Hirdetés

Egy gén segíti alvás közben az emlékezést

A legtöbb ember olyan dolgokról álmodik, amiket ébren tett vagy látott, és a tudósok most kimutatták, hogy a patkányok ugyanezt teszik. A nap eseményeiről való álmodás segít a patkányoknak és az embereknek megerősíteni az ébrenlétben kialakult emlékeket.

REM, alvás, emlékezés, tanulás, gén, genetika |

The New York Times Health News Service   Medincorp | Candon, P.

A New York-i Rockefeller University kutatói kimutatták, hogy azok a patkányok, amelyek emlékezetes eseményeket éltek át, az álom REM-fázisában egy bizonyos gént bocsátanak ki. Ez a gén, a zif-268, akkor is megjelenik, ha nem sokkal később az állat egy újabb eseményt vagy tanulási folyamatot él át. A tanulmány a Learning & Memory című folyóirat októberi számában jelent meg (https://www.learnmem.org).

Számos tudós azt vallja, hogy a zif-268 elősegíti, hogy az agysejtek hatékonyabban tudjanak egymással kommunikálni. Ez a hatékonyabb kommunikáció lehet a fizikai komponense annak, ami az emlékezet kialakulásakor történik.

A jelentés vezető szerzője, Constantine Pavlides, a Rockefeller University kutatója és munkatársai, a zif-268-at a patkányok alvásának két fő fázisában tanulmányozták: a lassú hullámú és a REM-fázisban. A lassú hullámú alvás alatt az izmok elernyednek és a légzés egyenletes, nyugodt.

A REM-fázisban a szem akaratlanul mozog és az agy magas szintű elektromos aktivitást mutat. A lélegzetvétel üteme felgyorsul, de az izmok még jobban elernyednek. Az álom a REM-alvás alatt jön létre. Mind az emberek, mind az állatok a két fázist váltogatva töltik az éjszakát.

A kutatók 36 patkányt két csoportba osztottak. Az egyiknek emlékezetes élménye volt, egymással összefüggő bokszok új környezete, új játékok s újfalta eleség. (Mivel a patkányok éjszakai állatok, az új környezetet az éjszaka folyamán fedezték fel, amikor általában ezek az állatok ébren vannak.) A másik csoport bent maradt a saját ketrecében, ott ahol az összes vizsgált patkány addig lakott.

Másnap, miután a patkányok rövid ideig aludtak, a kutatók megvizsgálták az állatok agyi tevékenységét. A ketrecükben maradt patkányok közül egy sem mutatta a zif-268 gén megnövekedett kifejeződését, sem ébren, sem a lassú hullámú álomban, sem az álom REM periódusában.

Ugyankkor azonban azoknál a patkányoknál, amelyeknek előző éjjel a környezetük gazdagodott, nagy mennyiségű zif-269 kifejeződés volt tapasztalható a REM-fázisban, de ébren vagy a lassú hullámú alvás idején nem. A tudósok megállapították, hogy a magas zif-269-érték az agynak két területére volt jellemző, ott ahol a tanulás és az emlékezés folyamatai történnek: a cortexben és a hippocampusban.

Ezért tehát lehetséges, hogy a zif-268 elősegítette a memória megerősítését és azt a tanulási folyamatot, amely az állatok ébrenlétekor zajlott.

Amikor a patkányokat új és bonyolult környezetbe helyezték, más tanulmányok szerint agysejtjeik új irányokba ágaztak le, és más agysejtekkel újfajta kapcsolatba léptek. Ezeknek a kapcsolatoknak a létrehozása lehet az emlékezés kialakulásának lényeges fizikai összetevője.

A szerzők megjegyzik azonban, hogy a zif-269 értékének magas volta lehet, hogy részben annak volt betudható, hogy a patkányok a ketreceikben sokat gyakoroltak.

Megjelent: Medical Tribune News Service

REM, alvás, emlékezés, tanulás, gén, genetika

2002-08-01 00:40:44

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop