A már korábban elhatárolódott agy-, szemdaganatok sebészete után kifejlődött a fej és a nyak többi régióját művelő daganatsebészeti irányzat: a fej-, nyakdaganat-sebészet. Ez a diszciplína a szájsebészeti, fül-orr-gégészeti és a bőrgyógyászati, onkológiai sebészet együttese, a kulcscsonttól a koponyaalapig terjedő tájék tumoraival foglalkozik.

Különféle szervek daganatai a nyakon hasonló módon képeznek áttéteket, ezek korrekt onkoterápiája egységes szemléletet követel. Előrehaladott daganatok gyakran túllépik a fent említett szakterületek képzelt határvonalát, ezekben az esetekben a daganatos betegség kiterjesztett radikális műtéttel és kiegészítő onkológiai kezelésekkel (sugárkezelés, daganatgátló gyógyszeres kezelés) uralható.

A szerv- és funkciókímélés alapvető szempontja a tájék sebészetének is, azonban különösen a III-IV. stádiumú tumorok esetén gyakran igen nagy csonkolásokra kényszerülünk. Ezek az arc, nyak kontúrjait, fontos életfunkciókat (beszéd, légzés, nyelés) megváltoztató beavatkozások komoly pszichés terhelést jelentenek a betegnek, hozzátartozóinak, és esetenként sajnos a kezelőszemélyzet számára is.

A rosszindulatú daganatokat a Nemzetközi Rákunió (Union Internationale Contre le Cancer) ajánlása alapján stádiumokba soroljuk. Ezen beosztás alapján a fej-nyak rosszindulatú tumorait a következő tájékokba osztjuk be:

ajak, szájüreg

garat: orrgarat, szájgarat, algarat (nyelőcsőbemenet)

gége

arcüregek

nagy nyálmirigyek (fültőmirigy, nyelv alatti, állkapocs alatti mirigy)

pajzsmirigy

bőr (fej-, nyakterület bőre)

A fej-, nyakdaganatok túlnyomó része hám eredetű, azaz rák, karcinóma. Kisebb arányban a kötő- és támasztószöveti, ideg- és izomszövet eredetű tumorok (szarkómák) osztoznak. A nem szerinti megoszlásban közel 90 százalékban a férfiak betegsége, a nők részesedése 10 százalék körüli. Életkor szerint főként a középkorúak, a 40-50 évesek betegsége.

A fej-, nyakdaganatok kóroktana, a rosszindulatú daganatos elfajulás közvetlen oka ismeretlen. Hajlamosító, elősegítő tényezőket ismerünk, melyek jelenlétében rosszindulatú daganat kialakulása igen valószínű. Garat-, gégetumorok esetén ilyen tényezőnek tekinthetjük a dohányzást, poros, füstös, gázos munkahelyeket, tömény alkohol fogyasztását, pajzsmirigydaganatok esetén az ionizáló sugárforrásokat, bőrtumorok esetén a gyakori, erős napfényhatást.