Hirdetés

Ismét az autizmusról

Az autizmusnak három súlyossági fokát szokás elkülöníteni, ezek közül kettő gyakorisága nagy, ezekről érdemes részletesebben beszélni.

autizmus, logopédia |

Gyógy-ír   Kisalföld | Róth, M.

Fajtái, beszédbeli tünetek

Az autizmus sajátos formája, amikor a gyermek csak anyjával kommunikál, nagyon kezdetleges fokon, másokkal még erre is képtelen. A gyermek környezetével minimális kapcsolataira van utalva, minden idegen dolog rémisztő és fenyegető számára. Az autisztikus kóros lelki alkat esetében a zavar kevésbé súlyos. A beszéd jobban fejlődik, bizonyos területeken különösen magas szintű képességeket fejlesztenek ki magukban, általában részismeretek felhalmozásával és más területeken alacsony szinten teljesítenek.

Kora gyermekkori autizmusról beszélünk, ha a zavar viszonylag súlyos, az anyával való kommunikáció sem tökéletes, és a beszédfejlődés teljesen vagy súlyosan elmaradt.

Az autisztikus kóros lelki alkat legfőbb jellemzője az "én-tudat"csökkent megléte, a logikai összefüggések felismerésének hiánya, az önmagába fordulás és a fantáziálás. Ezen gyermekek érdeklődése beszűkült: bizonyos dolgokkal rendkívüli intenzitással foglalkoznak, mások egyáltalán nem érintik meg őket. Figyelmük erősen ingadozó, gyakran letapad, mozgásaikban ügyetlenek, a mindennapi tevékenységeket is nagy késéssel tanulják meg. Magatartásuk ösztönvezérelt, nehezen alkalmazkodnak. A beszéd elsajátításához viszont nagyon jók az adottságaik: jó intellektuális képességeikkel gyakran nagyon korán kezdenek beszélni. Beszédük gyorsan fejlődik, nyelvtanilag helyes, szókincsük gazdag, de nyelvi formáik gyakran egyediek, új szavakat képeznek, átformálják a már ismert szavakat. Ritkán törekednek azonban valós kommunikációra, kérdésekre nem válaszolnak, kapcsolatteremtésre nem törekednek.

A kora gyermekkori autistáknál a beszédfejlődés súlyosan zavart: keveset gagyognak, nem érdeklődnek a hangok iránt. Általában 5-6 éves korban kezdenek el beszélni, s bár beszédértésük jó, lassan fejlődnek csak e területen. A gesztusaikban és mimikájukban is elmaradás tapasztalható. Nagyon jellemző és hosszan fennmaradó a hallott beszéd utolsó szavának, mondatának ismételgetése. Ez jelentkezhet késleltetve is: a hallott beszéd egy részét hosszabb idő eltelte után kezdi a gyermek ismételgetni, azonos formában, akár órákig is. A beszédfejlődésben korábban tanulják meg és használják a tagadószót, a "nem"-et, mint az "igen"-t, amit egyesek nem is tanulnak meg. Nagyfokú késést mutat az "én"fogalmának kialakulása és használata. Az általánosítás művelete egyáltalán nem jön létre, egyes tárgyak neve helyett a hozzá kapcsolódó ismert mondatot használják, összetartozó tárgyak nevét felcserélik, a szavakat szó szerint használják. Általában szépen artikulálnak, de a beszéddallam már zavart mutat. A beszédsztereotípiák feltűnőek, új szavakat alkotnak és használnak. Beszédmegértésük korlátozott, bár jobb, mint a beszéd használata. Vonzódnak a matematikához, zenéhez (megfelelő intellektus birtokában), olvasni is megtaníthatók egyesek.

Az autista gyermekek kezelését a lehető legkorábban meg kell kezdeni, s bár a kiváltó okokat tekintve ma sincs egységes felfogás, a terápiák alapvetően két területet érintenek: vannak a tanulás-lélektani módszerek és a lélekelemző ideggyógyászati módszerek.

Az autisztikus kóros lelki alkatúak fejlődése jó intellektus mellett széles körű lehetőségeket mutat, magas végzettségre is szert tehetnek olyan speciális pályákon, ahol némi világtól való elzárkózás előnyt jelent. A kevésbé tehetségesek alkalmazkodásra képtelenek a későbbiekben is. A kapcsolatteremtési nehézségek mindkét esetben megmaradnak. A kora gyermekkori autisták fejlődése a beszédzavar súlyosságától függ, de a prognózis az esetek többségében rossz, viszonylag jó beszédfejlődésűeknél azonban a 6-7. életévig kielégítő vagy jó fejlődés tapasztalható.

autizmus, logopédia

2002-07-18 13:15:58

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop