A kórkép lényege, hogy a méhnyálkahártya darabkák kijutnak a méh üregéből, leggyakrabban a méhet körülvevő hashártyarészen, a méhet tartó szalagokon, valamint a petefészekben helyezkednek el. Menstruáció során itt is termelődik kevés váladék, de kiürülni nem tud, ezért jelentkezhetnek a panaszok.

Gyakorisága a népességben pontosan nem ismert, de a kismedencei fájdalomról és meddőségről panaszkodó nőbetegek esetén gyakorisága akár 20-90% között is lehet.

A kórkép a ciklusról ciklusra történő terjeszkedése, a csomók, illetve csokoládéciszták növekedése meddőséghez, szervkárosodásokhoz, összenövésekhez, gyógyszerekkel is alig befolyásolható szövődményekhez vezethet, ezért fontos az idejében történő felismerés és hathatós kezelés.

Mi okozza?

Keletkezésére nézve meglehetősen szegényesek az ismeretek. Számos elmélettel találkozhatunk az irodalomban.

Az egyik ilyen a genetikai elmélet, amely szerint bizonyos családok génállományában hajlamosító, az endometriózis kialakulását szabályozó gének lennének.

A másik teória szerint a méhnyálkahártya darabok a nyirok- és vérkeringés útján terjednének szét.

A legnagyobb valószínűsége a „retrográd menstruáció” elméletének van: a menstruáció során a nyitott méhkürtökön keresztül a hasüregbe kerülő méhnyálkahártya-szigetek megtapadnak és beágyazódnak a kismedencében. Mindehhez a hormonális változások, illetve az immunrendszer eddig pontosan nem tisztázott elváltozásai teremtenék meg a feltételeket.

Tünetek

Sokszor teljesen tünetmentes a "beteg", leggyakrabban a meddőség vezeti a házaspárt a nőgyógyászhoz, és egy kivizsgálás sorozat végén vetődik fel az endometriózis lehetősége.

Máskor egy hasi műtét során véletlenül derül ki az endometriózis, gyakran pedig az ismeretlen eredetű meddőség miatt végzett hastükrözés (laparoszkópia) során.
Számos nőnél a különböző erősségű és a menstruáció idején fokozódó deréktáji és alhasi panaszok vethetik fel az endometriózis gyanúját. A fájdalom gyakran a szexuális élettel is összefügg.

Nőgyógyászati vizsgálat során gyakran tapinthatók az endometriotikus csomók a hasüreg legmélyebb pontján, a hátsó áthajlási redőben, míg a petefészekben elhelyezkedő ún. "csokoládéciszták" ultrahanggal is megbízhatóan diagnosztizálhatók.

Kezelés

A terápia célja, hogy a rendellenes helyen lévő endometriózis csomókat elsorvasszuk, illetve műtétileg eltávolítsuk, az esetleg létrejött összenövéseket oldjuk. A gyógyszeres kezelés nem teszi szükségtelenné a műtétet, de a gyógyulást a két módszer együtt közel 100%-osan elősegítheti.

A gyógyszeres kezelés során két lehetőség áll rendelkezésre.
Az egyik kezelési mód: hormonális úton sorvasztjuk el a kikerült méhnyálkahártya szigeteket, a másik lehetőség pedig, hogy bizonyos hormonok termelését gátló anyagokat adunk a betegnek.

A műtétek során lehetséges hővel vagy lézerrel "kiégetni", vaporizálni a kóros szövetet, vagy mikrosebészeti módszerrel lehet eltávolítani, pl. a petefészkekben elhelyezkedő endometriózis esetén.

A műtétet laparoszkópia során végzik. Műtét előtt érdemes három hónapig előkezelni a beteget, majd az operáció után - stádiumtól függően - 3-6 hónapig utókezelni a beteget.