Hirdetés

A gennyes agyhártyagyulladásról

Napjainkban több hírforrásból értesülhetünk arról, hogy Nyugat-Európában járványos agyhártyagyulladás ütötte fel a fejét, amelynek okozóját kezdetben ismeretlennek tartották.

meningitis, agyhártyagyulladás |

Gyógy-ír   Kisalföld | Nagy, M.

A járványos agyhártyagyulladást gennykeltő baktériumok okozzák, közülük a leggyakoribb a Neisseria meningitidis baktérium. A jelenleg Bajorországban, Ausztriában, Svájcban is észlelt gennyes agyhártyagyulladásos betegek között halálos kimenetelű eset is volt. A betegség természetesen hazánkban is az érdeklődés központjába került.

A kórokozó baktérium a hazai járványügyben is közismert, három alfaja létezik. Európában a C és B típus, Afrikában az A variáns lelhető fel, utóbbi a legveszélyesebb, tömeges járványok okozója.

Magyarországon a B variáns okoz megbetegedéseket, évenként 30 körül van a szórványosan jelentkező esetek száma. Az 1930-as és 40-es években hazánkban is voltak járványok, azóta járványos formában nem fordult elő.

A mostani nyugat-európai fertőzéseket a meningococcus baktérium C variánsa okozza. A betegség terjedésének, az ellene való védekezés ismerete nem felesleges, hiszen a megelőzés és a korai felismerés szempontjából a beteg és hozzátartozója is sokat tehet, hogy minél előbb orvoshoz jusson a beteg. A későn elkezdett gyógyítás ronthatja az életben maradás, teljes gyógyulás esélyeit. A betegség súlyos kimenetelű, a betegek 30-50 százaléka meghalhat, még megfelelő kezelés mellett is, amelyre hajlamosít az immunrendszer mesterséges vagy veleszületett gyengesége, életkor, ugyanis az újszülöttek, csecsemők, idős emberek gyakrabban és súlyosabban betegszenek meg.

A betegség klinikai tünetei

Kezdetben magas láz, csillapíthatatlan fejfájás, gyakori hányások, hányingerek. Ezen bevezető tünetek után fokozatosan vagy viharosan alakulnak ki az agyhártyák gyulladására utaló izgalmi tünetek: aluszékonyság néha nagyfokú nyugtalansággal megszakítva, tudatzavar. Fény- és bőrérzékenység majdnem minden esetben észlelhető, izomgörcsök jelentkezhetnek, amelyek közben a légzőközpont bénulása miatt meghalhat az ember. A beteg halálát általában légzési-keringési elégtelenség okozza. A túlélőknél gyakran idegrendszeri maradványtünetek: epilepszia, süketség, vakság, vízfejűség, szellemi leépülés alakulhat ki.

A betegség terjedése

Tudni kell, hogy vannak egészséges baktériumhordozók, akiknek a garatjukban megtalálható a kórokozó, de nem lesznek betegek. A fertőzés szempontjából azonban veszélyesek, mert mint fertőző források cseppfertőzéssel terjeszthetik a baktériumot és a megfertőzött személynél már súlyos betegség alakulhat ki.

A meningococcus-baktérium időnként járványos agyhártyagyulladást okoz, mely cseppfertőzés útján terjed. Bizonyos szezonalitás is megfigyelhető a késő téli és a tavaszi hónapokban. Hazánkban 1940-ben volt meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás-járvány, azóta csak egyedi esetek fordulnak elő. Az ilyen betegek környezetében keresni kell a fertőzés forrását, környezetük tagjainál meg kell vizsgálni a garatváladékot.

Diagnosztika és kezelés

A különböző kórokozók által okozott gennyes agyhártyagyulladásoknál hasonló vagy azonos tüneteket találhatunk. A kórokozó baktériumot azonosítani gerinccsapolással nyert agyvízből lehet. Az itt található kórokozók mellett gyulladásos gennysejtek szaporodnak fel.

A kórokozó kimutatásával egy időben annak antibiotikum-érzékenységét is megállapítják, így ennek ismeretében a leghatékonyabb antibiotikumot lehet adni. Természetesen a beteg a leletek megérkezése előtt sem maradhat antibiotikum-kezelés nélkül, ezért a tapasztalat szerint a leghatékonyabban kell kapnia.

A beteget mindig kórházban kell kezelni, elkülöníteni, mielőbb azon az osztályon elhelyezni, ahol a leggyorsabban tudnak pontos kórisméhez jutni, és ügyeleti időben is a beteg komplex kezelését biztosítani tudják. Hazánkban általában a megyei kórházakban, infektológiai osztályok, idegosztályok vannak erre felkészülve, intenzív osztályos háttérrel. Sajnos tudni kell, hogy az említett feltételek ellenére még napjainkban is magas a halálozási arány a gennyes agyhártyagyulladásban megbetegedetteknél.

A jelenleg Nyugat-Európában zajló járványos agyhártyagyulladás ugyan az eddigi ismeretek alapján nem várható, hogy hazánkat is sújtja. Külföldről sem jött hivatalos megkeresés, mégsem felesleges, hogy ismerjük a betegség természetét, terjedési módját, megelőzési, illetve korai felismerésének lehetőségét.

A mostani járványt a meningococcus C variánsa okozza, amely cseppfertőzés útján terjed, a fiatalokat gyakrabban támadja meg, mint más korosztályt, közösségekben, katonáknál, kollégiumokban várható a felbukkanása. Lappangási ideje a fertőzés után egy hét. Ha felmerül a betegség gyanúja, azonnali intézkedést igényel: a beteg számára megfelelő intézeti elhelyezést, környezetében a személyi és higiénés szabályok fokozottabb megtartását, a fertőzés gócaként szereplő helyet kerülni kell, az elszállított beteg hátrahagyott tárgyait fertőtleníteni.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felé hivatalosan bejelentést kell tenni, ahol a továbbiakban intézkednek a beteg környezetében szükséges, a betegség továbbterjedését megakadályozó teendőkről. Védőoltás létezik, s amennyiben szükségét látja, az ÁNTSZ hivatott a védőoltások elrendelésére. Fontos, hogy a beteget észlelő orvos, ha úgy ítéli meg, hogy agyhártyagyulladásról van szó, egyenesen, ide-oda szállítgatás nélkül a beteget ellátására alkalmas intézetbe utalja.

meningitis, agyhártyagyulladás

2007-11-24 13:45:55

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop