük után felismerni őket. Ha valami mást észlel, kérdezzen. Sok gyógyszernek, például a vérhigítóknak és a pajzsmirigy-gyógyszereknek erősségük szerint változik a színe, így teát, ha a megszokott piros tabletta helyett rózsaszínt kap, szóljon.
Ha nem tudja, miért kap egy bizonyos gyógyszert, kérdezze meg.
Egy közeli rokon címkézze fel az éjjeliszekrényen levő gyógyszereket és IV-zacskókat, különösen, ha ön túlságosan beteg ahhoz, hogy megtegye.
A kórházon kívül az a legjobb, ha naprakész listát vezet az összes gyógyszeréről. "Az embereknek ismerniük kell minden gyógyszer nevét, mind a kereskedelmi forgalomban levő nevét és azt, milyen gyógyszercsaládba tartozik" - mondja dr. Briceland. Ha orvoshoz megy, vigye magával minden esetben a listát, hogy a gyógyszerek kölcsönhatásának a kockázatát a minimumra lehessen csökkenteni.
Ha lehetséges, az összes gyógyszerét ugyanabban a gyógyszertárban váltsa ki. Ez megkönnyíti a gyógyszerész dolgát is, ha netán valami probléma adódna.
Szerencsére a legtöbb kórházba menés nem sürgősségi eset, ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek van módja felkészülni a műtétre vagy kezelésre.
Ha így van, nagyon sok mindent tehet a beteg azért, hogy a lehető legkisebb legyen az orvosi műhiba kockázata, mondta Horner.
"Az első dolog, hogy ismerjük a kezelőorvosunkat. Műtét előtt ellenőrizzük a hitelességét.
A betegeknek ugyanolyan alaposan és rámenősen kell ellenőrizniük az egészségügyi szolgáltatásaikat, mintha csak egy autót vásárolnának."
Egy másik óvintézkedés, ha egészségügyi megbízólevelet tölt ki a beteg a kórházi felvétel előtt. Ezzel megbízhatunk valakit, hogy képviselje az érdekeinket, ha nem lennénk rá képesek kóma, krónikus betegség, traumás sérülés vagy agyhalál esetén. Ez lehetőséget nyújt a betegnek arra is, hogy részletesen kifejtse, milyen kezelést akar vagy nem akar bizonyos körülmények között.
Mint mindenütt az életben, a kórházi kezelésnél is a lényeg az előre tervezés.
"A legtöbb ember nem gondol arra, hogy kórházba kerülhet, amíg nem túl késő már" - állítja Horner.
A United States Pharmacopeia, a gyógyszeripar szabványügyi szervezete a következőket ajánlja a műhibák elkerülése érdekében:
Beszélje meg orvosával, mit ír fel, mire és milyen erősségben.
Győződjön meg róla, hogy el tudja-e olvasni a receptet. Ha nem, kérje meg, hogy a gyógyszer nevét és adagolását írják vagy nyomtassák ki nagy betűkkel.
Tanulja meg, milyen betegségre jó az illető gyógyszer és hogyan kell pontosan szedni.
Ellenőrizze a címkét, amikor megkapja a gyógyszert. Ugyanaz-e, mint amit az orvosa felírt, és érthető-e az adagolás?
Kérje meg gyógyszerészét, magyarázza meg, hogyan hat a szer, tájékozódjon az esetleges mellékhatásokról is.
Kérjen gyógyszerészétől nyomtatott tájékoztatót az illető gyógyszerről.
Ha új adagot kap és utántölti, győződjön meg arról, ugyanaz a gyógyszer-e. Nézze meg az alakját, színét, nagyságát és az adagolását.
Készítsen listát a gyógyszereiről, az tartalmazza az adagolást és a külső megjelenést is.
Szerezzen be gyógyszertájékoztatót vagy keressen információt az Interneten. Csak olyan forrásanyagot használjon, amiben színes illusztrációk vannak.
Ha nem lát elég jól, kérje gyógyszerésze segítségét.
Megjelent: Albany Times Union
2002-07-31 17:11:08