Korán előforduló petefészek-kimerülés

A fejlődő országokban általános tendenciává vált, hogy sok nő későbbi életszakaszban, bizonyos szakmai és társadalmi karrier elérése után szüli első gyermekét. Az anya 35 éves kora után a magzatra nézve már nem csak genetikai veszélyek "leselkednek".

meddőség, petevezető, méh, meddÅ‘ség, petevezetÅ‘, méh | Gyógy-ír   Kisalföld | Kőrösi, T.
A nők 35 éves kora után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent megtermékenyíthetőséggel és magasabb vetélési rátával, a korai működésleállás miatt pedig visszafordíthatatlan meddőséggel kell számolnunk.

Az elmúlt évtizedek klinikai és alapkutatásaiból tudjuk, hogy az életkor előrehaladtával a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége és minősége csökken. A méhen belüli életben a leánymagzatok petefészkei (ovárium) a terhesség 20. hetében körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első havivérzés jelentkezésekor már csak körülbelül 300-500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma.

Élettani körülmények között a havivérzés elmaradása 45-55 év közötti időszakra tehető, hazánkban az átlagéletkor 51 év. Abban az esetben, ha a rendszeres menstruáció 40 éves kor előtt elmarad, korai petefészek-kimerülésről (premature ovarian failure - POF) beszélünk.

A betegség vezető tünetei a már említett másodlagos vérzéskimaradás, a petefészek hormonjának, az ösztrogénnek a hiánya, valamint az agyalapi mirigy hormonok (follikulus stimuláló hormon, FSH, luteinizáló hormon (LH) vérszintjének jelentős emelkedése. Sok esetben hőhullámok is jelentkeznek.

A korai petefészek-kimerülés nem gyakori megbetegedés. 40 év alatt minden 100. nőnél diagnosztizálhatunk korai ováriumkimerülést, míg 30 év alatt a gyakorisága 1 ezrelék. Veszélye abban rejlik, hogy a definitív kórállapot kialakulása előtt évekkel jelentkezhetnek olyan enyhe, komolyabb odafigyelést látszólag nem igénylő, de még visszafordítható, meddőséggel párosuló tünetek, amelyek hathatós kezelése nélkül a gyermektelenség végleges állapottá válhat. Ilyen tünetek lehetnek, hogy

  • - a petefészek több női hormont termel, mint a ciklusnapnak, illetve tüszőszámnak megfelelne;
  • - a menstruációs ciklus első fele megrövidül;
  • - a ciklus során a beágyazódást elősegítő hormon, a progeszteron szintje korán emelkedik;
  • - a petekilökődés az optimálisnál korábban következik be.

A kórkép kialakulásának pontos mechanizmusa mind a mai napig nem tisztázott. Feltételeznek genetikai faktort: egyrészt az X kromoszóma abnormalitásai (hiány, törés stb.) okozhatják, másrészt az X kromoszómán bizonyos gének aktiválódása és gátló hatása következtében szűnik meg a petefészek-működés, aminek öröklődő jellegét is bizonyították az elmúlt évben. Kialakulhat a kórkép külső behatásokat követően: ha valakinél fiatalkorban rosszindulatú megbetegedés következtében sugárkezelést vagy kemoterápiát végeztek, igen gyakori lehet a korai működésleállás.

Talán annyit érdemes megjegyezni, hogy ha ilyen jellegű kezelések után a petefészek-funkció ép marad, a veleszületett fejlődési rendellenességek rizikója nem magasabb, mint az átlagnépességben. A petefészek egyoldali eltávolítása vagy mindkét oldali petefészken végzett állománycsökkentő műtét után szintén növekedhet a kórkép előfordulási gyakorisága.

A korai petefészek-kimerülés kialakulásának további okozója lehet bizonyos női hormonok szintézisében szerepet játszó enzimek hiánya vagy csökkent működése a petefészkekben.
Talán a legfontosabb kóroki tényező, amit a kialakulás hátterében feltételeznek, az autoimmun megbetegedés: a petefészek a szervezet számára "idegen"; szervvé válik, blokkoló és petefészek-ellenes antitestek jelennek meg, amelyek következtében immun eredetű gyulladás alakul ki az ováriumokban. Mindez végérvényesen tönkreteheti a petefészkek működését.

A korai petefészek-kimerülés kezelése nem tartozik a könnyű és hálás feladatok közé. A peteérést serkentő terápiára (stimuláció) az ováriumok általában érzéketlenek: emelkedő gyógyszeradagok ellenére sem lehet peteérést elérni.

Hatásos megoldás: a petesejt-adományozás

Hormontartalmú (ösztrogén és progeszteron) tabletták, tapaszok alkalmazásával megszüntethetjük a kínzó hőhullámokat, a rossz közérzetet, a testsúly átrendeződését stb., de ezek az úgynevezett szubsztitúciós kezelések a gyermektelenséget nem oldják meg.

Próbálkozhatunk az immunszisztémát gátló, úgynevezett immunoszuppresszív szerek adásával: a tanulmányok csak elvétve igazolják ezek hatásosságát, ugyanakkor számos mellékhatással (testsúlynövekedés, kóros csonttörések) kell számolnunk. Ma a leghatásosabb megoldást a petesejt- (oocyta) adományozás elvégzése jelenti. A beavatkozás során a donor petesejtet a férj spermájával termékenyítjük meg, és a beteg hormonálisan előkészített méhnyálkahártyájára helyezzük vissza az embriókat.

Ezzel a módszerrel - amelynek elvégezhetőségét, feltételeit az 1997- es egészségügyi törvény IX. fejezetének 171. paragrafusa szabályozza - kezelt ciklusonként 30-50 százalék terhességi rátát lehet elérni.

Óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon mit hoz a jövő, mikor válik gyógyíthatóvá a megbetegedés? Nos, a kutatások szerteágazóak. Próbálkoznak olyan, úgynevezett noninvazív módszer kidolgozásával, amely képes lenne megállapítani a petefészkekben lévő tüszők számát, így előre jelezni a megbetegedést. A programozott sejthalál mechanizmusának pontos megértése is elősegítheti a petesejt-kimerülés hathatós kezelésének megtervezését.

Felmerül az a lehetőség is, hogy veszélyeztetett betegeknél fia- talkorban petefészekszövetet fagyasszunk le, majd későbbi életkorban mesterséges érleléssel (in vitro maturáció) az éretlen petesejtekből megtermékenyítésre alkalmas, érett oocytá(ka)t hozzunk létre. A mesterséges érlelés kísérleti stádiumban van (az első sikeres esetről 1997-ben számoltak be) és egyelőre igen alacsony, körülbelül 5 százalék terhességi arány érhető el segítségével.

| meddőség, petevezető, méh
2007-11-30 13:15:59


Háromszülős baba született Kijevben

Háromszülős baba született Kijevben olyan eljárással, amelyet a világon először használtak sikeresen.


A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosítottak magyar kutatók

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportj...


Egy 67 éves görög nagymama hordta ki lánya gyermekét

A világ legidősebb béranyája lett az a 67 éves nagymama, akinek görög orvosok segítettek kihordani lánya gyermekét.


Hivatalosan is világrekorder lett a 14 évnyi lefagyasztás után megtermékenyített petesejt

Hivatalosan is elismerte a Guinness Világrekordok, hogy a világon egyedülállóan hosszú ideig, 14 évig tartó fagyasztás után termékenyítettek meg petesejtet egy argentin...


A bioetikai kérdésekért felelős szervezet is jóváhagyta a "háromszülős" megtermékenyítést Nagy-Britanniában

A Humán Termékenységi és Embriológiai Hatóság (HFEA) is jóváhagyta Nagy-Britanniában a háromszülős mesterséges megtermékenyítési eljárást: a súlyos, örökletes...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^