Hirdetés

Műtét is segíthet a Parkinson-kór kezelésében

Műtét is segíthet a Parkinson-kór kezelésében A Parkinson-kór neurológiai betegség; leggyakrabban a 65 éven felülieket támadja meg. Kiváltó oka ma még ismeretlen, gyógyítani nem lehet, ám modern gyógyszerekkel és végső esetben műtéttel a tünetek kiválóan enyhíthetők. A betegség a lakosság egy százalékát érinti.

|

Sajtószemle   InforMed

Világszerte ez a negyedik leggyakoribb neurológiai sorvadásos betegség. Gyógyíthatatlan kór, de az életet nem rövidíti meg.

A Magyarországon körülbelül 18-20 ezer embert érintő betegség részben öröklődő, részben mindmáig tisztázatlan eredetű, mozgászavarokat okozó, degeneratív (leépüléssel járó) idegrendszeri megbetegedés. Napjainkban a teljes gyógyulásra nincs még lehetőség, de megfelelő terápia alkalmazásával a betegség jól karbantartható. A Parkinson-kór az agy bizonyos területein visszafordíthatatlan idegsejt-elfajulást okoz, melynek során a sejtek közti ingerületátvitelt segítő vegyületek (dopamin, acetilkolin) szintje sérül. A tünetek megjelenéséért ezen vegyületek arányának megváltozása tehető felelőssé.

A kór első tünetei általában az egyik oldali végtagok mozgásaiban jelentkeznek, először csak kisebb mértékben, majd egyre erőteljesebben. A betegség előrehaladottabb állapotának jellegzetes tünetei a lelassult mozgás, beszéd, gondolkodás, a lépések rövidülése, a csoszogás. Az arcizmok működésében is változások következhetnek be, a beteg mimikátlanná válik, érzelmi tompaság tükröződhet az arcán.

Az izmok merevsége és az ebből adódó nehezített mozgás a törzshöz közeli izmokon kezdődik, de fokozatosan eléri a kisebb végtagi izmokat is. Az írás és a kézzel végzett finomabb mozgások korlátozottá válnak, a remegés tovább ronthatja ezt az állapotot. Az idő előrehaladásával a remegés átterjedhet a lábakra és a fejre is. Kezdetben a végtagok apró, gyors remegése még nem akadályozza a célzott mozgásokat, például egy csésze felemelését, az ivást, az étkezést vagy a kabát begombolását. Később viszont már egy küszöb átlépése vagy egy hirtelen megfordulás is veszélyessé válhat, mert a beteg megszédülhet, eleshet anélkül, hogy a normális védekező reflexek aktivizálódnának.

A betegség megváltoztatja a szervezet emésztési folyamatait és a tápanyagok felszívódását is. Lelassul azoknak az izmoknak a mozgása, amelyek a béltraktusban a tápanyagok továbbítását segítik (csökken a bélmozgás), emésztési problémák léphetnek fel. Előrehaladottabb stádiumban nehézzé válhat a nyelés, sőt már a rágás is, amelynek következményeként étrendváltoztatás szükséges.

Azoknál a betegnél, akiknél az öröklődés kimutatható, a klinikai tünetek legtöbbször már 40-50 éves kör körül jelentkezhetnek. A Parkinson-kórt az örökletes tényezőkön túl agyvelőgyulladás, szén-monoxid-mérgezés, bizonyos gyógyszerek túladagolása is okozhatja, amely bármely életkorban kialakulhat.

A világon mintegy 6,3 millióra tehető a nyilvántartott betegek száma. Magyarországon évente mintegy 1500-2000 új beteget diagnosztizálnak. A Parkinson-kór más idegrendszeri degeneratív betegségekkel is társulhat, mint az Alzheimer-kór vagy az érelmeszesedés, amely leginkább a 60-65 év feletti korosztályt érinti. A betegség lefolyása egyénenként széles skálán változik, és nagyon különböző lehet.

Kezelési lehetőségek

A Parkinson-kór kezelésében a legfontosabb a csökkent dopaminszint emelése az agyban. Ezzel a kezelés első éveiben a betegek többségénél el lehet érni a tünetmentességet. A betegek körülbelül 40 százalékánál pár év elteltével állapotromlás észlelhető. A gyógyszeres terápia hatása egyre lassabban alakul ki, és időtartama is csökken. Következményeként a beteg, aktuális állapotától függően, akár naponta tíz alkalommal is kénytelen gyógyszerét bevenni, hogy megtartsa mozgásteljesítményét. A betegség súlyosbodása általában a gyógyszeradag növelésével jár, ami természetesen a végletekig nem fokozható. Ezt a jelenséget az orvosok hatásrövidülésnek nevezik. Vannak betegek, akiknek a szervezete nem vagy csak kis mértékben tolerálja a gyógyszereket. Közülük néhányan alkalmasak műtét végrehajtására.

1998 óta a budapesti Szent János Kórház idegsebészetén és a pécsi egyetemi klinikán nagyon indokolt esetben műtéti úton agyi pacemakert ültetnek az arra rászoruló beteg koponyájába. Dr. Valálik István, a Szent János Kórház idegsebésze szerint a műtét a beteg számára nem túl kockázatos, ám technikailag bonyolult eljárás. Vannak, akiknek az állapota egyoldali, másoknak kétoldali eszköz beültetését igényli. A beültetett eszköz ingerli azokat az agyi területeket, amelyek a kór jellegzetes tüneteit okozzák, így csökkenhet a remegés és csillapodhatnak más, a beteg életvitelét megnehezítő tünetek. A gyógyszeradag folyamatos emelését is feleslegessé teszi. A beépített műszer serkenti, szabályozza a betegség által megtámadott agyi idegek működését. A beültetett pacemaker általában hosszú éveken át tökéletesen ellátja funkcióját, 15-17 év elteltével viszont szükség lehet a cseréjére.

A beavatkozást végző kórházak éves keretet kapnak az egészségbiztosítótól, ebből finanszírozzák az eszközöket és a műtétet. A műtéthez költséges MR és CT vizsgálat szükséges. A beavatkozásra váró betegek általában nem kerülnek várólistára. Ez csak akkor fordulhatna elő, ha egyszerre több betegnek is szüksége volna pacemakerre. Mivel csekély az ilyen jellegű műtétek száma, mert azok elvégzése a betegek többségénél indokolatlan, a rászorulóknak általában nem kell hónapokat várniuk a beavatkozásra.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott tájékoztatás szerint tavaly 28 Parkinson-kóros, illetve más neurológiai betegségben szenvedő betegnek ültettek be agyi pacemakert. Az éves keret 108,9 millió forint volt. Egy betegre (attól függően, hogy egy- vagy kétoldali beültetés történt) átlagosan 3,8-3,9 millió forint jutott. A beültetés indokoltságát szakorvosi/kórházi javaslat alapján a független szakértőkből álló Neuromodulációs Bizottság dönti el.

Tovább>>

2007-03-26 10:23:08

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop