Hirdetés

Fogamzásgátló tabletták

Az orális fogamzásgátlók, közismert nevükön a tabletták, hormont tartalmaznak - vagy egy gesztagén és ösztrogén kombinációját, vagy kizárólag gesztagént. A teherbe esést megakadályozó hatásuk azon alapul, hogy meggátolják a petefészek petesejt-kibocsátását (az ovulációt) és a méhnyaknyákot sűrű állapotban tartják, s így az ondósejtek nehezen jutnak át rajta.

fogamzásgátló, tabletta |

InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K

A kombinált tablettát 3 héten keresztül naponta egyszer kell szedni, majd egy hetet ki kell hagyni a menstruáció érdekében, majd újra kell kezdeni. A kombinált tabletta szedése nélküli hétre néha hatóanyag nélküli tablettát iktatnak be, hogy a napi egy tabletta bevételének szokása könnyebben rögzüljön. A kizárólag gesztagént tartalmazó tablettákat a hónap minden napján szedni kell. A tabletta bevételének kihagyása vagy elfelejtése teherbe eséshez vezethet.

A csak gesztagént tartalmazó tabletta hatásaként gyakran jelentkeznek szabálytalan vérezgetések. Ezeket csak olyan esetben javasolják, ha az ösztrogén szedése káros lehet - például szoptató nők esetében.

A kombinált tabletták széles skálájának tagjai egyformán hatásosak. Az alacsony ösztrogéntartalmú tablettáknak a régi, nagy ösztrogéntartalmú tablettákhoz képest kevesebb a súlyos mellékhatása. Az orvos ennek ellenére esetleg nagy ösztrogéntartalmú tablettát javasol azon nők számára, akik bizonyos egyéb gyógyszereket, például epilepsziaellenes szert szednek.

Az orális fogamzásgátlás megkezdése előtt minden nőnek meg kell beszélnie orvosával a módszer előnyeit és hátrányait a saját egyedi esetére vonatkozólag. Az alacsony dózisú fogamzásgátlóknak kevés veszélye van és számos, a fogamzásgátlástól független előnyös hatással rendelkeznek. Egyes rákfajták gyakoriságát csökkentik, más daganatokét ellenben növelhetik. Normális terhesség vagy abortusz következtében nagyobb arányban halnak meg a nők, mint orális fogamzásgátló szedése miatt.

A fogamzásgátló tabletta szedésekor ritkábbá válik a görcsös menstruáció, a menstruációt megelőző feszültség, a szabálytalan vérzés (olyan nőkben, akiknek menstruációja korábban szabálytalan volt), a vérszegénység, az emlőciszta, petefészekciszta, a méhkürti terhesség (a petevezetőben létrejövő terhesség, a méhen kívüli terhesség egy jellegzetes példája),s és a petevezetők gyulladása. Azokban a nőkben, akik valaha fogamzásgátló tablettát szedtek, ritkább a reumatoid artritisz és a csontritkulás is, azokhoz viszonyítva, akik soha nem szedtek tablettát.

Az orális fogamzásgátlás megkezdése előtt fizikálisan megvizsgálják a nőt, mert meg kell bizonyosodni afelől, hogy nincsen semmi olyan baja, ami miatt a tablettaszedés számára kockázatos lenne. Ha a nőnél vagy közvetlen hozzátartozójánál cukorbetegség vagy szívbetegség fordult elő, rendszerint vért vesznek a koleszterinszint és a glükózszint (vércukorszint) megméréséhez. Ha magas a koleszterin- vagy a vércukorszint, akkor az orvos rendelhet alacsony dózisú fogamzásgátló tablettát, de a későbbiekben további vérvizsgálatra lesz szükség annak megállapítására, hogy ezek a szintek nem emelkednek-e jelentős mértékben. Három hónappal az orális fogamzásgátlás kezdete után újabb vizsgálat következik, mely megállapítja, nem emelkedett-e a nő vérnyomása. Ezt követően évente legalább egy vizsgálaton meg kell jelenni.

A nők egy részének, például a 35 év feletti dohányos nőknek a fogamzásgátló tabletta ellenjavallt, mert szedésének kockázata meghaladja a jótékony hatást. Más nők esetében olyan rendellenesség állhat fenn, melyet az orális fogamzásgátlók tovább súlyosbíthatnak. Így például a magas vérnyomású nők vérnyomását a fogamzásgátló tabletta növelheti. Ennek ellenére, ha a várható előny kellően ellensúlyozza a kezelés hátrányait, akkor a nő szedhet fogamzásgátló tablettát, de ez esetben orvosa szoros ellenőrzés alatt tartja, hogy szükség esetén leállíthassa a gyógyszerszedést.

Felesleges és semmilyen előnnyel nem jár az, ha a tabletta szedését időnként felfüggesztve más fogamzásgátló módszert alkalmazunk. A nőnek tehát nem kell abbahagynia a tablettaszedést, csak ha teherbe akar esni, tűrhetetlen mellékhatások jelentkeznek, vagy egyéb orvosi problémája van, amely miatt nem tanácsolt az orális fogamzásgátlás. Az egészséges, nem dohányzó nők a menopauzáig folyamatosan szedhetnek alacsony dózisú fogamzásgátlót.

Mellékhatások

A fogamzásgátló tabletta szedésének első néhány hónapjában gyakori a ciklus során a rendszertelen vérezgetés, de a rendellenes vérzés általában megszűnik, amikor a szervezet hozzászokik hormonokhoz. A szedés befejeztét követően néhány hónap eltelhet a menstruáció újbóli jelentkezéséig, de ezek a szerek nem csökkentik tartósan a fogamzóképességet. Sok kellemetlen mellékhatás, például a hányinger, az emlő érzékenysége, puffadás, folyadékvisszatartás, a vérnyomás növekedése és a depresszió is a tabletta ösztrogéntartalmával függ össze, így az alacsony dózisú tabletták szedése során ritkán lépnek fel. Más mellékhatások, mint a testsúlynövekedés, az akne és az ingerlékenység, a gesztagénnel kapcsolatosak és szintén ritkák az alacsony dózisú tabletták szedésekor. Egyes fogamzásgátló tablettát szedő nők 1,5-2,5 kilogrammot is híznak a folyadékvisszatartás miatt, de még inkább a fokozott étvágy következtében.

Ritkán fordul elő súlyos mellékhatás. Az epekő kialakulásának veszélye az orális fogamzásgátlás első éveiben megnövekedik, majd csökkenni kezd. Minden 30.000-500.000 fogamzásgátlót szedő nő közül egyben jóindulatú májdaganat (adenoma) jelenik meg - ez a tumor veszélyes lehet, ha megreped és vérezni kezd a hasüregbe. Az adenomák a fogamzásgátló tabletta elhagyását követően rendszerint visszafejlődnek.

A vérrögképződés becslések szerint mintegy három-négyszer gyakoribb volt a régi típusú, nagy dózisú tablettát szedő nőkben, mint az orális fogamzásgátlót nem alkalmazókban. Ahogy a tabletták ösztrogéntartalma csökkent, a vérrögképződés veszélye is alacsonyabb lett, de továbbra is magasabb a fogamzásgátlót nem szedő nőkben tapasztaltnál. Hirtelen megjelenő mellkasi- vagy lábszárfájdalom esetén a fogamzásgátló tabletta szedését abba kell hagyni és azonnal fel kell keresni a kezelőorvost. Ezek a tünetek ugyanis arra utalhatnak, hogy a lábszár vénáiban vérrög keletkezett és a tüdőbe jutott, vagy hamarosan oda fog sodródni. Minthogy a fogamzásgátló tabletta és a műtéti beavatkozás egyaránt növelik a vérrögképződés veszélyét, választott időpontban végzett műtét előtt tanácsos felfüggeszteni a szedését, és a műtét után még egy hónapot ki kell hagyni.

A fogamzásgátló tablettát szedő nők néha hányingert, fejfájást tapasztalnak, 1-2%-uk pedig depressziós lesz és alvászavarok gyötrik. Abba kell hagyni a fogamzásgátló szedését, és fel kell keresni az orvost abban az esetben, ha a következő tünetek bármelyike megjelenik, mert ezek emelkedett stroke-veszélyt (gutaütés, illetve agyvérzés-veszélyt) jeleznek: fejfájással kapcsolatos problémák, például megváltozott gyakoriság vagy erősség, a kar vagy a lábszár zsibbadása, eszméletvesztés vagy beszédzavar. Mindemellett az alacsony ösztrogéndózisú kombinált tablettát szedő egészséges nőkben a stroke veszélye nem haladja meg a hasonló korú egészséges, de fogamzásgátló tablettát nem szedő nők kockázatát.

Az orális fogamzásgátlás befolyással lehet a vérben szállított vitaminok és egyéb anyagok mennyiségére. Enyhén csökken például a B-vitaminok és a C-vitamin szintje, az A-vitaminé ellenben nő. Ezek a változások azonban nem jelentősek, vitaminpótlásra nincs szükség.

Néha a fogamzásgátló tablettát szedő nők arcán sötét foltok (melazmák)s jelennek meg, melyek hasonlítanak a terhesség alatt jelentkező foltokra. Ha napfény éri őket, még jobban besötétednek. Ha a nő abbahagyja a fogamzásgátló tabletta szedését, a sötét foltok lassanként eltűnnek. Kezelésükre külön módszer nincs - a megelőzés módja az, hogy a foltok észrevételekor felfüggesztjük a tablettaszedést.

Az orális fogamzásgátlás nem befolyásolja a mellrák kialakulásának kockázatát, sem magas, sem alacsony kiindulási kockázat esetén. A méhnyakrák kialakulásának veszélye azonban valószínűleg magasabb a fogamzásgátló tablettát szedő nőkben, különösen ha már több mint 5 éve szedik a gyógyszert. Éppen ezért az orális fogamzásgátlást alkalmazóknak ajánlatos legalább évente Papanicolaou (Pap-) tesztet végeztetni, hogy a méhnyak változásait időben észrevegyék. Másrészt viszont a méhtestrák és a petefészekrák kialakulásának valószínűsége a fogamzásgátló tablettát szedők körében mintegy fele a fogamzásgátlót soha nem szedettek kockázatához képest.

Kölcsönhatás más gyógyszerekkel

Az orális fogamzásgátlók nem befolyásolják más szerek hatását, de számos gyógyszer, például néhány nyugtató és antibiotikum, csökkenti a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát. A fogamzásgátlót szedő nők teherbe eshetnek egyidőben szedett bizonyos antibiotikumok, például rifampin és valószínűleg penicillin, ampicillin, tetraciklinek és szulfonamidok hatására. Ha valaki ilyen antibiotikumot szed nagy dózisban, akkor ésszerű, ha a fogamzásgátló tabletta mellett barrier típusú fogamzásgátlót is alkalmaz, például kondomot vagy pesszáriumot. A fenitoin és a fenobarbitál nevű görcsgátló szerek gyakoribbá tehetik a fogamzásgátlót szedő nőkben a rendellenes vérzéseket. Ennek ellensúlyozására az epilepsziás, görcsgátlót szedő nőknek nagyobb dózisú fogamzásgátlóra van szükségük.

fogamzásgátló, tabletta

2009-02-13 13:41:54

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop