Hirdetés
Felelősségteljes antibiotikum-használat
November 18-án rendezik meg a harmadik európai antibiotikum napot az Európai Unió 27 tagállamában. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által kezdeményezett, először 2008-ban megrendezett kezdeményezés célja a tudatosság növelése a felelősségteljes antibiotikum-felhasználás terén, így hozzájárulva ahhoz, hogy az antibiotikumok a jövőben is hatásosak maradjanak.
Az idei antibiotikum nap fókuszában az antibiotikumok felelősségteljes kórházi alkalmazásának népszerűsítése áll, ugyanis az antibiotikumokkal szemben rezisztens (ellenálló) baktériumok feltűnése Európa-szerte a kórházak napi problémájává vált. A kórházba, fekvőbeteg-ellátó intézménybe kerülő betegnek ugyanis nagy esélye van antibiotikum-kezelésre, amelyeknek mintegy fele bizonyítottan fölösleges és helytelen.
Azóta, hogy Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől alkalmazni kezdték az antibiotikumokat, alapjaiban változott meg az orvostudomány: korábban legyőzhetetlennek hitt betegségek könnyen gyógyítható, néhány nap alatt kikezelhető problémákká zsugorodtak.
Antibiotikumot bakteriális fertőzések kezelésére alkalmaznak, mert az elpusztítja a baktériumokat, illetve gátolja szaporodásukat.
Azonban az indokolatlanul vagy helytelenül szedett antibiotikumok következtében a baktériumok rezisztenssé (ellenállóvá) válhatnak, ami e gyógyszerek jövőbeli hatástalanságának kockázatát rejti magában. Az elmúlt 10-15 évben a rezisztencia mértéke már kritikussá vált, veszélyezteti a fertőzéses megbetegedések kezelésének eredményességét, növeli a gyógyuláshoz szükséges időtartamot, és jelentősen emeli a kezelés költségeit.
Ezért banális vírusfertőzések (például egyszerű megfázás vagy influenza) esetén nem célszerű antibiotikum-kezelést alkalmazni, az antibiotikum ugyanis ilyen esetekben nem segít, így az influenza esetén sem hatásos. A feleslegesen szedett antibiotikumtól a baktériumok megváltoznak és ellenállóvá válnak a kezeléssel szemben, s amikor valóban szükségünk lenne az antibiotikumra, az már nem lesz hatásos.
Az ECDC 2009 szeptemberében publikált felmérése szerint az Európai Unióban évente 25 ezer beteg hal meg bizonyos multi-rezisztens baktériumok okozta fertőzések következtében, tehát egyre több olyan bakteriális fertőzéssel találkozhatunk, amelyekre nem hatnak már az ismert antibiotikumok, s így nem is gyógyíthatóak.
Ugyanakkor az antibiotikum szedésétől való teljes elzárkózás is veszélyes, hiszen a bakteriális fertőzéseket csak az antibiotikumok gyógyítják - amíg nem léteztek antibiotikumok, az emberek belehaltak a ma már banálisnak számító bakteriális fertőzésekbe. Az antibiotikumok helyes alkalmazása segítheti az ellenálló baktériumok kialakulásának megelőzését és az antibiotikumok hatékonyságának megőrzését a következő generációk számára. Ehhez egyénileg mindenki hozzájárulhat azzal, hogy betartja az antibiotikumszedés szabályait.
Azóta, hogy Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől alkalmazni kezdték az antibiotikumokat, alapjaiban változott meg az orvostudomány: korábban legyőzhetetlennek hitt betegségek könnyen gyógyítható, néhány nap alatt kikezelhető problémákká zsugorodtak.
Antibiotikumot bakteriális fertőzések kezelésére alkalmaznak, mert az elpusztítja a baktériumokat, illetve gátolja szaporodásukat.
Azonban az indokolatlanul vagy helytelenül szedett antibiotikumok következtében a baktériumok rezisztenssé (ellenállóvá) válhatnak, ami e gyógyszerek jövőbeli hatástalanságának kockázatát rejti magában. Az elmúlt 10-15 évben a rezisztencia mértéke már kritikussá vált, veszélyezteti a fertőzéses megbetegedések kezelésének eredményességét, növeli a gyógyuláshoz szükséges időtartamot, és jelentősen emeli a kezelés költségeit.
Ezért banális vírusfertőzések (például egyszerű megfázás vagy influenza) esetén nem célszerű antibiotikum-kezelést alkalmazni, az antibiotikum ugyanis ilyen esetekben nem segít, így az influenza esetén sem hatásos. A feleslegesen szedett antibiotikumtól a baktériumok megváltoznak és ellenállóvá válnak a kezeléssel szemben, s amikor valóban szükségünk lenne az antibiotikumra, az már nem lesz hatásos.
Az ECDC 2009 szeptemberében publikált felmérése szerint az Európai Unióban évente 25 ezer beteg hal meg bizonyos multi-rezisztens baktériumok okozta fertőzések következtében, tehát egyre több olyan bakteriális fertőzéssel találkozhatunk, amelyekre nem hatnak már az ismert antibiotikumok, s így nem is gyógyíthatóak.
Ugyanakkor az antibiotikum szedésétől való teljes elzárkózás is veszélyes, hiszen a bakteriális fertőzéseket csak az antibiotikumok gyógyítják - amíg nem léteztek antibiotikumok, az emberek belehaltak a ma már banálisnak számító bakteriális fertőzésekbe. Az antibiotikumok helyes alkalmazása segítheti az ellenálló baktériumok kialakulásának megelőzését és az antibiotikumok hatékonyságának megőrzését a következő generációk számára. Ehhez egyénileg mindenki hozzájárulhat azzal, hogy betartja az antibiotikumszedés szabályait.
2010-11-16 21:56:37