A meddőség kivizsgálása

A meddőség okának megállapítására számos módszer áll rendelkezésünkre, alkalmazásuk nagymértékben függ attól, hogy milyen a beteg kórtörténete, anamnézise.

meddőség, petevezető, méh | Gyógy-ír   Kisalföld | Kőrösi, T.
Leggyakrabban a kismedencei fájdalom és a kóros tapintási lelet jelzi előre a meddőség hátterében álló anatómiai elváltozásokat.

Figyelemre méltó, hogy komolyabb "petefészek-gyulladás" (ezek soha nem csupán a petefészek gyulladásai, leginkább a petevezetők elváltozásai dominálnak) egyszeri előfordulása esetén 11 százalék, háromszori ismétlődést követően 54 százalék a méhkürt elzáródásának valószínűsége.

Nőknél elvégzendő vizsgálatok

A szervi eredetű meddőség kizárására mindenekelőtt ábrázolni kell a méh üregrendszerét, tisztázni a petevezetők átjárhatóságát, illetve a méhkürtök környezetét a lehetséges összenövések kizárása miatt.

Mint említettük, vannak olyan megbetegedések, amelyek hajlamosítanak szervi eredetű meddőség kialakítására. Ezek részint korábbi gyulladások következtében jönnek létre (vakbélgyulladás, a petevezetők gyulladása, szexuálisan átvitt megbetegedések, szövődményes terhességmegszakítás után), illetve lehetnek nem gyulladásos eredetűek, mint pl. a petevezető veleszületett hiánya, a méh jóindulatú daganata (mióma), vagy endometriosis miatt létrejött kismedencei összenövések.

Kontrasztanyagos vizsgálatok

A ciklus első felében végezhetünk úgynevezett kontrasztanyagos röntgenvizsgálatot (hiszterosalpingográfia - HSG): megbízható képet ad a méhüreg és a petevezető átjárhatóságáról. Az esetek kb. 85-90 százalékában a méhkürt nyitottságát helyesen jelzi, sokszor terápiás hatása is van: a kontrasztanyaggal történő átfecskendezés szabaddá teheti a petevezető üregrendszerét.

A vizsgálat hátránya, hogy nem tud képet adni a petevezetők környezetéről, sugárhatásnak teszi ki a medencét és petefészkeket, a petevezető izomzatának összehúzódása miatt gyakrabban jelez lezáródást, mint ez valójában jelen van.

Korszerűbb módszernek számít a szintén a ciklus első felében, kórházi bennfekvés nélkül elvégezhető hiszteroszalpingo-kontraszt-szonográfia (HyCoSy).

A vizsgálat során ballonkatéteren keresztül ultrahangos kontrasztanyagot juttatunk a méh üregébe és egyidejű hüvelyi ultrahang segítségével végezzük a vizsgálatot. Az eljárás alkalmas a petevezetők átjárhatóságának kimutatására és a méh üregének ábrázolására, anatómiai rendellenességeinek kiderítésére.

A módszer előnye, hogy altatás nem szükséges hozzá, igen rövid a vizsgálati idő, sugárterheléssel nem jár, jól és azonnal vizsgálható a méh és a petefészkek szerkezete is.

A has és a méh tükrözése

Amennyiben az említett vizsgálatok során gyanú merül fel, hogy a kismedencében meddőséget okozó eltérés van, az altatással és pár napos kórházi bennfekvéssel járó hastükrözés (laparoszkópia) elvégzése válhat szükségessé. (Megjegyezzük, hogy az amerikai meddőségi társaság minden 35. életévét betöltött meddő nőbetegnél első lépésként ajánlja ezen vizsgálat elvégzését.)

A hastükrözés során a petevezetőket színes folyadékkal áramoltatják át (kromohidrotubáció), amely alkalmas az esetleges lezáródás pontos helyének, illetve hosszának meghatározására.

A módszer előnye, hogy a petevezetők átjárhatóságán kívül a kismedence egészében vizsgálható: olyan elváltozásokra deríthet fényt, amelyek más eljárásokkal nem igazolhatók.

A műtét során - hasnyitás nélkül - kisebb nőgyógyászati műtétek (pl. összenövések oldása, kis miómák, petefészekciszták eltávolítása) is elvégezhetők. A hastükrözés során egy külön műszer bevezetésével lehetőség nyílik a petevezetők belfelszínének vizsgálatára is, azonban az ehhez szükséges optikai rendszerek rendkívül drágák, csak kivételes esetekben alkalmazzuk ezt a módszert (pl. mikrosebészeti műtétek eldöntése előtt).

A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának feltétele a hüvelyváladék I-II. tisztasági foka, kismedencei gyulladást kizáró tapintási és laboratóriumi lelet. Menses vagy vérzés, véres folyás ellenjavallja a vizsgálatot. Az is fontos, hogy a korai terhességnek még a lehetőségét is kizárjuk, ezért az említett vizsgálatokat mindig a várható petesejt kilökődése előtt, tehát a menstruáció befejeződése utáni napokban végezzük.

A méhűr, a méhnyálkahártya, a petevezetők kezdeti szakaszának vizsgálatára kiválóan alkalmas a méhtükrözés (hiszteroszkópia). A beavatkozás történhet a hastükrözés kapcsán vagy akkor, ha HSG, HyCoSy során eltéréseket gyanítunk a méh üregében. A több alkalommal sikertelenül elvégzett lombikbébi-eljárás után szintén indokolt lehet a méhtükrözés. Hasonlóan, mint a laparoszkópia során, kisebb operációk is elvégezhetők a méh üregében a műszer segítségével.

A kivizsgálás menete: hormonális vizsgálatok

A női eredetű meddőség kb. 25-30%-ának a hátterében az petekilökődés (ovuláció) rendellenességei állnak, ezért rendkívül fontos a női reproduktív működést irányító köztiagy- agyalapi mirigy-petefészek tengely ellenőrzése.

Alapvető a peteérést serkentő hormon (follikulus stimuláló hormon - FSH) szérumszintjének meghatározása. A sárgatest létrejöttéért felelős ún. luteinizáló hormon (LH) meghatározása, illetve emelkedett szintje bizonyos meddőséghez vezető kórképek differenciáldiagnosztikájában döntő jelentőségű.

A petefészek által termelt női hormon, az ösztrogén szérumszintjének megállapítása segítség abban, hogy szükség esetén ki tudjuk választani azokat a gyógyszereket, amelyekkel a petefészek működését serkenteni tudjuk. Hasonló fontosságú a tejelválasztásért felelős, prolaktin nevű hormon szintjének ellenőrzése és bármilyen terápia megkezdése előtt a pajzsmirigyműködés kontrollálása A ciklus második felében a sárgatest által termelt sárgatesthormon (progeszteron) nemcsak a méhnyálkahártyát teszi alkalmassá a megtermékenyített petesejt beágyazódására, de elégtelen szintje miatt ismétlődő vetélések fordulhatnak elő.

Bár nem szorosan a hormonvizsgálatokhoz tartozik, de számos esetben kromoszomális eltéréseket is találhatunk a vérzészavarok, illetve a petesejt-kilökődés elmaradásának hátterében.

A férfiaknál elvégzendő vizsgálatok

Bár az első spermiumot 1677-ben Leeuwenhoek és Hamm látták meg mikroszkóp alatt, csak 1830-ban bizonyították egyértelműen, hogy a hímivarsejt esszenciális feltétele a megtermékenyítésnek.

Miután a meddőség kb. 25-30%-ának a hátterében férfiokok állnak, az ondó analízise nélkülözhetetlen a kivizsgálás során.

Az elfolyósodott ejakulátumot több szempont alapján vizsgálják, ilyenek például az ondó mennyisége és az elfolyósodás ideje, biokémiai jellemzők, a spermiumkoncentráció, mozgás és alak. Az andrológiai vizsgálat mindig anamnézisfelvétellel (fejlődési zavarok, betegség, életmód), megtekintéssel, fizikális vizsgálattal kezdődik.

Mindezt a spermatológiai analízis követi. Az elfolyósodás ideje 10-30 perc, az ondó mennyisége 2-6 ml között normális. Az ejakulátum pH-ja 7.2-8.0 között változhat. A magasabb pH a gyulladás indikátora lehet.

A spermiumszámlálásra alkalmas kamrákban igen könnyű az ondósejtek számáról nyilatkozni, a mobilitás megítélése jóval szubjektívebb, ezért a módszer objektívvá tétele érdekében komputeres ejakulátumanalizátorokat fejlesztettek ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kritériumai alapján akkor fogadjuk el az ejakulátumot megtermékenyítőképesnek, ha milliliterenként legalább 20 millió hímivarsejt van benne, amelyek legalább fele mozog és minimum 30% szabályos alakot találunk benne.

A vizsgálat elvégzése előtt 5 nap házaséletbeli tilalmat kell tartani. Az eredmények alapján szükség lehet az ejakulátum mikrobiológiai tenyésztésére, herekimetszés (biopszia) elvégzésére, különböző hormonok meghatározására, illetve a megfelelő andrológiai terápiára. Mindezeket a kórházak urológiai osztályán működő andrológiai szakrendelések végzik.

Házasélet utáni teszt (posztkoitális teszt - PCT)

A spermiumfunkció megítélésére szolgál az ún. spermiummozgékonysági teszt. Segítségével a méhszájban lévő nyák és a spermium kölcsönhatását vizsgáljuk az ultrahanggal igazolt petekilökődés várható időpontjában.

A PCT-t 8-10 órával a közösülés után végezzük, a nyakcsatornából veszünk váladékot és mikroszkóp alatt, 400-szoros nagyításban vizsgáljuk. Mivel a nyák részben mechanikusan, részben immunológiai tulajdonságánál fogva szűri a spermiumokat, igen fontos teszt lehet a meddőség okának megállapítására.

| meddőség, petevezető, méh
2007-11-29 13:59:23


Háromszülős baba született Kijevben

Háromszülős baba született Kijevben olyan eljárással, amelyet a világon először használtak sikeresen.


A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosítottak magyar kutatók

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportj...


Egy 67 éves görög nagymama hordta ki lánya gyermekét

A világ legidősebb béranyája lett az a 67 éves nagymama, akinek görög orvosok segítettek kihordani lánya gyermekét.


Hivatalosan is világrekorder lett a 14 évnyi lefagyasztás után megtermékenyített petesejt

Hivatalosan is elismerte a Guinness Világrekordok, hogy a világon egyedülállóan hosszú ideig, 14 évig tartó fagyasztás után termékenyítettek meg petesejtet egy argentin...


A bioetikai kérdésekért felelős szervezet is jóváhagyta a "háromszülős" megtermékenyítést Nagy-Britanniában

A Humán Termékenységi és Embriológiai Hatóság (HFEA) is jóváhagyta Nagy-Britanniában a háromszülős mesterséges megtermékenyítési eljárást: a súlyos, örökletes...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^