Hirdetés
A szorongás örökletes?
Gyerekkorban figyelmeztető jel lehet, ha a kicsi fél, a félénk, ideges kisgyerekek ugyanis gyakran későbbi életük során szorongásban vagy depresszióban fognak szenvedni. Nagyobb az esélye annak is, hogy alkohollal és más drogokkal fogják magukat „gyógykezelni”.
– A félős kisgyerek gyakran megdermed, ha idegennel találkozik vagy az ő szemében fenyegetőnek tűnő szituációba kerül – mondja Ned Kalin, wisconsini pszichiáter. Ő és munkatársai megfigyelték, hogy egyes fiatal majmok éppen így viselkednek. Ha egy „betolakodó”, egy ember belép a helyiségbe, és anélkül közelít a ketrechez, hogy szemkontaktust létesítene, ezek a félős kismajmok megdermednek és elhallgatnak. Az egekbe szökik a stresszhormon-szintjük.
A Nature című folyóiratban publikált tanulmány szerint a vizsgálat során a kutatók több mint 1500 laboratóriumban nevelt és jól dokumentált majom családjából származó 238 fiatal rhesusmajmot tanulmányoztak. A családi kapcsolatok elemzésével kiderítették, hogy a félős kedélyállapot részben örökletes, a stresszre adott reakciókért mintegy 36 százalékban felelős.
A kutatók PET-vizsgálattal mérték az agyi anyagcsere-tevékenységet, és megállapították, hogy a betolakodó-teszt után a szorongó majmoknál fokozott aktivitás észlelhető az amygladában és az elülső hippocampusban. Ez nem meglepő, mert rágcsálókon és embereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy mindkét terület a szorongást kiváltó szituációkban aktivizálódik.
Meglepőbb volt az a tény, hogy a hippocampus fokozott reakciója öröklődik (az esetek mintegy felében), míg az amygladában észlelt fokozott tevékenység nem.
Bár az amyglada az agynak az a része, amely a szorongást szabályozza, a kutató szerint a mostani eredményeik azt sugallják, hogy a szorongásra gyakorolt genetikai hatás nem itt, hanem az elülső hippocampusban nyilvánul meg. Azt, hogy mely gének vesznek részt ebben a folyamatban, még nem tudják a kutatók.
2010-09-02 11:50:04